Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Elmélkedések

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (12) – Nyugodtan élvezd!

2026. július 2. | , , | 1 Hozzászólás

„Ehetsz lakóhelyeden, amennyit csak kívánsz.” (5Móz 12,21b)

Amikor egy zsidóra gondolunk, aki megtartja az ószövetségi étkezési törvényeket (pláne azok rabbinikus kiterjesztéseit), elsőre könnyen a szigorú tiltások jutnak eszünkbe. Ahogy Pál idézi: „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!” (Kol 2,21) Isten szándéka azonban még a mózesi szövetség alatt sem az volt, hogy népe finnyásan, aszkéta önmegtartóztatással viszonyuljon az ételekhez. Éppen ellenkezőleg: övéi örvendezve egyenek és élvezzék azt, ami a tényárjukra kerül!

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (11) – A múlt mintázatai

2026. június 28. | , , | 1 Hozzászólás

„Ti már ismeritek, nem úgy mint fiaitok, akik nem ismerik, mert nem látták Isteneteknek, az ÚRnak a fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját…” (5Móz 11,2) Van annak határozott előnye, meg felelőssége is, ha valaki régóta él. Látott dolgokat és volt ideje gondolkodni is rajtuk. Mózes az idősebb generációhoz fordulva mondja: „Ti már ismeritek, nem úgy mint fiaitok…” Vídátem há-jóm (‎‎וִֽידַעְתֶּם֘ הַיּוֹם): ismeritek, tudjátok, van ismeretetek, tudásotok, tapasztalatotok. Mózes korában az idősek látták Isten fenyítését, nagyságát, erős kezét, kinyújtott karját. Látták, „hogy mit...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (10) – A kiválasztás nem személyválogatás

2026. június 25. | , , , | 1 Hozzászólás

„Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.” (5Móz 10,17)

A fenti mondatot ez előzi meg: „Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek többé kemény nyakúak!” (14-16)

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (9) – Az én népem vagy a tiéd?

2026. június 19. | , , | 3 Hozzászólások

„Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Indulj, eredj le gyorsan innen, mert megromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból. (…) Ó, Uram, URam, ne irtsd ki népedet, örökségedet, amelyet hatalmaddal kiváltottál, és erős kézzel kihoztál Egyiptomból!” (5Móz 9,12.26)

Mózes éppen arról akarja meggyőzni a népet, hogy nem a saját érdemei miatt adta nekik Isten a kánaániak földjét, hanem az ott élő népek gonoszsága miatt. Izráel valójában keménynyakú nép, mint a csökönyös állat, amelyet nem lehet sehogyan se engedelmességre bírni. Mózes sorolja az engedetlenség példáit, külön kiemelve a pusztában készített borjút, amelyet a nép imádni kezdett, amikor ő a hegyen imádkozott.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (8) – Megkísértetés a pusztában

2026. június 12. | , , | 2 Hozzászólások

„Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az ÚR szájából származik.” (5Móz 8,3)

Máté evangélista úgy mutatja be Jézust, mint akivel egy személyben történik meg az, amin Izráel annak idején átment. Isten Egyiptomból hozza ki a fiát (Mt 2,15), Ábrahám leszármazottját (Mt 1,1), hogy aztán a víz által megkeresztelve (Mt 3,13-17; vö. 1Kor 10,1-2) a pusztában időzzön negyven egységideig (Mt 4,2), majd az új törvény kihirdetése után (Mt 5-7) tizenkét apostol képviselje őt (Mt 10). Ez nem véletlen: Jézusban – mint az ézsaiási Szolgában – Izráel sorsa teljesedik be.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK