A Tűzfal podcast hetvenhetedik részében Christopher Nolan Odüsszeia-feldolgozását beszéljük át. Vajon probléma, hogy Nolan újraértelmezte Homérosz eposzát? Újabb woke-alkotásról van szó, vagy egy zseniális trükkről, amellyel a rendező becsapja haladó közönségét? Mit szóljunk keresztényekként a filmhez, és hogy viszonyuljunk magához az ókori történethez? A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Művészet
Mit mondtak az ókeresztények az Odüsszeiáról?
Christopher Nolan Odüsszeiája alaposan felkavarta nihilista korunk haladó sablonokba fásult képzeletét. Se szeri, se száma a filmről szóló kifejezetten izgalmas kommentároknak. Az emberiség egyik legjelentősebb ősi történetét már Hóseás próféta korában, sőt azt megelőzően mesélték, a hellenista kultúra alapművének számított, és úgy tűnik, néhány progresszív sibbólet falován keresztül Nolannak sikerült visszacsempésznie azt a mi korunkba is. Érdekes lenne kikérni a korai keresztények véleményét olyan modern történetekről, mint mondjuk Cixin Liu Háromtest-trilógiája, vagy éppenséggel Nolantól az Eredet vagy a Csillagok közt (a szakmányban legyártott egyenprodukciókat most hagyjuk, nem is nagyon emlékszünk rájuk), de erre érthető kronológiai okokból nincsen módunk. Azt viszont megkérdezhetjük, hogy vajon mit szóltak Homérosz nagy eposzához, az Odüsszeiához, hiszen a Földközi-tenger medencéjében a kereszténnyé lett görögök és egyéb nemzetségek is jól ismerték azt. Vajon mit gondoltak Jézus követői a küklopszokról és a szirénekről, Szkülla és Kharübdisz veszélyeiről, vagy mondjuk Teiresziászról, a vak jósról? Hogy viszonyultak magához Homéroszhoz? Megmutatom.
John Steinbeck: Édentől keletre
A Tűzfal podcast hetvenhatodik részében John Steinbeck Édentől keletre című regénye a témánk. A Nobel-díjas amerikai író regénye kapcsán jóról és rosszról, apákról és fiakról, bűnről és felelősségről beszélgetünk. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Siker és bomlás: a néróság mintázata
Historia est magistra vitae – hangsúlyozta Cicero, római filozófus, mielőtt kitépték a nyelvét és levágták jobb kezét, amellyel írt. Seneca, Nero császár nevelője sem járt jobban. A történelem az élet tanítómestere: egyebek mellett azt tanítja nekünk, hogy vannak könyörtelenül ismétlődő mintázatok. Ilyen a „néróság” jelensége is, amely a huszadik században különösen megragadta írók képzeletét, hogy olyan regények szülessenek, mint Mika Waltaritól Az emberiség ellenségei, Henryk Sienkievicztől a Quo Vadis, Aleksander Krawczuk Néró, vagy épp Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című műve. Utóbbi a végóráit élő császár rövid, töredezett monológjára fut ki, amely a „néróság” megjósolható, de a hatalma csúcsán még egyetlen „Néró” számára sem igazán elgondolható végkifejlete:
Whiplash – a siker ára
A Tűzfal podcast hetvenkettedik részében a 2014-es Whiplash című felkavaró film kapcsán beszélgetünk arról, hogy mit érdemes beáldozni a siker érdekében, és mit nem. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK