5 hozzászólás

1. 

   Bándi Csaba 2025. március 19. szerda-n 17:20 közelében

   Eddig még nem láttam a filmet, köszönöm az ajánlót, nem okozott csalódást.

   A film erőteljes hatása talán annak is köszönhető, hogy ahhoz hasonló  eszközökkel operál, mint a Biblia.  Itt van például  a filmben is felmerült Jób  története.  Jób – egy bizonyos életszakaszában –  nyilvánvalóan  Istentől elhagyott-, átkozott-, bűnért bűnhődő embernek tűnik. Még a legközelebbi barátai is bűnösnek gondolják őt. Ellenben Jób – ítéletes sorsa, Istent érintő keserű vádjai és Istennel való nyílt vitája ellenére – mégiscsak Isten embere. Bár életét felszínesen, egy köztes életszakaszban nézve, csak egy Isten ellen lázadó, önigaz embert látunk, de helyzetét teljességében vizsgálva, Jób egy valódi hithős.

   Kicsit hasonló ehhez az irgalmas szamaritánus története is, melyben a vallás „szent” emberei helyett egy mindenki által megvetett szamaritánus aratja le Isten (és az emberi értékítéletek) jótetszését.

   A filmben ugyanezen meglepő fordulatokat kapjuk. Egy jóhiszemű pap hazugságokon felépült fantazmavilágát egy rossz erkölcsű náci, dühös erkölcsössége leplezi le. A jó és a rossz nem ott és nem úgy bukkan fel a filmben ahogyan és akiktől emberileg várnánk.
   Szóval a filmben van bőven bolondság, megütközés és botránkozás. Hasonló módon mint a  megfeszített Krisztus életében, aki a zsidóknak botránkozás, a görögöknek pedig bolondság…

   1Pét 2:7 Tisztesség azért nektek, akik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a szegletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává;

   Köszönöm a beszélgetést is.

2. 

   Steve 2025. március 20. csütörtök-n 18:19 közelében

   Ez nagyon vicces, feketén groteszk de egyben komoly film, kétszer is megnéztem, köszönöm az ajánlót. 🙂

   Nem biztos, hogy a rendezőnek ez volt a szándéka, de nekem a film valahogy arról szól, hogyan jutunk át a hinni akarásból és a biztonságban lenni akarásból a valódi hitbe és biztonságba. A hinni akarás erőltetett valóságtagadása (amely folyamatosan veszélyeztetve van a realitástól – fülvérzéses jelenetek -, a végén össze is omlik) ugyan bolondság, valóságtagadás és abszurd, de mégsem lenézendő – végig drukkolunk neki, hogy bárcsak igaz lenne és Isten szeretné Ivánt, de közben egyre nagyobb kétségeink vannak efelől. Ahogy Ádám szkepticizmusa és harca ezzel szemben ugyan gonosz, de egyben érthető és valahol szükséges is – paradox módon annak is drukkolunk, hogy sikerrel járjon.

   Egy másik szinten Iván és Ádám Jób megpróbáltatások alatt kissé meghasonlott személyiség-felei, amely a történet végén már integrálódik (megj: Ádám a vihar jelenet előtt félreértette Jób könyvének üzenetét, Iván pedig mintha nem tudná, miről szól az egész, csak annyit mond, hogy „valami krokodilról szól”, ami rendkívül vicces válasz egy lelkésztől).

   Jön a drámai fordulat, Iván önszuggesztív hite összeomlik. Ekkor viszont olyan történik, ami azt mutatja, hogy Isten mégis empatikus vele és bár ennek eddig semmi jelét nem adta (mint Jóbnál) – mégis végig gondosan odafigyelt és a pártján volt (szerintem a vihar jelentben érződik Isten haragja Ádám felé, aki eddig igazából a vádló, Jób hitetlen barátai, de legfőképpen Jób Istennel perelő változatát is játssza egyszerre – a vihar erős áthallás arra, ahogy Isten forgószélben megjelenik Jóbnak és helyre teszi). A vihar után Ádám jobb belátásra kezd térni (a film végére teljes hitre jut és megváltozik, Iván helyreállításán keresztül). Iván és Ádám egyaránt meghasonlanak az átmeneti időszak során (a vihar jelent és a végső helyreállítást jelentő csoda között) – Iván már nem tudja folytatni a valóságtagadó bemagyarázós hitet, Ádám pedig már nem azonosul azzal, hogy neki igaza lenne, sem pedig azt nem akarja bizonyítani, hogy Isten nem szeretné Ivánt (amikor Iván kerek perec megmondja, hogy Isten őt gyűlöli, Ádám ezt már nem tudja kimondani, csak annyit tud mondani kényszeredetten, hogy „tényleg nem túl jó a helyzet”). Végén pedig Iván és Ádám ugyanarra a hitre jut és ugyanazt is csinálják – Jób megpróbáltatások alatt meghasonlott személyisége integrálódik.

   Én úgy értem, hogy a végén a film elejét látjuk megismételve, csak már a szavak mögött valóság van. Iván fel is ajánlja a szkeptikusoknak, hogy megkérdezhetik a helyieket, hogy mit gondolnak róla – ekkor már nincs kétségünk, hogy nem azt fogják mondani, mint a naturalista helyi orvos korábban. A „szemének semmi baja” is igaz, mert annak ilyennek kell lennie. Ez a jele a film legnagyobb csodájának (Ivánt 10 centiről a szemén keresztül fejbe lövik és látjuk kiloccsanni az agyvelejét, amiből aztán abszurd módon felépül) és annak, hogy Istenről kiderül, hogy szereti Ivánt és Ádámot (Jóbot) is – a végén együtt éneklik a „how deep is your love”-t. Tehát kb. úgy nincs baja a szemének, mint ahogy Krisztus feltámadás utáni sebeiről sem jutna eszünkbe azt kérdezni, hogy „és a kezdnek mi a baja?”.

   De igazából annyi rétege van a filmnek, hogy ahogy gondolkodok rajta, egyre több minden jut eszembe – ugyanakkor ha valaki nem ismeri Jób könyvét és az egészet nem vagy nem így érti, akkor is jó tud rajta szórakozni, el tud rajta gondolkodni és teljesen más következtetéseket is le tud vonni – ezért is jó a film, nem szájbarágós.

3. 

   Szabados Ádám 2025. március 20. csütörtök-n 18:38 közelében

   Érdekes továbbgondolás, köszi!

4. 

   Bándi Csaba 2025. március 21. péntek-n 06:12 közelében

   Ha a filmbéli Ádám az Isten ellen lázadó személyiségrészünket jelenti, akkor a náci barátok bizonnyal a  Sátánt és démonjait, hiszen e „barátok” akkor és azzal   veszítik el végleg Ádámot, amikor és amivel  leginkább  akarták megfordítani őt és a dolgok menetét. (értsd. érzelmi manipuláció, megfélemlítés, erőszak, majd Iván fejlövése). De végül éppen ezek: Ádám brutál leverése és főként a fejlövés  lesz az, ami Ádám személyiségét visszafordíthatatlanul megváltoztatják és elszakítják őt a bőrfejű barátok (Sátán) világától, sőt még saját igazságától is.
   Ugyanígy a Sátán is pont az erőszak csúcsán, az Úr Jézus megfeszítésekor veszíti el végleg az Istennel szemben folytatott harcát.

   Amúgy ugyanezen kozmikus (Isten-Sátán) konfliktus keretezi Jób történetét is.
   Ebben a mélyebb (Steve-i) összefüggésben érdekes még az is, hogy a halál torkából való szabadulás /ld. szív lövés ellenére való életbenmaradás) bár a bőrfejűeken is valósággá lett, de rájuk ez a csoda – ez a megtartó kegyelem – semmilyen hatással nem volt. Ők ugyanazt a viszonyulást folytatják végig. (Bár egy közöttük is megtorpan és elgondolkodik, amikor  Iván vére rá ( az arcára) kerül, de nem eléggé. Mármint nem eléggé gondolkodik el.)

   Pál azt kérdezi:
   ” Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?” (Róm 2:4)

   Mert Isten üdvözítő kegyelme mindenkinek megjelent…de kérdés, hogy mit kezdünk vele.

   Bár szinte biztos vagyok, hogy a filmrendezőt nem ez a kérdés  és nem ezen igék foglalkoztatták, de Steve továbbgondolása tényleg inspiráló.

5. 

   Szabados Ádám 2025. március 21. péntek-n 06:22 közelében

   A tiéd is.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.