Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Bibliai teológia

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (4) – Istenek, akik meg se próbálták

„Vagy volt-e olyan isten, amelyik megpróbált előállni, hogy kivegyen egy népet a többi nép közül próbatételekkel, jelekkel és csodákkal, harcok árán is, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy és félelmes tettekkel, ahogyan veletek megtette mindezt Istenetek, az ÚR Egyiptomban, a szemetek láttára?” (5Móz 4,34)

Az élő Isten valóságának legnagyobb bizonyítéka Izráel népe számára az volt, amilyen hatalommal és erővel kihozta őket Egyiptomból. Sokszor megénekelték ezt dalaikban. A tízcsapást, a páskát, amely által megvédte őket a pusztító angyaltól, a Vörös-tenger kettéválasztását, az egyiptomi harci szekerek pusztulását, azt, ahogy száraz lábbal keltek át a tengeren, majd mannát kaptak az égből és vizet a sziklából. Olyan erők nyilvánultak meg, amelyek láthatóvá tették az élő, igaz Isten hatalmát és valóságát.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (3) – Mózes tragédiája

„De az Úr megharagudott rám miattatok, nem hallgatott rám, hanem azt mondta nekem az Úr: Elég, ne beszélj hozzám többet erről a dologról!” (5Móz 3,26)

Hogy mekkora Mózes szomorúsága amiatt, hogy nem mehet be az ígéret földjére, azt mutatja, hogy csak ebben a könyvben hányszor hozza szóba a dolgot. Olvassuk el lassan, figyelmesen ezeket a mondatokat:

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (2) – Ugyanúgy, ahogy Izráel

„Széírben meg a hóriak laktak azelőtt, de Ézsau fiai elfoglalták a birtokukat, kiirtották maguk elől őket, és a helyükbe telepedtek, ugyanúgy, ahogyan Izráel bánt azzal a földdel, amelyet az ÚR adott neki birtokul.” (5Móz 2,12)

Izráel egyedülálló szerepe vitathatatlan az Ószövetségben. Vitathatatlan az is, hogy az ÚR adta nekik Kánaán földjét birtokul. Azonban érdekes részletek bukkannak fel ebben a fejezetben, amelyeket bibliaolvasókként gyakran figyelmen kívül hagyunk. Ilyen például az, amit a szöveg több környező néppel kapcsolatban hangsúlyoz.

bővebben

Szeretet és kard

A politikáról alkotott keresztény szemléletünk gyökeresen megváltozhat, ha azt az egyetlen dolgot megértjük, hogy hogyan kapcsolódik össze Pál Rómaiakhoz írt levelének 12. és 13. része. A 12. részben az egyéni elhívásokról, a szeretetről, a reménységről olvasunk, és hogy ne álljunk bosszút magunkért. A 13. részben pedig az államról van szó. Ez a két téma sokszor szétesik az olvasók fejében, vagy egymástól független témákként helyezzük őket a teológiánk polcaira. Azonban ha megértjük, hogy a kettő hogyan kapcsolódik, az államról alkotott felfogásunk is jelentősen megváltozhat.

bővebben

Panelbeszélgetés a keresztény emberképről

Még november 21-én volt egy konferencia, amit az Axioma és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen szerveztek az antropológia témájában. A konferenciának első panelbeszélgetésében a keresztény emberkép teológiai alapjairól volt szó. A katolikus álláspontot Dr. Gájer László katolikus pap-teológus képviselte, a református álláspontot Dr. Bogárdi Szabó István református teológus és korábbi püspök, engem pedig az evangéliumi álláspont képviseletére kértek fel (tudom, az evangéliumi nem egy felekezetet jelöl, de most ezt a szerepet osztották rám). A beszélgetés itt visszahallgatható.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK