Darrell Bock újszövetséges teológussal beszélgetek a liberális teológiáról
A European Leadership Forum Teológus Networkje hosszú évek óta inspiráló találkozások színhelye. Nekem is rengeteg izgalmas beszélgetésem volt ismert és kevésbé ismert teológusokkal, akik szakértői a maguk kutatási területének. Van, hogy egyetértünk, van, hogy nem, de mindig érdekesek és hasznosak az eszmecserék. Darrell Bock újszövetséges teológus az egyike azoknak, akikkel több éve diskurzust folytatok. Vannak témák, amelyekben fundamentálisan különbözik a véleményünk, más kérdésekben viszont ugyanilyen fundamentális az egyezés. Ebben a rövid beszélgetésben a liberális teológiáról kérdezem őt, de szóba kerül a progresszív teológiákhoz és a marxizmushoz való viszonyulás is:
A lelepleződött vezetők iránti megalapozatlan bizalomról
Annyira sok keresztény egyházi vezetőről derült ki az elmúlt években, hogy kettős életet éltek, hogy néha már az a benyomásunk, hogy alig vannak normális, viszonylag stabil, krisztusi jellemű vezetők, és inkább annak kell örülnünk, hogy azok, akik valahogy lelepleződtek, magával a lelepleződéssel és az arra adott szeretetteljes reakciónkkal a kegyelmet tudják szemléltetni számunkra. Ez azonban egyáltalán nincs így. Meggyőződésem, hogy a keresztény vezetők nagy többsége jellemes ember. Nem hibátlanok, nem bűntelenek, nem tökéletes a házasságuk, de alapvetően megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyeket a Szentírás a vezetők elé állít. Néhány hitvány vezető hűtlensége miatt ne váljunk gyanakvóvá általában a pásztorok és lelki vezetők iránt. A bűn szétterítése épp annak a vétkét teszi súlytalanná, aki lebukott.
Isten megtapasztalása: hol válik el az evangéliumi és a misztikus út?
Sok hívőt az Istennel való kapcsolat elmélyítésének vágya arra ösztönöz, hogy az aszkézis és a misztika hagyományaira építse a lelki életét. Én magam is átéltem ennek a vonzerejét, meg azt is, hogy egy ponton elválik egymástól Isten megtapasztalásának evangéliumi és misztikus útja. Erről a European Leadership Forumon tartottam angol nyelven előadást, magyarul pedig az Evangéliumi Fórumon. Az ELF-en a téma kapcsán rövid interjúkérdésekre is feleltem. Az alábbi linkeken visszanézhetők az előadások és a kérdésekre adott válaszaim:
Kuyper: tudomány, művészet, jövő
A Tűzfal podcast hatvanhatodik részében folytatjuk a beszélgetést Abraham Kuyper holland miniszterelnök Kálvinizmus és modernitás c. könyvéről, és Kuyper segítségével ezúttal azt beszéljük át, hogyan hatott a kálvinista világnézet a tudományra, a művészetre, és hogyan hathat a jövőnkre. Talán furcsa a kálvinizmus kapcsán a tudományról beszélni, még inkább a művészetekről, de lesz egy-két meglepő gondolat. Izgalmas végiggondolni azt is, hogy Kuyper szerint mi lehet a kálvinizmus jövője, és úgy egyáltalán, merre tart a nyugati történelem. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube...
Apologetika Charlie Kirk után
Hadd ajánljak a figyelmetekbe egy rendkívül elgondolkodtató, fontos előadást. Aki olvasta Hamar Dávidtól ezt az októberi cikket, annak nem lesz újdonság az előadás tartalma, ennek ellenére érdemes meghallgatni, mert a személyes hangvétel miatt máshogy csapódik le, és vannak benne új gondolatok is. Hamar Dávid az Evangéliumi Fórumon a világban végbement kulturális változásról beszélt, és arról, hogy miért fémjelzi ezt a változást Charlie Kirk meggyilkolása, és mit jelent ez a változás a keresztény hitvédelem számára. Az előadást itt tudjátok megnézni: Apologetika Charlie Kirk után.
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (36) – Korlátok között
„Ezt parancsolja az Úr Celofhád leányainak: Menjenek feleségül, ahova jónak látják, de csak olyanhoz mehetnek feleségül, aki atyjuk törzsének a nemzetségéből való.” (4Móz 36,6)
Egy korábbi fejezetben Celofhád leányai vetették fel a problémát, hogy ha egy családban nincs férfiörökös, lehetséges-e az öröklés leányágon. Az ÚR válasza az volt, hogy igen. Most ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban merül fel egy újabb probléma: ha egy leányörökös más törzsbelihez megy férjhez, a leány törzsének birtoka átkerülhet egy másik törzshöz, hiszen vagy a gyermekek fogják apjuk törzse szerint tovább örökölni a földet, vagy a jubileum évében válik hivatalossá és véglegessé az új törzs javára a tulajdon újrarendezése. Ez azonban ellentétes azzal, hogy a törzsek sorsvetés révén kapták a földterületet birtokol, és ez megmásíthatatlan. Mi a teendő?
Szeretet és kard
A politikáról alkotott keresztény szemléletünk gyökeresen megváltozhat, ha azt az egyetlen dolgot megértjük, hogy hogyan kapcsolódik össze Pál Rómaiakhoz írt levelének 12. és 13. része. A 12. részben az egyéni elhívásokról, a szeretetről, a reménységről olvasunk, és hogy ne álljunk bosszút magunkért. A 13. részben pedig az államról van szó. Ez a két téma sokszor szétesik az olvasók fejében, vagy egymástól független témákként helyezzük őket a teológiánk polcaira. Azonban ha megértjük, hogy a kettő hogyan kapcsolódik, az államról alkotott felfogásunk is jelentősen megváltozhat.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK