Az elmúlt másfél évben aláereszkedtem a felszabadításteológia vörös bugyraiba, hogy saját belső logikája alapján, saját szerzői által ismerjem meg ezt a teopolitikai mozgalmat. Különösen Gustavo Gutiérrez, Jon Sobrino és Leonardo Boff könyvein rágtam át magam, valamint a rájuk maradandó hatást gyakorló Jürgen Moltmann írásain. A felszabadításteológia marxista gyökerei a magyar keresztények számára ismerősek, de mivel az irányzat a nyugati kereszténységbe könnyedén utat talált, az ott megjelent új formái hazánkban is elkezdték kifejteni szellemi hatásukat. Távolinak tűnő, de nagyon is releváns téma. A European Leadership Forum teológusműhelyében Understanding and Evaluating Liberation Theology címmel tartottam előadást, valamint rövid kérdésekre válaszoltam. Itt megnézhetitek, meghallgathatjátok ezeket:
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Teológia
Carl Trueman: Az ember megszentségtelenítése
A Tűzfal podcast hetvennyolcadik részében Carl Trueman Az ember megszentségtelenítése című könyvéről beszélgetünk. Trueman szerint ma végső soron a kereszténység Messiása vagy Nietzsche bolondja között kell választanunk. Az előbbi megszenteli, az utóbbi megszentségteleníti az embert, és a megszentségtelenítés különösen az élet kezdetén, az élet végén és a szexualitás területén jár infernális következményekkel. A csata az antropológia területén zajlik, de a teológiában gyökerezik. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is....
Eumaiosz tanácsa
Nolan Odüsszeiáiában van egy rövid jelenet, amely kulcsfontosságú a történetszál megértésében. Amikor Télemakhosz Mentórral vív, Odüsszeusz szolgája, a félig vak Eumaiosz arra figyelmezteti a fiút, hogy túl gyors. „Próbáld újra, kevésbé kapkodva és pontosabban.” Aztán egy tippet is ad neki, amit még Odüsszeusztól tanult: „Csald ki a támadást. Tárd fel a hasadat az ellenfeled pengéje előtt. A támadása a te támadásoddá válik.” Ez a tanács kicsiben összefoglalja az Odüsszeiát, de jóval azon is túlmutat.
A teológusok szerepéről beszélgettem Lindsay Brown és Leonardo De Chirico evangéliumi teológusokkal
Májusban két nagyszerű evangéliumi teológussal beszélgettem a teológusok egyházban betöltött szerepéről. Egyikük Lindsay Brown walesi történész-teológus, evangélista, vezető és mentor, aki két meghatározó nemzetközi szervezetnek is volt hosszú időn át elsőszámú vezetője (az IFES-nek és a Lausanne-i Mozgalomnak), teológiai diplomát az általam is nagyra tartott Henri Blocher tanítványaként szerzett, és személyesen jól ismerte az evangéliumi mozgalom két huszadik századi óriását, John Stottot és Martyn Lloyd-Jones-t. A másik Leonardo De Chirico olasz evangéliumi teológus, lelkész, a Reformanda Initiative és a Rome Scholars Network vezetője, több könyv szerzője, aki az elmúlt évtizedekben különösen a római katolicizmus kutatásában jeleskedett. Mindkettőjüket régóta ismerem és tisztelem, kíváncsi voltam a véleményükre és a tapasztalataikra. A beszélgetést itt tudjátok megnézni:
Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (10) – A kiválasztás nem személyválogatás
„Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.” (5Móz 10,17)
A fenti mondatot ez előzi meg: „Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek többé kemény nyakúak!” (14-16)

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK