Alkotói szünet

Néhány hétre visszavonulok a blogírástól. Terv szerint valamikor augusztus végén, szeptember elején jövök új cikkekkel, bár két Tűzfal epizódról még hírt fogok itt adni. Az erőgyűjtés mellett olyan háttérprojekteknek is neki akarok látni, amelyekre az elmúlt években egyszerűen nem volt időm. Nem tűnök el teljesen, a Divinity facebook oldalán minden nap megjelenik egy-egy régebbi elmélkedés a Genezisről, azt érdemes lesz követni. Mindenkinek jó, tartalmas nyarat kívánok!  

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (15) A felemelt kézzel vétkező

„A pap pedig végezzen engesztelést az Úr színe előtt azért az emberért, aki nem szándékosan követte el vétkét, hogy engesztelést szerezzen neki, és akkor bocsánatot nyer.” (4Móz 15,28)

A 15. rész a bűnbocsánat metódusait részletezi az olyan esetekkel kapcsolatban, amikor akár a nép, akár a nép egy tagja nem szándékosan vét a Tóra ellen. Ilyenkor áldozatot kellett bemutatniuk, amely rendezte a helyzetet. Ez azonban nem vonatkozott azokra az esetekre, amikor valaki szándékosan vétkezett.

bővebben

Védőbeszéd a könyvszerű könyvekért

Úgy másfél évtizeddel ezelőtt itt, a Divinity-n aggódtam amiatt, hogy az írógépekhez és a bakelit lemezekhez hasonlóan eltűnhetnek a nyomtatott könyvek is az életünkből. Akkoriban ezt írtam:

„Nem vagyok a technológia megszállottja, de nem vagyok a technológiai fejlődés ellen sem, ha annak van értelme. A nyomtatott könyvek eltűnését viszont egyelőre csakis veszteségnek élném meg, kifejezetten gyászolnám a sok évszázada bevált technológia halálát. Az ok egyszerű: szeretem a papírra nyomtatott könyveket. Szeretem a papír rugalmasságát és a könyv szagát. Az e-booknak nincsen szaga, és olyan merev, mint egy kőtábla. Szeretem, hogy a könyvet lapozni lehet – na nem egy gombra vagy nyílra kattintva, hanem kézzel, az ujjaimmal. A papírkönyvből melegség árad, az e-book fém és műanyag. Az e-book számomra drótanya, a papírkönyv a szőranya. Az e-book ráadásul képernyőt feszít közém és a szöveg közé, az olvasás így olyan, mintha egy rabot látogatnék meg, akivel csak ablaküvegen át beszélhetek. Az e-book börtönbe zárja a szöveget, melynek őreiben egyáltalán nem bízom. (Volt más is, akinek elvesztek már digitálisan tárolt adatai?) Az e-book számomra virtuális valóság. A nyomtatott könyv a valóság. Az a valóság, ami a polcomon van, nem az, ami áramköröktől és mikrovezetékektől függ.”

bővebben

Thomas Watson: A bűnbánat

A Tűzfal podcast ötvennegyedik részében a bűnbánatról beszélgetünk. A hamis és igaz bűnbánat jeleiről talán senki sem írt szebben és pontosabban, mint a puritán Thomas Watson. „A bűnbánat soha nem múlja divatját” – írja, hiszen a bűnbánat könnyei „a menny gyémántjai”. „A bűnbánó esős időben vet, de jó időben arat majd.” A Watson könyve alapján folytatott beszélgetésünket megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (14) – Ne menjünk vissza Egyiptomba!

„Majd ezt mondták egymásnak: Válasszunk vezetőt, és térjünk vissza Egyiptomba!” (4Móz 14,4)

A közhangulat pillanatok alatt pusztító irányba fordulhat. Ez történt a pusztai vándorlás alatt. A tizenkét kém közül tíz rossz hírét terjesztette az ígéret földjének: „Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, olyan föld, amely megemészti lakosait! A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberekből áll. Sőt láttunk ott óriásokat is, Anák óriás fiait. Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk.” (4Móz 13,32-33) Erre a nép jajveszékelni és sírni kezdett.

bővebben

A kivájt szemű püspök tanácsa

Érdekes részletet jegyez fel Szókratész Egyháztörténete Paphnutiosz püspökről. Azért tartom érdekesnek, mert az üldözések alatt kivájt szemű püspök egy számunkra szinte értelmezhetetlen szélsőséggel szemben szólalt fel. Szókratész a Kr. u. 5. század első felében írta meg a Kr. u. 4. évszázad viharos történetét, benne a Niceai (Nikaiai) zsinat fontos eseményeivel és azok következményeivel. Paphnutiosz részt vett az ezerhétszáz évvel ezelőtti zsinaton, és a felszólalása egy fontos kérdésben megváltoztatta az események menetét. Így szól a beszámoló:

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK