Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Egyén

A fonémák tánca (6) – Mi a nyelvekenszólás magyarázata?

Végezetül hadd mondjak néhány dolgot a nyelvekenszólás magyarázatáról is. Pál hangsúlyozza, hogy a nyelvekenszólás csak akkor építi a gyülekezetet, ha van hozzá magyarázat is. „Ha tehát összejön az egész gyülekezet, és mindnyájan nyelveken szólnak, és közben bemennek oda az avatatlanok vagy a hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök? (…) Ha nyelveken szól is valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egy valaki pedig magyarázza meg. Ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, csak önmagához szóljon és az Istenhez.” (1Kor 14,23.27-28) A...

bővebben

A fonémák tánca (5) – Hogyan kaphatjuk meg ezt az ajándékot?

Bár a címben feltett kérdés az, hogy „hogyan kaphatjuk meg ezt az ajándékot”, a lelki ajándékok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy azok nem olyanok, mint egy csomag, amit az ember megkaphat, hogy az övé legyen, inkább olyanok, mint egy küldemény, amelynek postásai vagyunk. Az ajándékok a Lélek használatra adott „megnyilvánulásai” (1Kor 12,7). A kegyelem árad rajtunk keresztül, amikor egy ajándék működik. A csatornát eldugaszolhatjuk, és akkor a Lélek nem nyilvánul meg általunk, vagy teret adhatunk neki, és akkor eszközeivé válhatunk, de a Lélek munkálkodik rajtunk keresztül, nem mi...

bővebben

A fonémák tánca (4) – A nyelvekenszólás haszna és veszélyei

A nyelvekenszólás mai hasznáról nyilván akkor lehet csak beszélni, ha hisszük, hogy az ajándék ma is működik. Én abból indulok ki, hogy az Első korinthusi levélben leírt nyelvekenszólás ma is átélhető és ma is van haszna. Ha azt gondoljuk, hogy egy ilyen furcsa ajándéknak nemigen lehet köze az értelmes keresztény élethez, gondoljuk végig azt is, hogy Pál szerint a korabeli hívőket egyenesen őrülteknek tarthatták, ha a gyülekezetben ezzel az ajándékkal éltek (1Kor 14,23)! Volt ebben az ajándékban már akkor is valami suta észszerűtlenség, valami gyermekien zavarbaejtő, ami az egész...

bővebben

A fonémák tánca (3) – Nyelvekenszólás ma

Van-e ma újszövetségi értelemben vett nyelvekenszólás? Sokan válaszolnak erre határozott nemmel. Azok az érvek, amelyek a nyelvekenszólás megszűnéséről szólnak, többnyire vagy a nyelvekenszólás „jelajándék” természetéből indulnak ki (a nyelvekenszólás a hitetlen zsidóknak szóló jel volt a jeruzsálemi templom lerombolása előtt), vagy abból a páli mondatból (1Kor 13,8), hogy a nyelvekenszólás meg fog szűnni, amikor eljön a „tökéletes” (a „tökéletes” eljövetelét ők a bibliai kánon végleges összeállására értik). A két érvben az a közös, hogy a nyelvekenszólás ajándékát mindkettő egy üdvtörténeti...

bővebben

A fonémák tánca (2) – Tagolatlan vágyakozás

Ha az újszövetségi nyelvekenszólás nem valamiféle „jelajándék” a hitetlen zsidóknak, és nem is xenolália (létező emberi nyelv beszélésére kapott természetfeletti képesség), akkor hogyan gondolkodjunk erről a jelenségről? A glosszolália természetének megértéséhez hasznos fogódzókat találunk az 1Kor 14-ben, abban a fejezetben, ahol Pál hosszasan foglalkozik a nyelvekenszólás gyülekezeti használatával. A 2. versben például ezt olvassuk: „Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat.” A nyelvekenszólás tehát az imádság...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK