Google és társAI – lehetünk szabadok a megfigyelési kapitalizmus korában?

A Különvélemény podcast legújabb (9.) epizódjában arról beszélgetünk, hogy lehetünk-e még szabadok egy olyan korban, amikor a nagy tech cégek (Google, Facebook, Apple, Amazon) szinte minden lépésünket figyelik, rögzítik – és befolyásolják. A probléma ijesztő nagyságát körüljárva Somody Imrével ezúttal is keressük a keresztény válaszokat. Itt vagy itt hallgatható.

tovább

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (10) – Keleti szél

„Mózes tehát kinyújtotta a botját Egyiptom földje fölé, és az ÚR keleti szelet hozott az országra egész nap és egész éjjel. Reggel aztán a keleti szél meghozta a sáskákat.” (2Móz 10,13)

A szúnyogok esetében azt olvassuk, hogy Áron kinyújtotta a botját, ráütött a föld porára, és az szúnyoggá vált Egyiptom egész földjén. Most viszont az egész nap és egész éjjel fújó keleti szél hozta a sáskákat. Vajon a sáskák miért nem teremtek ott hirtelen, mint a szúnyogok, Mózes miért nem mondjuk a nádat változtatta sáskákká? Miért játszik közvetítő szerepet a szél?

tovább

Tíz év és a törmelékek

Napra pontosan tíz éve (2010. október 15-én) jelent meg az első poszt a Divinity-n. Annak idején nagy kedvet és erős indíttatást éreztem arra, hogy gyakrabban és szabadabban írhassam le mindazt, amit Istenről, a világról, a keresztény életről gondolok. A blog forma ezt a szabadságot biztosította, ráadásul a kommenteken keresztül folyamatosan visszajelzéseket is kaphattam, amelyek segítettek a további gondolkodásban. Ahogy a fejlécben jeleztem: teológiáról, spiritualitásról és kultúráról írtam meg rendszeresen a véleményemet, időnként reagálva az egyházban vagy a világban zajló jelenségekre, máskor egyszerűen azért írtam, mert egy témát érdekesnek vagy fontosnak találtam. Az indulás óta született ezernél is több cikk visszaolvasható a blog archívumában.

tovább

Pszichológusok Meseországa

Pszichológusok állásfoglalása a Meseország mindenkié c. mesekönyv kapcsán címmel jelent meg számos pszichológus nyilatkozata az ominózus mesekönyv mellett és dr. Bagdy Emőke pszichológus kollégájuk ellen. Bagdy Emőke korábban veszélyesnek nevezte a gendermeséket a gyermekek nemi identitásának kialakulására nézve. Az aláíró pszichológusok mostani állásfoglalása hangsúlyozza, hogy „LMBTQI+ embernek lenni nem deviancia”, és a mesekönyvvel kapcsolatban kijelenti: „az értékek közvetítésén és a helyzettel való megküzdési módok bemutatásán keresztül a mesék éppen abban tudnak segíteni, hogy az olvasó eljusson egy saját, belső rendig” (kiemelés tőlem).

tovább

A megélésem igazolja a megélésemet?

Az élettörténetek a legjobb és a legrosszabb etikai érvek (bármi mellett). A legjobbak, mert szubjektív megélésekkel senki sem akar vitatkozni. A személyes beszámoló együttérzést vált ki, érzelmileg bevon, csendben lefegyverez és egyetlen puskalövés nélkül véget vet a vitának. „Ja, ha te így élted ezt meg, akkor az más.” Mert tényleg, mit is mondhatnánk egy embernek, aki azért nem hisz Istenben, mert egy pap molesztálta gyerekkorában? Hogy jönnénk ahhoz, hogy megkérdőjelezzük egy férfi beszámolóját, hogy már kisiskolás korától fiúkhoz vonzódott és ez a természetes számára? Hogy lehetne cáfolni a személyes megéléseket anélkül, hogy magát a személyt hazugnak neveznénk, vagy az identitásában sértenénk? Inkább elfogadjuk, hogy a megélés önmagát igazolja.

tovább

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (9) – Jégeső

„Mózes kinyújtotta a botját az ég felé, az ÚR pedig mennydörgést és jégesőt támasztott; villámok csaptak a földre, és jégesőt zúdított az ÚR Egyiptom földjére. Esett a jégeső, és egymást érte a villámlás a jégesőben. Olyan hatalmas volt, amilyen nem volt még Egyiptomban, amióta emberek lakják.” (2Móz 9,23-24)

Amikor öklömnyi jégdarabok hullanak az égből, nincs sok esélye a mezőn tartózkodó embernek a túlélésre. Egy jégdarab képes autók vastag szélvédőit is betörni, hát még egy ember koponyáját, ha nem tud időben elrejtőzni előle. Márpedig nyílt terepen nem igazán tud. Az égből aláhulló jégdarabok tökéletes képei az isteni ítéletnek: mintha milliónyi mennyei kalapács csapkodná a tájat. Egyiptomban pontosan ez volt a helyzet. Az ÚR támasztott mennydörgést és jégesőt.

tovább

Imre, én és Roger Scruton

Miután felvettük a Különvélemény 8. részét (Roger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok), az eddigiektől eltérően most erős hiányérzet maradt bennem. Úgy éreztem, cserben hagytam a brit filozófust, akinek a gondolatait rendkívül értékesnek tartom a különféle baloldali ideológiákkal áthatott – és gyakran megerőszakolt – civilizációs közegünkben. A felvétel után sokat töprengtem azon, hogy miért nem jött át a beszélgetésünkön Scruton sziporkázó bölcsessége. Ennek persze lehet egyszerűen az az oka, hogy én nem vagyok a beszédben olyan lírai és szellemes, mint ő, Imrét meg nem inspirálta Scruton annyira, mint engem. De azt hiszem, más is van az okok mögött.

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK