Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Leviticus

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (22) – Kegyelmet szerez nektek

„Mivel csonkák és fogyatékosak, nem szereznek kegyelmet nektek.” (3Móz 22,25b2)

Hogy kapcsolódik a hibátlanság a kegyelemhez? A mondatban szereplő rácáh (רָצָה) ige nifál alakban azt jelenti, hogy kegyelmet kap, elfogadható lesz, kegyelmet szerez valakinek. Ebben az esetben az áldozati állat szerez kegyelmet annak, aki áldozatként bemutatja azt. Tehát az áldozat bemutatása teszi az Istenhez járulót elfogadhatóvá, az áldozat okozza, hogy Isten kegyelmesen viszonyul hozzá. A kegyelem alapja a helyettes áldozat, illetve az áldozat vére, amely engesztelésül adatott az oltárra (vö. 3Móz 17,11). Éppen ezért nem lehetett akármilyen áldozatot bemutatni.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (21) – De vendégem lehet

„Mivel testi fogyatékossága van, nem mehet oda, hogy bemutassa Istenének a kenyerét. Istenének a kenyeréből, az igen szentből és a szentből egyaránt ehet.” (3Móz 21,21b-22)

A fejezet az ószövetségi lévita papokkal szemben támasztott követelményekről szól. Az egyik követelmény az volt, hogy a papokon nem lehetett testi fogyatékosság. Ennek az az oka, hogy a papok a tökéletes Istent képviselték a nép előtt, az ÚR szent templomában, de az is elképzelhető, hogy szolgálatuk egyben a bűneset előtti hibátlan emberiséget is szimbolizálta Isten előtt. Mindenesetre a fogyatékkal élők nem mehettek be Isten szentélyébe, hogy ott Isten kenyerét bemutassák neki. Ugyanakkor a kenyeret ők is megehették.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (20) – Én fordulok ellene

„Ha pedig az ország népe szemet huny fölötte, és nem öli meg azt az embert, aki Moloknak adja gyermekét, akkor én fordulok az ellen az ember ellen…” (3Móz 20,4-5a)

A kánaáni népek egyik legsúlyosabb bűne a gyermekáldozat volt. Molok istent bikafejű lényként ábrázolták, akinek széttárt kezei közt kemence nyílik. Oda helyezték be a feláldozott gyermekeket. A Tóra szigorúan tiltotta ezt a gyakorlatot. Ha valaki ilyet tett, az egész nép feladata volt, hogy megkövezze őt. A gyermekáldozat meggyalázta Isten szent nevét (3), nem maradhatott büntetés nélkül.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (19) – Ne légy elfogult a nincstelen javára!

„Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben! Ne légy elfogult a nincstelen javára, és ne kedvezz a hatalmasnak! Igaz ítéletet hozz honfitársad ügyében!” (3Móz 19,28)

A szentség egyik követelménye az igazságosság. A 19. fejezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, mint például az, hogy Izráel fiai ne lopjanak, ne hazudjanak, csalással senki se károsítsa meg honfitársát, ne esküdjenek hamisan, senki ne rabolja meg és ne sanyargassa felebarátját, és ne forduljon elő olyan, hogy a napszámos bérét nem fizetik ki még aznap (12-13). A szentség magában foglalja az igazságos bánásmódot. 

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (18) – Ne hányjon ki titeket is a föld!

„Ne hányjon ki titeket is az a föld, ha tisztátalanná teszitek, ahogyan kihányta az előttetek levő népeket.” (3Móz 18,28)

A קִיא (kí) héber ige szó szerint azt jelenti: kihány, kiokád. A Tóra szerint a föld kiokádta (káá) az itt élő népeket, mert utálatos dolgokat cselekedtek és azokkal beszennyezték lakhelyüket. Kánaán olyan lett, mint egy émelygést, hányingert okozó gyomorrontás, és eljött a pillanat, amikor a föld nem tudta már magában tartani a fertőző tartalmat: kiokádta azt magából. A durva kép arra utal, hogy Isten megelégelte ezeknek a népeknek a gonoszságait és ítéletet hozott rájuk.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK