Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
A Tűzfal podcast hetvenhatodik részében John Steinbeck Édentől keletre című regénye a témánk. A Nobel-díjas amerikai író regénye kapcsán jóról és rosszról, apákról és fiakról, bűnről és felelősségről beszélgetünk. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Idén is elmegy a blog néhány hét szünetre. Augusztusban hírt adok még egy Tűzfal epizódról, ami – ahogy az előző rész végén jeleztük – John Steinbeck Édentől keletre című regényéről fog szólni (ha szeretnétek elolvasni a regényt, most kezdjetek hozzá, mert hosszú), de egy ideig nem nagyon lesz itt más, csak lehúzott roló és halk tücsökciripelés. Viszont a Divinity facebook oldalán minden nap egy elmélkedéssel jelentkezem Mózes második könyvéből, kezdve Sifrá és Púá bátorságával, szóval nem tűnök el teljesen, csak erőt gyűjtök az őszhöz. Nektek is ezt kívánom, szükségünk lesz rá!
„Így tanuld meg félni Istenedet, az URat mindenkor!” (5Móz 14,23b)
Az istenfélelem nem egyszerűen egy érzés. Tanulni lehet. Amikor az ember csecsemő a hitben, kevesebbet tud az istenfélelemről, mint amikor felnövekszik és érettségre jut, hiszen az érett hívő az istenfélelmet bizonyos értelemben megtanulta. De vajon mire utal itt az, hogy „így” tanuld meg? A l’máán tilmád (לְמַ֣עַן תִּלְמַ֗ד) pontosabb fordítása az lenne, hogy „azért, hogy megtanuld”, de a lényegen ez nem változtat. Van egy cselekvéssor, amit ha Izráel népe elvégez, megtanulja félni az URat. Mi ez a cselekvéssor ebben a kontextusban?
„Ha valamelyik városodról, amelyet Istened, az ÚR ad neked, hogy ott lakj, azt hallod, hogy elvetemült emberek támadtak köztetek…” (5Móz 13,13)
Az „elvetemült emberek” a héberben így hangzik: ánásim bené-belíja’al (אֲנָשִׁ֤ים בְּנֵֽי־בְלִיַּ֙עַל), azaz „emberek, belíja’al fiai”. A szó később tulajdonnévként is szerepel a Bibliában: Beliál. Pál ezt írja például a korinthusiaknak: „Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között?” (2Kor 6,15) Ebben a fejezetben a belíja’al azonban olyasmit jelent csak, hogy haszontalanság, gonoszság, alávalóság (Károli istentelenségnek fordítja). A héberben a valaminek a fia kifejezés arra utal, hogy az illető hordozza annak a belső tulajdonságát, aminek a „fia”. A „haszontalanság fia” tehát haszontalan ember.
A Tűzfal podcast hetvenötödik részében Polányi Mihály kémikus, tudományfilozófus forradalmi jelentőségű esszéjéről beszélgetünk, amelynek címe: „Az élet visszavezethetetlen struktúrái”. Amire ez az esszé rámutat, porrá zúzza a materialista világképet, de a jelentősége jóval túlmutat ezen is: fontos személyes vonatkozásai vannak mindannyiunk számunkra. Egyébként a fenti képet jól figyeljétek meg, mert egyes részleteire hivatkozunk a beszélgetésben. Amit ezúttal is megnézhettek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathattok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK