Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Jézus

Gondolataim a felszabadításteológiáról (angol)

Az elmúlt másfél évben aláereszkedtem a felszabadításteológia vörös bugyraiba, hogy saját belső logikája alapján, saját szerzői által ismerjem meg ezt a teopolitikai mozgalmat. Különösen Gustavo Gutiérrez, Jon Sobrino és Leonardo Boff könyvein rágtam át magam, valamint a rájuk maradandó hatást gyakorló Jürgen Moltmann írásain. A felszabadításteológia marxista gyökerei a magyar keresztények számára ismerősek, de mivel az irányzat a nyugati kereszténységbe könnyedén utat talált, az ott megjelent új formái hazánkban is elkezdték kifejteni szellemi hatásukat. Távolinak tűnő, de nagyon is releváns téma. A European Leadership Forum teológusműhelyében Understanding and Evaluating Liberation Theology címmel tartottam előadást, valamint rövid kérdésekre válaszoltam. Itt megnézhetitek, meghallgathatjátok ezeket:

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (8) – Megkísértetés a pusztában

„Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az ÚR szájából származik.” (5Móz 8,3)

Máté evangélista úgy mutatja be Jézust, mint akivel egy személyben történik meg az, amin Izráel annak idején átment. Isten Egyiptomból hozza ki a fiát (Mt 2,15), Ábrahám leszármazottját (Mt 1,1), hogy aztán a víz által megkeresztelve (Mt 3,13-17; vö. 1Kor 10,1-2) a pusztában időzzön negyven egységideig (Mt 4,2), majd az új törvény kihirdetése után (Mt 5-7) tizenkét apostol képviselje őt (Mt 10). Ez nem véletlen: Jézusban – mint az ézsaiási Szolgában – Izráel sorsa teljesedik be.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (27) – A Mózes utáni Pásztor

„Az legyen előttük jártukban-keltükben, vezesse harcba, és vezesse haza őket, hogy ne legyen olyan az Úr közössége, mint a pásztor nélkül való nyáj.” (4Móz 27,46)

Mózes nem mehet be az ígéret földjére. Ez a büntetése, amiért Meríbá vizeinél nem tartotta szentnek az Urat Izráel közössége előtt. Távolról megpillanthatja ugyan a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, de ő maga nem léphet be oda. Mózes útja véget ér.

bővebben

Szabad-e megsértődniük a keresztényeknek, amikor Jézust gúnyolják?

Az olimpiai megnyitó blaszfém jelenetei világszerte kifejezetten meglepő, nem várt mértékű felháborodást szültek, viszont a metronóm mérhető pontosságával érkeztek rá azok a nagyon is várható reakciók, amelyek leszidták a keresztényeket ezért. Van, aki azon akadt ki, hogy más keresztények kiakadnak az istentelenségen, holott annak is örülhetnénk, hogy Jézus egyáltalán téma lett. Van, aki felháborodva arra emlékeztetett, hogy a valódi keresztényeknek nincs idejük felháborodni, mert a valódi keresztények a szegények etetésével és a gyengék felemelésével vannak elfoglalva. Van, aki szerint a keresztények reakciója bárdolatlan csődületet, hitbuzgalmi köpködést, sőt, homofób, már-már genocíd közhangulatot eredményezett. A központi motívum ezekben a megszólalásokban a felemelt ujj, amely arra emlékeztet, hogy a keresztényeknek nem lenne szabad megsértődniük, és kifejezetten ostobák, ha mégis megsértődnek. Látszik más közös szál is, de azt talán majd máskor elemzem.

bővebben

Jézus ábrázolása a második parancsolat megszegése?

Az egyháztörténetben újra és újra felmerült a kérdés, hogy Jézus művészi ábrázolása vajon nem ütközik-e a második parancsolatba, amely tiltja a bálványszobrok készítését és imádását. A parancsolat szerint Istent nem ábrázolhatjuk úgy, hogy lealacsonyítjuk a teremtés mintázatára. Vajon a tiltás érvényes a Jézus-ábrázolásokra is? Ez a kérdés mostanában nem annyira a barokk katolikus templomokban látható vérző szívű Krisztus-szobrok miatt merül fel, inkább a különböző Jézus-filmek kapcsán, most épp a The Chosen sorozat Jézus-ábrázolása miatt. A dilemma az, hogy ha Jézus Isten, akkor Jézus ábrázolása ugye Isten ábrázolása, tehát Jézus ábrázolása beleütközik a második parancsolatba, vagyis ennek alapján a The Chosen Jézusa is súlyos vétség Isten ellen. De vajon helyes-e ez a gondolatmenet?

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK