Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Isten igéje

A Szentírás Isten igéje (5)

2013. július 16. | , | 4 Hozzászólások

Kálvin és Béza keze is benne volt a La Rochelle-i Hitvallás szövegezésében. A hitvallást a francia protestánsok 1571-ben fogadták el saját hitszabályuknak. A La Rochelle-i konfesszió negyven pontjáról 1598-ban Montpellier-ben mondták ki, hogy nem változtatható (ne varietur). A hitvallás egy sokat szenvedett közösség hitének kordokumentuma, szorosan kapcsolódik a reformáció időszakának legvérzivatarosabb időihez és helyszíneihez, és ami számomra most fontos: ugyanazt a meggyőződést tükrözi, mint az eddig megvizsgált későbbi hitvallások. A Szentírás Isten igéje, és mint ilyen, legfőbb...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (4)

2013. július 8. | , | 0 Hozzászólások

A történeti szemelvények sorát az 1615-ös Ír Hitvallással folytatom. Ez a „kálvinista episzkopális” hitvallás (Szűcs Ferenc nevezi így a magyar kiadás előszavában) elsősorban James Ussher anglikán érsek nevéhez fűződik. „Az Ír Hitvallás azt a különleges egyháztörténeti helyzetet tükrözi (...), amikor a legtöbb hitbeli kérdésben Kálvin tanításai érvényesültek, anélkül azonban, hogy a kálvini egyházszervezetnek legcsekélyebb nyomai jelen lettek volna.” (Ír Hitvallás. Koinónia, Kolozsvár, 1999, 5). A modernista-fundamentalista vitát jóval megelőző hitvallás – más történeti kálvinista...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (3)

2013. július 4. | , | 0 Hozzászólások

A németalföldi református egyházak közös zsinatára 1618-19-ben került sor Dordrechtben. A zsinat az arminiánusok (remonstránsok) öt pontjával foglalkozott, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország reformátusai is képviseltették magukat. Az eredménye a jól ismert Dordrechti Kánonok, mely lényegében a kálvinizmus öt (válasz)pontja a remonstránsok öt pontjára. Ami a mi szempontunkból most érdekes, az a zsinat Szentírásról alkotott képe. A Westminsteri Hitvalláshoz hasonlóan a Dordrechti Kánonok (Koinónia, Kolozsvár, 2000) is Isten Igéjének nevezi a Bibliát. Néhány szemelvény következik...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (2)

2013. június 22. | , | 0 Hozzászólások

A Szentírásról mint Isten igéjéről szóló történelmi szemelvények sorát a Westminsteri Hitvallással kezdem. A hitvallás 1643 és 1647 között született, nagyjából száz évvel Semler maximája („a Szentírás nem Isten igéje”) előtt. A magyar kiadás előszavában Horváth Levente a Westminsteri zsinatot a legjelentősebb egyházi tanácskozásnak nevezi a reformáció utáni egyháztörténeti korszakban. „Páratlan hatással voltak e zsinat dokumentumai Skócia népére és a skót teológia történetére, valamint főleg az angolszász kultúrájú régiók vallási és össztársadalmi fejlődésére.” (Westminsteri Hitvallás....

bővebben

A Szentírás Isten igéje (1)

2013. június 14. | , | 17 Hozzászólások

J. S. Semler 18. századi hallei teológus híres maximájában a Bibliát a történelem által korlátozottnak, de morálisan relevánsnak nevezte, és elválasztotta egymástól a „Szentírás” és az „Isten igéje” fogalmakat. Vagyis kimondta, amit utána teológusok nemzedékei harsogtak és tettek dogmává: a Szentírás nem Isten igéje. Reakcióként hívő teológusok a Biblia inspirációjáról, megbízhatóságáról és elégségességéről szóló tanokat hangsúlyozták. A Biblia körüli modern polémia a 20. század elején liberálisokra és fundamentalistákra osztotta a bibliakutatókat, és egyre inkább úgy tűnt, mintha a...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK