Akinek eddig nem volt nyilvánvaló, az az elmúlt napokban láthatta, hogyan hullt le az álarc a befogadást és sokszínűséget hirdető progresszív kultúra legfontosabb kapuőreiről, a Big Tech cégekről. A Facebook és a Twitter nemcsak az amerikai elnök (!) fiókját tiltotta le, miután egyértelműen és durván beavatkoztak a választások folyamatába, hanem számos konzervatív véleményvezérét is, és akik maradhattak, azok közül is sokaknak egyetlen éjszaka alatt ezrével, tízezrével, százezrével törölték a követőit. Mikor ennek hatására megindult a konzervatívok exoduszának második nagy hulláma a Parler nevű alternatív platformra (az első hullám az amerikai választások előtti pártos cenzúrával kezdődött), a Google, az Apple és az Amazon a saját eszközeivel lehetetlenítette el a Parlert. Koordináltan, egyik napról a másikra. A YouTube is vad tisztogatásba kezdett. Ennyit a sokszínűségről és a befogadásról. Persze ezek a szavak mindig is egy markáns ideológiai program szlogenjei voltak, de most már legalább látszik is, hogy ez a program nem ölelni, hanem győzni akar.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
konzervatív
Imre, én és Roger Scruton
Miután felvettük a Különvélemény 8. részét (Roger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok), az eddigiektől eltérően most erős hiányérzet maradt bennem. Úgy éreztem, cserben hagytam a brit filozófust, akinek a gondolatait rendkívül értékesnek tartom a különféle baloldali ideológiákkal áthatott – és gyakran megerőszakolt – civilizációs közegünkben. A felvétel után sokat töprengtem azon, hogy miért nem jött át a beszélgetésünkön Scruton sziporkázó bölcsessége. Ennek persze lehet egyszerűen az az oka, hogy én nem vagyok a beszédben olyan lírai és szellemes, mint ő, Imrét meg nem inspirálta Scruton annyira, mint engem. De azt hiszem, más is van az okok mögött.
A SCOTUS-vita teológiai analógiája: aktivista katolicizmus vs. originalista protestantizmus
Amerikában a progresszívek és konzervatívok között zajló ideológiai háború legfontosabb frontvonala a Legfelsőbb Bíróság (a SCOTUS) összetétele. Az abortusz lényegében korlátlan engedélyezéséről annak idején nem az államok döntöttek, nem is a szövetségi állam, hanem a SCOTUS. Arról, hogy az ún. „melegházasság” alkotmányos jog-e, szintén a SCOTUS (illetve annak szűk többsége) döntött 2015-ben. Azt is a SCOTUS döntötte el nemrégiben, hogy a nemi diszkrimináció tilalmába beleértendő a nemi orientáció, a „nem” (sex) szó pedig jelöli a transzgender identitást is. Arról is a SCOTUS döntött, hogy a halálbüntetés alkotmányos, és a fegyverviselés korlátozására tett törekvések is rendre a Legbelsőbb Bíróság előtt véreznek el. Hogy egy megüresedett alkotmánybírói székért mekkora vetélkedés folyik, azt 2018-ban láthattuk Brett Kavanaugh méltatlan meghurcolásakor, most pedig megint lélegzetünket visszafojtva várhatjuk, hogy zajlik a SCOTUS liberális ikonjának számító Ruth Bader Ginsburg helyének betöltése.
Haladunk-e előre?
A haladás kérdése évszázadok óta megosztja a nyugati világot. Van-e szükségszerű haladás, és ha igen, haladunk-e előre? – tesszük fel ma is a kérdést. Ilyenkor nem az idő előrehaladására gondolunk, hiszen – relativitáselmélet ide vagy oda – a mi számunkra az idő komótosan megy a maga útján, változatlan természetességgel és megbízhatósággal. Amikor a haladás kérdése felmerül, a fejlődés a vita tárgya. Van-e fejlődés az emberi történelemben, és ez a fejlődés magától értetődő-e, kell-e nekünk is tennünk érte, és adott esetben visszafordítható-e? Bár elvontnak és filozofikusnak tűnik a kérdés,...
A progresszív elit konzervatív szexuális élete
A képmutatás üzenete néha erőteljesebb, mint az igazságé. Ezt mi, keresztények sajnos nagyon jól tudjuk, hiszen sok száz év képmutatásának fizetjük az árát, és még sokáig fizetni is fogjuk. A jó hír az, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akiken a következetlenségeket behajtják, és amikor a hazugságra vetül a képmutatás árnya, az igazság akár nyerhet is. Épp valami ilyesmi történik most, ahogy kutatásokból sorra kiderül: a progresszív elit (vagy legalábbis annak nagy része) messze nem a szerint a morális vízió szerint él, amiért a nyilvánosság előtt harcol. A szexualitással kapcsolatos...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK