Szereted Istent?
Szent Ágoston szerint nem értettük meg a Szentírást (vagy valamely részét), „ha e megértés által nem növekszik bennünk az Isten és a felebarát iránti kettős szeretet” (A keresztény tanításról, Paulus Hungarus – Kairosz, 76). A középkori misztikus hagyomány túlkapásait látva Luther óvatos lett az Isten iránti szeretet gondolatával, és a hangsúlyt inkább az Isten irántunk való szeretetére, valamint az abból származó felebaráti szeretetre helyezte. János apostol valóban azt mondja, hogy „ő előbb szeretett minket” (1Jn 4,19), és ez a szeretet minden másnak a kiváltó oka. Azonban ha ezt a helyén kezeljük, vegyük észre, hogy maga a Szentírás hangsúlyozza az Isten iránti szeretet fontosságát is, és ígéreteket kapcsol vele össze. Hadd mutassak néhány példát.
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (34) – Háromszög
„Ha majd bementek Kánaán földjére, az a föld, Kánaán földje jut nektek örökségül a következő határok szerint.” (4Móz 34,2)
A fejezet a föld határairól szól. Izráel törzsei egy meghatározott földterületet kaptak birtokul, ezen a földön kellett Isten törvénye szerint Isten népeként élniük.
„Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek.”
Napok óta szakaszosan, megszakításokkal nézem azt a majdnem hatórás videót, amit Mike Winger készített arról, hogyan tussolta el a Bethel Church hosszú időn át az általa felemelt Shawn Bolz „próféta” döbbenetes, csaló ámokfutását. Egyik percben a hányinger kerülget, a következőben sírni lenne kedvem. Émelyítő és végtelenül szomorú, amit látok. Megrendít, pedig nem volt soha közöm ehhez a mozgalomhoz, csak néhány név ismerős az elhangzottakból. De ez valahol mégis a mi ügyünk. A keresztény egyházé. Egy újabb sötét történet, amivel el kell számolnunk. Amiből meg kell tisztulnunk.
NEXT: Ébredés a kulturális amnéziából
A kereszténység a kultúrára gyakorol hatást, a kultúra a kereszténységre. Mindig részei vagyunk egy nagyobb történetnek, ami azt is jelenti, hogy a globális folyamatok hatnak ránk, és mi is hathatunk azokra. Vannak fordulópontok, amilyen a közelmúltban Charlie Kirk meggyilkolása volt. Ilyenkor nagyon észnél kell lennünk, tudatában annak, ami a kultúrában zajlik, és tudatában annak, amire Jézus Krisztus elhívott bennünket. A február 28-án (épp egy hónap múlva) sorra kerülő NEXT konferencia egyik célja, hogy ráébresszen a saját felelősségünkre, és utat mutasson. Kockázatos kezdeményezés, de talán épp ezért releváns. Engem is felkértek egy előadásra, amely a kulturális amnéziáról és az abból való felébredésről szól. Előadótársaim: Rod Dreher és Pocsaji Miklós. (Rod Dreher Szent Benedek válaszútján c. könyvéről szóló Tűzfal beszélgetéseink itt és itt visszanézhetők.)
Lady Elisabeth Catherwood (1927-2026)
Majdnem száz évet élt, és most ő is elment a mennyei dicsőségbe. Lady Elisabeth Catherwood Martyn Lloyd-Jones lányaként évtizedeken át szerkesztette és sajtó alá rendezte édesapja prédikációit. Harmincegy éve Dórával ott ültünk a nappalijukban, Lady Elisabeth kedves mosollyal szolgálta fel nekünk gyönyörű porceláncsészékben az angol teát, és magyarázta, hogy amit hozzá eszünk, azt az angolok scones-nak nevezik, de kétféleképpen is ejtik. Mutatta a konyha falán a festett tányérkészleteket, büszke volt rájuk. Majd Tolkienról és C. S. Lewisról mesélt, akik tanárai voltak Oxfordban. Tolkien unalmas volt, de Lewis mindenestül megragadta a figyelmüket – mondta.
Hiribi
Van Isten, vagy nincs Isten? Ez az alapkérdése Wass Albert Elvész a nyom című lebilincselő regényének. S ebben a regényben van az egyik leggyönyörűbb, legmegrendítőbb sírfelirat, amit valaha olvastam:
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (33) – Ítélet az istenek felett
„…az egyiptomiak sorra temették mindazokat az elsőszülötteket, akiket megölt az Úr, mert az Úr ítéletet tartott isteneiken.” (4Móz 33,4)
A Teremtő Istennek nem csupán az egyiptomiakkal volt baja. A bibliai világkép természetfeletti. Szemben áll Démokritosz materializmusával, Epikurosz hedonizmusával és a modern nyugati naturalizmussal. Az istenek számítanak.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK