Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
„Az legyen előttük jártukban-keltükben, vezesse harcba, és vezesse haza őket, hogy ne legyen olyan az Úr közössége, mint a pásztor nélkül való nyáj.” (4Móz 27,46)
Mózes nem mehet be az ígéret földjére. Ez a büntetése, amiért Meríbá vizeinél nem tartotta szentnek az Urat Izráel közössége előtt. Távolról megpillanthatja ugyan a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, de ő maga nem léphet be oda. Mózes útja véget ér.
„Éppen akkor jött egy izráeli ember, aki egy midjáni nőt hozott testvéreihez Mózes szeme láttára, meg Izráel egész közösségének a szeme láttára. Azok pedig sírtak a kijelentés sátrának a bejárata előtt.” (4Móz 25,6)
A zsidók paráznaság útján való elcsábítása Bálám ötlete volt. Átkot nem mondhatott Isten választott népére, de a pénzét sem akarta Báláknál hagyni, ezért ravasz tervet ötölt ki. Testi vágyaikkal fogja meg a héber harcosokat. A vágy bűnt szül, a bűn pedig bálványozást. A terv sikerült. Izráel paráználkodott és bálványimádó lett. JHVH haragra gerjedt. A nép bűnhődött és gyászolt.
„Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből.” (4Móz 24,17)
Az Izráel megátkozására felbérelt látót Isten korábban egy szamárral alázta meg, hogy most ő is olyan tisztán láthasson, mint az állat, amely csúfot űzött belőle. Bálám ott áll a Peór hegyén, és az Isten Lelke ül rá, hogy látva lásson: „Így szól Bálám, Beór fia, így szól az a férfi, kinek megnyílt a szeme, így szól, aki hallja Isten mondásait, aki látja a Mindenhatótól kapott látomást leborulva, de nyitott szemekkel” (3-4).
„Nem fog a varázslás Jákóbon, sem az igézet Izráelen.” (4Móz 23,23)
Ismerjük a mondást: a nézőpont meghatározza az álláspontot. Nem mindegy, milyen perspektívából nézünk egy eseményt. A moábi király annyival gondolt ennél többet, hogy szerinte Istennek sem lehet mindegy.
„A szamár látott engem, azért tért ki előlem háromszor is. Ha nem tért volna ki előlem, téged meg is öltelek volna, azt pedig életben hagytam volna.” (4Móz 22,33)
A történet számos kérdést vet fel. Miért akarja az angyal megölni Bálámot? Miért haragszik az Úr Bálámra, ha egyszer ő küldte, hogy menjen el Bálák embereivel? Bálám láthatóan keresi az Úr akaratát és nem is tesz mást, mint amit az Úr mond neki. Mi akkor az Úr baja Bálámmal? És hogyhogy egy szamarat használ szócsőként? Ha emberi nyelven beszélni nem is tudnak a szamarak, vannak olyan gondolataik, amilyeneket ez a szamár megfogalmaz? Vagy ezek állati gondolatok emberi nyelvre átültetve? Fabuláról van szó, vagy igaz történetről? És így tovább.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK