Minden percem be van osztva, nincs időm most részletesebben írni az ELF-ről, de egy tipikus példával hadd szemléltessem, hogy milyen munka folyik itt Wisłában. Idén a teológus műhelyben vagyok, előadóként és résztvevőként. A műhelyünket a Cambridge-i Egyetem két tanára vezeti, Peter J. Williams és Dirk Jongkind. Az előadások, amiket megvitatunk, a teológia különböző területeiről szólnak. Az egyik előadónk Martin Heide, a Marburgi Egyetem sémi nyelven fennmaradt szövegekkel foglalkozó professzora. Az előadása a tevékről szólt. És hogy miért érdekes ez? Mert a kutatásait nagyjából ugyanakkor végezte, amikor egy publikáció a nemzetközi és a magyar médiában is nagy figyelmet kapott, mert arra a következtetésre jutott, hogy a Kr. e. 2. évezredben nem voltak háziasított tevék Palesztinában (vagyis Ábrahám története, melyben háziasított tevékről olvasunk, erősen megkérdőjelezhető).
Heide az előadásában bemutatta saját tudományos publikációját, mely egészen más következtetésekre jutott. Heide rengeteg bizonyítékkal támasztja alá, hogy 1) a tágabb földrajzi területen háziasított dromedárok egészen biztosan léteztek a Kr. e. első évezredben, és valószínűsíthetően korábban is, 2) háziasított kétpúpú tevék már a második évrezredben is voltak, 3) ráadásul éppen Mezopotámiában, ahonnan Ábrahám Palesztinába vándorolt. A palesztinai bizonyítékok hiánya pedig nem a hiány bizonyítéka.
Az ELF természetesen nem csak ilyen dolgokról szó, ez csak egy példa arra a fajta műhelymunkára, ami a hittel kapcsolatos kérdések, kételyek alapos, időnként magas szintű tudományos megvitatásáról és megválaszolásáról szól. Az ilyesmi is az ELF része, és én személyesen rengeteget profitáltam ezekből az elmúlt évtizedben. Most egyelőre ennyi, rohannom kell egy találkozóra…
Romhányi József: A teve fohásza.
Monoton
üget a süppedő homokon
a sivatag lova,
a tétova teve
tova.
Hátán rezegve
mozog a
rozoga
kúp
alakú púp.
A helyzete nem szerencsés.
Apró szemcsés
homokkal telve
a füle, a nyelve.
Sóvár szemekkel kutat
kutat.
Még öt-hat nap
kullog baktat.
Az itató tava távol,
s oly rettentő messze még az oázis.
Erre utal az alábbi fohász is:
– Tevék ura!
Te tevél tevévé engem eleve,
Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.
Te terved veté a tevevedelő tavat tavaly távol,
de tévednél, vélvén,
vén híved neved feledve
elvetemedve
vádol.
Nem! Vidd te tevelelkem hovatovább tova,
mivel levet – vert vederbe
feltekerve – nem vedelve
lett betelve
a te tevéd szenvedelme.
Te nevedbe
legyen eme
neveletlen tevetetem
eltemetve!
S evezzevel ava teve
levelkévét kivilevelhevelteve.
Kedves Ádám!
Örülök a tudományos vitának, de aki nem olvas téged, hanem csak az index-et, és hát ők többen vannak, azok erről nem kapnak hírt. Ez természetesen nem neked kritika, hanem a nálad jóval nagyobb kommunikációs lehetőségekkel rendelkező egyházaknak. A tevés hírt annó én is olvastam, nyilvánvaló volt, hogy téves, pl. azért mert már a Holt tengeri tekercsekben szerepelnek tevék, úgyhogy ezt az ellentétet fel kellene oldani ahhoz, hogy ez a hír egyáltalán megjelenhessen. A cikkedben említett információ viszont nem fog a hírfogyasztókhoz eljutni.
Biglevin, klassz a Romhányi-vers.:)
István,
Maga a tanulmány nem feltétlenül téves, inkább a következtetése az. Heide szerint sincsenek nyomai Palesztinában háziasított tevéknek (a Holt-tengeri tekercsek azért nem relevánsak, mert a Kr. e. 1-2. évszázadból valók, a háziasított tevék léte viszont a Kr. e. 2. évezred kérdése), viszont a környező vidékeken – különösen a kétpúpú teve esetében – van rengeteg nyom, a palesztínai hiányzó bizonyítékok pedig nem a hiány bizonyítékai. A hírlavina elindulásáért nem a tanulmány, hanem az azt közlő Ha’aretz nevű izráeli lap, majd az azt tovább pörgető, szenzációra éhes média a felelős.
Az előbb azt írtam, hogy hiányoznak Palesztinából a bizonyítékok. Ez persze természetesen így nem igaz, hiszen a Héber Biblia írott bizonyítékként szolgál a háziasított tevék létére, úgyhogy pontosabb az a fogalmazás, hogy a bibliai szöveget megerősítő bizonyíték nincsen.
Kedves Ádám!
Tény, hogy a quamran-i közösség írástudója (Holt tengeri tekercsek) többször leírta egy pergamenre, hogy „teve” Kr.u. 100-120 körül. Az általad idézett hír szerint a régészek 900 előtti tevemaradványt nem találtak. Innen logika:
Hány emberi maradványt találtak az akkori időkből?
Állíthatjuk-e a fentiek alapján, hogy alig élt ember abban az időben?
Temettek-e tevéket sírba akkoriban, vagy azóta?
Ennek ugyebár nincs értelme, vagy könnyű érv egy vitában.
A kérdés tehát nem az, hogy voltak-e tevék ott és akkor, hanem fordítva: miért ír le valaki ilyet ott és akkor. Ráadásul ez tényleg ez részletkérdés.
Ugyanez a kérdés a Biblia bármely más, jelentősebb szövegével kapcsolatban. Kutatandó a Biblia történeti igazsága, de ebbe az is beletartozik, hogy miért írták le azt, amit leírtak. Miért tartalmazza azt, amit tartalmaz akár a Holt tengeri tekercs, akár a John Rylands papirusz, akár más, fizikailag létező korai irat. A tudomány feladata nem az (lenne), hogy cáfolja a hitet, hanem magyarázatot adjon arra, hogy miért van leírva az, ami le van írva. Ez pedig kritikai feladat, mert nem Isten létének/nem létének bizonyítása a tudomány, hanem a rossz bizonyíték bemutatása. Ehhez meg nem talált, ergó nem létező tevemaradványokkal való érvelni abból az időből nyilvánvalóan komolytalan.
Ahogy minden régész tudja: a bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka. Sokan teve kapcsán automatikusan dromedárra gondolnak, pedig lehetett kétpúpú teve is. Háziasított kétpúpú tevék használatára számos bizonyíték van a Kr. e. 2. évezredből is, csak nem Palesztinából, hanem például Mezopotámiából (ahonnan egyébként Ábrahám érkezett). Az írott emlékek pedig szintén bizonyítéknak számítanak, és jóval korábbiak a Holt-tengeri tekercseknél, melyek csak a legkorábbi kéziratmásolatok, nem a legkorábbi emlékek.