Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

kálvinizmus

Kuyper: tudomány, művészet, jövő

2026. február 21. | , , , | 0 Hozzászólások

A Tűzfal podcast hatvanhatodik részében folytatjuk a beszélgetést Abraham Kuyper holland miniszterelnök Kálvinizmus és modernitás c. könyvéről, és Kuyper segítségével ezúttal azt beszéljük át, hogyan hatott a kálvinista világnézet a tudományra, a művészetre, és hogyan hathat a jövőnkre. Talán furcsa a kálvinizmus kapcsán a tudományról beszélni, még inkább a művészetekről, de lesz egy-két meglepő gondolat. Izgalmas végiggondolni azt is, hogy Kuyper szerint mi lehet a kálvinizmus jövője, és úgy egyáltalán, merre tart a nyugati történelem. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube...

bővebben

Kuyper: világnézet, vallás, politika

2026. február 7. | , , , | 6 Hozzászólások

A Tűzfal podcast hatvanötödik részében Abraham Kuyper holland miniszterelnök Kálvinizmus és modernitás c. könyvéről beszélgetünk. Ez a kötet egy 1898-ban Amerikában elmondott hatrészes előadássorozatból készült. Hatását tekintve az elmúlt két évszázad egyik legfontosabb teológiai munkája. Ha valaki szeretné megérteni, mit jelent a világnézeti gondolkodás, muszáj megismerkednie a tartalmával. Mi ebben segítünk a következő két podcastben. A mostani részben az első három fejezetre fókuszálunk: világnézet, vallás és politika. A témát a tudománnyal, a művészettel és a jövővel fogjuk folytatni. Az...

bővebben

Chestertoni kálvinizmus

2024. május 2. | , , , , , | 5 Hozzászólások

Amikor először hallottam ezt a jelzős szerkezetet, azonnal beleszerettem, mert olyan feszültséget hoz létre a teológiai nyelvben, amely kifejezi saját hitem paradoxonait is. Szinte a hívő életem kezdetétől mélységes szerelem fűz G. K. Chesterton világlátásához, és egyetértek C. S. Lewisszal, hogy a modern írók közül ő a legértelmesebb. Messze a legértelmesebb. A teológiám azonban nagyjából megegyezik azzal az iskolával, amelyről Chesterton mindig csak mélységes viszolygással tudott beszélni: a kálvinizmussal. Vagyis itt állok rögtön egy paradoxon előtt: a chestertoni módszer megsemmisíti azt, amiben mélyen hiszek, ugyanakkor Chestertont elválaszthatatlanul összekapcsolom azzal, amit megsemmisített, magával a kálvinizmussal, amelyet az evangélium legmélyebb kifejtésének tartok. A paradoxon lényege itt az, hogy szerintem nem chestertoni chestertonizmusra, hanem chestertoni kálvinizmusra van szükségünk, de a kettő egymásnak feszül.

bővebben

Mi a kálvinizmus központi gondolata?

2014. január 13. | , | 18 Hozzászólások

A kálvinizmus egyeseknek botrány, másoknak szívbe markoló megtapasztalás, megint másoknak szilárd identitás. De vajon mi a kálvinista gondolkodás igazi középpontja és veleje? A kiválasztás? A kegyelem? Isten titkos végzései? Nyáron a Wheaton College könyvtárában kutakodva bukkantam H. Henry Meeter The Basic Ideas of Calvinism (Baker, 1990) c. könyvére, abban pedig a következő mondatokra: „A kálvinizmus nagy központi gondolata Isten. (...) Ahogy a metodisták a bűnös megváltásának gondolatát helyezik előtérbe, a baptisták az újjászületés misztériumát, a lutheránusok a hit általi megigazulást,...

bővebben

Az „új kálvinisták” az új „emergent church”?

2014. január 9. | , , | 34 Hozzászólások

A New York Times január 3-i véleményrovata az amerikai kálvinizmus meglepő újjáéledésével foglalkozik. ’Evangelicals Find Themselves in the Midst of a Calvinist Revival’ (Evangéliumiak kálvinista ébredés kellős közepén) c. évkezdő kolumnájában Mark Oppenheimer az „új kálvinizmus” jelenségét veszi górcső alá. Bár a cikk kritikus hangot üt meg – felhívja például a figyelmet a kálvinizmus terjedése miatti gyülekezeti és felekezeti feszültségekre, és megszólaltat ellendrukkereket, mint a kálvinizmust régóta nem szívlelő baptista teológust, Roger E. Olsont –, a vallási témáiról ismert publicista...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK