A Tűzfal podcast hetvenötödik részében Polányi Mihály kémikus, tudományfilozófus forradalmi jelentőségű esszéjéről beszélgetünk, amelynek címe: „Az élet visszavezethetetlen struktúrái”. Amire ez az esszé rámutat, porrá zúzza a materialista világképet, de a jelentősége jóval túlmutat ezen is: fontos személyes vonatkozásai vannak mindannyiunk számunkra. Egyébként a fenti képet jól figyeljétek meg, mert egyes részleteire hivatkozunk a beszélgetésben. Amit ezúttal is megnézhettek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathattok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Spiritualitás
Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (12) – Nyugodtan élvezd!
„Ehetsz lakóhelyeden, amennyit csak kívánsz.” (5Móz 12,21b)
Amikor egy zsidóra gondolunk, aki megtartja az ószövetségi étkezési törvényeket (pláne azok rabbinikus kiterjesztéseit), elsőre könnyen a szigorú tiltások jutnak eszünkbe. Ahogy Pál idézi: „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!” (Kol 2,21) Isten szándéka azonban még a mózesi szövetség alatt sem az volt, hogy népe finnyásan, aszkéta önmegtartóztatással viszonyuljon az ételekhez. Éppen ellenkezőleg: övéi örvendezve egyenek és élvezzék azt, ami a tényárjukra kerül!
Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (11) – A múlt mintázatai
„Ti már ismeritek, nem úgy mint fiaitok, akik nem ismerik, mert nem látták Isteneteknek, az ÚRnak a fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját…” (5Móz 11,2) Van annak határozott előnye, meg felelőssége is, ha valaki régóta él. Látott dolgokat és volt ideje gondolkodni is rajtuk. Mózes az idősebb generációhoz fordulva mondja: „Ti már ismeritek, nem úgy mint fiaitok…” Vídátem há-jóm (וִֽידַעְתֶּם֘ הַיּוֹם): ismeritek, tudjátok, van ismeretetek, tudásotok, tapasztalatotok. Mózes korában az idősek látták Isten fenyítését, nagyságát, erős kezét, kinyújtott karját. Látták, „hogy mit...
Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (10) – A kiválasztás nem személyválogatás
„Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.” (5Móz 10,17)
A fenti mondatot ez előzi meg: „Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek többé kemény nyakúak!” (14-16)
Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (9) – Az én népem vagy a tiéd?
„Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Indulj, eredj le gyorsan innen, mert megromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból. (…) Ó, Uram, URam, ne irtsd ki népedet, örökségedet, amelyet hatalmaddal kiváltottál, és erős kézzel kihoztál Egyiptomból!” (5Móz 9,12.26)
Mózes éppen arról akarja meggyőzni a népet, hogy nem a saját érdemei miatt adta nekik Isten a kánaániak földjét, hanem az ott élő népek gonoszsága miatt. Izráel valójában keménynyakú nép, mint a csökönyös állat, amelyet nem lehet sehogyan se engedelmességre bírni. Mózes sorolja az engedetlenség példáit, külön kiemelve a pusztában készített borjút, amelyet a nép imádni kezdett, amikor ő a hegyen imádkozott.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK