Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Elmélkedések

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (4) – Színkódos csomagolás

2025. január 27. | , , | 3 Hozzászólások

„Tegyenek arra delfinbőr takarót, terítsék le egy csupa kék bíborból készült ruhával, és helyezzék be a rúdjait. (…) Azután takarítsák el a hamut az oltárról, és terítsenek rá piros bíbor ruhát.” (4Móz 4,6.13)

Ahhoz, hogy a léviták az ÚR hajlékát szállíthassák, annak felszereléseit össze kellett előbb pakolniuk. Ez gondos szétszerelést, megjelölést és csomagolást igényelt. Mindennek a helyén kellett lennie. És mivel szent dolgokról volt szó, nem volt az sem mindegy, hogy mi mivel érintkezett. A megkülönböztetést szolgálta a színkódos csomagolás.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (3) – Egészen az ÚRé

2025. január 21. | , , | 0 Hozzászólások

„Oszd be a lévitákat Áron és fiai mellé, mert egészen az én tulajdonaim ők Izráel fiai között.” (4Móz 3,9)

Szeretnénk egészen az ÚR tulajdonaivá válni? A lévitákról Isten mondja: „egészen az én tulajdonaim ők Izráel fiai között”. A héber szövegben ez úgy van, hogy „átadottak, átadottak” (‎נְתוּנִ֙ם נְתוּנִ֥ם). Az ismétlés a hangsúlyt jelöli: teljesen, egészen átadottak. A léviták egészen az ÚR tulajdonába kerültek. Egészen az övéi.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (2) – A király körül

2025. január 13. | , , | 0 Hozzászólások

„Izráel fiai mindnyájan a maguk hadijelvénye körül táborozzanak, nagycsaládjaik jelvényeivel ellátva, a kijelentés sátrától távolabbra, körös-körül táborozzanak.” (4Móz 2,2)

Egy Kr. e. 13. századi egyiptomi ábrázoláson azt látjuk, ahogy II. Rámszesz fáraó sátrát (amely egy hosszabb külső és egy rövidebb belső helyiségből áll) egyiptomi seregek veszik körül, teljes védelmet biztosítva a királynak. Hasonló történik Izráel táborában is, csak ott középen nem egy földi uralkodó sátra áll, hanem a királyok Királyának lakóhelye.

bővebben

Epifánia

2025. január 6. | , , , | 1 Hozzászólás

Az idősebb Pieter Brueghel Ártatlanok mészárlása című olajképe az 1565-ös németalföldi lázadás kontextusába helyezi a betlehemi csecsemők legyilkolását, olyan dermesztő hatást kölcsönözve a festménynek, mint Márai 1956 Karácsonyán írt „Mennyből az angyal” című versének iszonyú képe, hogy a magyar nép lóg cukorkaként a karácsonyfákról. Brueghel festményének közepén egy asszony ül a havon bepólyázott gyermekkel az ölében, körülötte síró nők, lándzsák és kivont kardok. Az egyik kard minden bizonnyal a gyermeket vágja ketté és a havon ülő asszony szívét járja át. Ráhel, a mindenkori Ráhel értetlenül néz Heródes, a mindenkori Heródes szívébe, és megdöbben azon, amit ott lát. Majd felnéz a keresztre, ahol a gyermeke függ, és megtörténik az epifánia.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (1) – Számok a pusztában

2025. január 5. | , , | 1 Hozzászólás

„Így beszélt az ÚR Mózeshez a Sínai-pusztában, a kijelentés sátrában a második év második hónapjának elsején azután, hogy kijöttek Egyiptomból…” (4Móz 1,1)

A Héber Biblia, amelynek szövege alapján írom ezeket a reggeli jegyzeteket, B’midbárnak nevezi Mózes negyedik könyvét. Ez abból a szokásból ered, hogy a Tóra könyveit az elején lévő szavakkal jelölik. Így lett Mózes első könyve B’resít, második könyve Semót (vagy V’élle Semót), harmadik könyve Vájjikrá, negyedik könyve B’midbár, ötödik könyve pedig D’várim (vagy Élle D’várim). A negyedik könyv annyiban kakukktojás, hogy nem az első szó (vagy az első szavak), hanem csak az első mondat ötödik szava (‎בְּמִדְבַּ֥ר) („pusztában”) kölcsönzi a héber nevet, ez azonban még inkább ráirányítja a figyelmet a puszta jelentőségére. A történet a pusztában játszódik.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK