Nem szavaztam Magyar Péter pártjára, sőt, kifejezetten óvtam volna mindenkit ettől a döntéstől, de Krisztus, az Uram, a menny és föld ura arra szólít fel, hogy imádkozzak a feljebbvalóimért, és én engedelmeskedem neki. Az új hatalom képviselői mától a feljebbvalóim. Viszonyulhatnak ellenségesen a hitemhez, és akkor a hitem ellenségei lesznek, de a pozíciónak a Biblia szerint jár a tisztelet (Róm 13,1-7; Tit 3,1), és ezt igyekszem meg is adni, bármit is gondolok a pozíció betöltőiről és arról a rituális apagyilkosságról, ami a kultúránk mélyrétegeiben és felszíni vibe-jában zajlik. Elfogadom Isten döntését és ma Magyar Péterért imádkozom.

Imádkozom, hogy a népek és a történelem szuverén Ura biztosítson nekünk továbbra is békét és nyugalmat, ne engedje istentelen szenvedélyek és indulatok teljes elszabadulását, ne szolgáltasson ki bennünket őt gyűlölő szellemi hatalmaknak, ne adjon át bennünket ellenségeinknek és bűneink ítéletének! Vagy ha épp ez történik most, adjon nekünk és nemzetünknek mélyről fakadó bűnbánatot és szívből jövő megtérést.

Imádkozom Magyar Péter kormányáért és az új parlamenti többségért. Imádkozom, mint annak idején Jusztinosz, hogy a hatalom képviselőiben legyen megfontoltság (I. Apol. XVII). Imádkozom, hogy a törvényesség fennmaradjon, rágalmak ne fogjanak ártatlanokon, a bosszú hevében ne forgassanak ki senkit igazságtalanul a vagyonából, vagy ha mégis, rövid legyen azok uralma, akik ezt teszik, és azokkal együtt kapják meg igazságos ítéletüket, akik esetleg korábban ilyesmit tettek.

Imádkozom, hogy az államhatalom azt az Istentől kapott szerepét töltse be, hogy gátat szab a bűnnek, még ha ő maga bűnös is, vagy akár élen is jár a bűnben. Imádkozom, hogy alkotmányozó hatalmával ne bontsa el azokat az alkotmányos fékeket, amelyek óriási ellenszélben a teremtés rendjét romboló istentelen ideológiák ellen kerültek oda (ezekért a fékekért köszönet jár Orbán Viktor kormányának), és ha megpróbálná, legyenek olyan alsóbb szintű képviselői, akik ezt belülről valahogy megakadályozzák.

Ha Magyar Péter a neki adott hatalommal mégis diabolikus ideológiáknak nyitna utat (ami most a jelek alapján valószínűnek tűnik), akkor sem ő lesz az ellenségem, hanem az istentelenség ideológiái, a birodalom értékeknek nevezett vallása, amely előtt egyre inkább elvárás, hogy a birodalom minden polgára hódoljon. „Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk… tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük…” (Dán 3,17) Nem test és vér ellen van harcunk, hanem a gonoszság lelkei ellen, az Isten ismerete ellen emelt magaslatok ellen, kultúránk hamis istenei ellen. A keresztények még hibbant római császároknak is megadták a tiszteletet (az imádatot nem!), emlékeztetve őket, kitől kapták a hatalmukat. Nem, nem a néptől, hanem a népnél sokkal hatalmasabbtól: Istentől. A nép által megválasztott Magyar Pétert is Isten fogja elszámoltatni, és biztosak lehetünk benne: eljön ennek is majd a napja. A történelem nem ér mától véget.

Az evangélium miatt is imádkozom Magyar Péterékért, ahogy a Szentírás tanítja (1Tim 2,1-7). Imádkozom, hogy az új hatalom ne váljon az evangélium hirdetésének gátjává, maradjon meg a szabadságunk, hogy az igazságot nyíltan kimondhassuk és terjeszthessük. Sőt, azért imádkozom, hogy a mostani bódult ábrándokat szükségszerűen követő kiábrándulás nyisson majd Krisztus igazsága számára új kapukat a lelkek felé, és tegyen bennünket alkalmassá azokra az időkre. Ehhez magunkba is kell néznünk.

Imádkozom az egyházakért, hogy akármilyen törvények is születnek a következő években, megőrizhessük a nekünk adott drága kincset, az Isten evangéliumát, és egy négyzetcentiméternyi helyet se adjunk a nyugati társadalmak egyházait megszédítő, maga alá gyűrő antropológiai eretnekségeknek. Imádkozom megtisztulásért és az igaz és a hamis egyértelmű szétválásáért Isten népén belül. Imádkozom azokért a Krisztusban testvéreimért, akik a veszélyeket most nem látják. Imádkozom szeretetért, amely sok vétket és sebet elfedez. De imádkozom bátorságért és egyenes gerincért is. Imádkozom szentségért és bölcsességért. Imádkozom, hogy az utánunk jövő generációk számára hitelesebbekké válhassunk a hitünkhöz ragaszkodva, mint a lelkükért szintén küzdő szellemi ellenfeleink, akik most nyerésre állnak.

Imádkozom Isten általános kegyelméért, ami féken tartja a bűnt. Nem, sokkal többért, valódi ébredésért imádkozom, noha nem érdemeljük azt! Isten a haragját nyilatkoztatja ki a mennyből, amikor átad egy népet a tisztátalan szenvedélyeknek, a hálátlanság és istentelenség gonosz gyümölcseinek (vö. Róm 1,18-32). „Hajh, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben…” Az Isten haragja Pál szerint leginkább a szenvedélyek szabad áradásában és az erkölcsi ítéletre képtelen gondolkodásban ölt testet. Mert az önmagában büntetés egy népnek, ha összezavarodik a morális iránytűje és hazugságokkal cseréli fel az Isten igazságát. Bárcsak a mindenható Isten megkönyörülne a nemzetünkön és meglepne bennünket kegyelmének rég nem tapasztalt kiáradásával! Bárcsak adna nekünk őszinte megrendülést, belátást és szívből jövő megtérést! Minden más út lefelé vezet. És most lefelé megyünk.

Urunk, tőled van az összes földi hatalom. Magyar Péteré is. Használd a hatalmát javunkra, ne kárunkra! Mert neked adatott minden hatalom mennyen és földön. Tiéd egyedül a dicsőség mindörökké, ámen.