Egy interjúban Frank Beckwith arról kérdezte Nicholas Wolterstorff református filozófust, hogy szerinte mi jellemezzen egy keresztény embert a tudomány világában. Wolterstorff válaszában azt emelte ki, hogy egy keresztény tudós nem alázza meg a vitapartnereit és nem beszél lekezelően azokról, akikkel nem ért egyet. Példaként megemlített egy diákot, aki egy Augusztinuszról szóló szemináriumon fellengzősen és lekezelően beszélt a filozófus-egyházatya egyik mondatáról. Wolterstorff, akinek nem tetszett a diák lelkülete, visszakérdezett: „Ha Augusztinusz most itt ülne, megismételnéd, amit...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Nicholas Wolterstorff
A Biblia igazsága és a beszédaktus-elmélet (2)
A Biblia nemcsak emberi szerzők szava, hanem Isten szava is, ezért az előző bejegyzésben megfogalmazott gondolatokat más szempontból is meg kell vizsgálnunk. Emberi szerzők esetében a kommunikáció igazságigénye az illokúcióban és a szöveg szintjén található. Különösen igaz ez a narratív szövegekre, melyekben a történet igazságát és a kommunikációs szándékot magában a történetben – a történet egészében – találjuk, az illokúció a cselekmény dramaturgiájából, finom utalásokból, arányokból és árnyalatokból, ismétlésekből, szembeállításokból, valamint a végkifejletből derül ki. Tehát emberi...
Értelmiségi keresztények értelmiségi felelőssége?
Charles Malik szenvedélyesen hitt az egyetemek társadalom- és kultúraformáló szerepében, és ebből kifolyólag abban is, hogy a keresztények nem mondhatnak le az egyetemek világnézeti kritikájáról és befolyásolásáról. Ez a meggyőződése nem csak közéleti felelősségvállalásából következett, hanem megtérés-teológiájából is. Malik féloldalasnak tartotta azt a megtérést, amely nem formálja át egyben a gondolkodást is, és féloldalasnak tartotta azt a tanítványságot, melybe nem tartozik bele a körülöttünk lévő világ befolyásolása. Meggyőződéssel vallotta, hogy a Szentlélek az értelmünket is meg...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK