Azt hiszem, sokakhoz eljutott már a hír, hogy hét év jogi hercehurca végén a finn Legfelsőbb Bíróság tegnap bűnösnek nyilvánította Päivi Räsänent. Az evangéliumi hitét nyíltan vállaló volt belügyminisztert annak idején két dolog miatt hurcolták bíróság elé. Az egyik egy Twitter bejegyzés volt, amelyben a Római levél első részéből idézett, válaszul arra, hogy a finn evangélikus egyház támogatólag lépett fel a Helsinki Pride mellett. A másik egy jóval korábbi, 2004-es írása („Male and Female He Created Them”), amely a homoszexualitást pszichológiai rendellenességnek nevezte, megerősítve a keresztény tanítást, amely a homoszexualitást nem tekinti a heteroszexualitással egyenlő, természetes szexuális viselkedésnek. A finn Legfelsőbb Bíróság a tweet ügyében felmentette, viszont a pamflet ügyében őt és szerzőtársát, Juhana Pohjola evangélikus püspököt bűnösnek mondta ki gyűlöletbeszéd és kisebbség elleni uszítás vétkében.
Mi a jelentősége ennek a döntésnek? Nem a büntetés nagysága (Päivi Räsänennek kb. 1800 eurót, a finn egyházkerületnek 5000 eurót kell fizetnie, ami nem kis pénz, de nem is kifizethetetlen), hanem a büntetés ténye. A döntés precedensértékű, ami azt jelenti, hogy a civilizációnkat kettévágó kérdésben a keresztény álláspont Finnországban törvényen kívülivé vált. Mostantól a törvény szigora sújt le arra, aki nyilvánosság előtt a keresztény szexuális erkölcsöt képviseli. Ezzel összefüggésben a legfőbb bírói testület arra is kényszeríti Päivi Räsänent, hogy a közösségi médiás felületekről távolítsa el az anyagokat, amelyek a bíróság által gyűlöletbeszédnek minősített véleményét fejezik ki. Vagyis ilyen véleményt mostantól senki nem képviselhet Finnországban legálisan.
Ez nagyon komoly fejlemény az európai civilizációban. Ugyanis nem egy vadul gyűlölködő, szitkozódó, valóban erőszakra bujtogató ember vállalhatatlan megnyilvánulásait kriminalizálta a finn bírói hatalom, hanem egy kulturáltan, szeretettel, pásztori érzékenységgel megfogalmazott történelmi keresztény – úgy is mondhatnám, hogy újszövetségi, bibliai – álláspontot. Egy kardinális keresztény tanítást egy központi jelentőségű kulturális-társadalmi vitában. A döntés gyakorlatilag azt jelenti, hogy Finnországban mostantól legálisan nem lehetsz következetes keresztény, mert a hited igazságát nem képviselheted. Szeretetteljesen, irgalmasan, tapintatosan sem. Az ügy el fog még jutni az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, de nincsenek vérmes reményeim: az EJEB hozott már egészen felháborító ítéleteket szexuáletikai-világnézeti kérdésekben.
Nagyon régóta hangoztatom azt a meggyőződésemet, hogy az új etikai vízió, amely Nyugat-Európában nagyrészt felváltotta a keresztény etikai víziót, nem tűri a régit. Nem csupán arról van szó, hogy a progresszívek toleranciát kérnek, hanem arról, hogy kiszorítják, megbüntetik azokat, akik nem értenek velük egyet. Az, hogy 2024-ben jelentős keresztény támogatással Trump lett újra Amerikában az elnök, ennek a folyamatnak állított valamiféle sorompót (hogy véglegesen-e, az majd kiderül). Az, hogy Magyarországon másfél évtizede olyan kormányzat van, amely jól-rosszul, de a keresztény civilizációs értékek mellé áll, eddig bennünket is védett ezektől a folyamatoktól. A jelenlegi status quo azonban sokkal törékenyebb, mint hinnénk; egyáltalán nem biztos, hogy tartós lesz, különösen egy kormányváltás esetén. Ha a tavaly nyári budapesti Pride-ra gondolok, papírvékonynak látom a falakat.
Nekünk, hívő keresztényeknek azonban belül kell erőseknek lennünk. Remélem, ez az áradat nálunk nem tör át, de ha mégis áttörne, arra kell minden erőnkkel ügyelnünk, hogy ne omoljanak le a belső védőfalaink, bármilyen erővel ostromolnak is bennünket. Sem a szívünkben, sem az egyházainkban nem szabad engednünk ennek az ostromnak. A kérdés az, hogy van-e bennünk annyi bátorság, mint ebben a kicsi, törékeny finn asszonyban…
„…………. A kérdés az, hogy van-e bennünk annyi bátorság, ………….”
Hívő testvéreimhez hasonlóan, időnként megkérdeztek már többek között a fenti témával kapcsolatban is, amire ilyenkor az Ige útmutatása szerint válaszolok:
„Hanem szenteljétek meg Krisztust, az Urat a szívetekben, legyetek mindig készek számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet,” (1 Péter 3:15)
„κύριον δὲ τὸν Χριστὸν ἁγιάσατε ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν, ἕτοιμοι ἀεὶ πρὸς ἀπολογίαν παντὶ τῷ αἰτοῦντι ὑμᾶς λόγον περὶ τῆς ἐν ὑμῖν ἐλπίδος”
Azaz, a kérdésnek megfelelő igeverssel, amit az adott témáról a Bibliából ismerek. Ha viszont a kérdezőnek van Bibliája, akkor javaslom elolvasását. Mivel testvéreimhez hasonlóan ez természetes, így meg sem fordul a fejemben, hogy ilyenkor bátor lennék.
Köszönöm a bejegyzést. Az a legfurcsább, hogy idén is Finnország lett a világ legboldogabb országa. Milyen emberek ezek? Tömegesen kellett volna tüntetniük Päiviért, de nem. Miatta, úgy tudom, 40 ezren hagyták ott az evangélikus egyházat, majd abortusz-ellenes nézeteiért további 6 ezer. A gazdagság elvette az eszüket? Férjem szerint a média a hamis próféta a Jelenések könyvéből. A finneknél pedig nincs sokszínű sajtó. Talán csak a Sanoma és még egy cég uralja a területet. Szomorú és egyben félelmetes, ami ott történik, de a szocialista országok ismerik az egyházüldözést. Reméljük, hogy lesz erőnk kitartani. Ráadásul ma már tudjuk, hogy nincs meleg gén, külső hatások alakítják a nemi identitást, és változtatható.
“Itt az idő, hogy felébredjünk!” – Pályi Zoltán
https://www.youtube.com/watch?v=inv66Az9ssw
Az sem elképzelhetetlen, hogy az ottani kevés, hívő evangéliumi keresztyényből egy csak azért is, érzést vált ki és ide vonatkozó bibliai igét fognak megosztani. Akkor mi fog történni? Mindenkit megbüntetnek?
Sajnos azok az evangéliumi felekezetek akiknél újból és újból elhangzik a prédikációkban, hogy a hívők, ha azok, nem mehetnek el szavazni, mert a kormány melletti kiállás megosztást okoz a gyülekezetben, gyakorlatilag ezt az ördögi keresztényellenességet támogatják. Előfordul hogy nem hangsúlyozzák ki a „kormánymelletiséget” de a beszédekből mindig átsüt, hogy baloldali gondolkodással teszik ezt.
„De a gyáváknak …a tűzzel és kénnel égő tóban lesz a helye: ez a második halál.” (Jelenések könyve)
Päivi Räsänen esete egyrészt leleplezi, hogy mennyire álságos módon működik a „fejlett nyugati civilizációban” a sokak (egyházak által is!) bálványozott demokrácia, és az ún. „igazságszolgáltatás”, másrészt nem átallott felszólalni alapvető szexuáletikai kérdésekben saját egyháza álláspontja ellenében.
Nem felejtette el, hogy hívőként Krisztust kell felmutatnunk a világnak, és nem a kisebbségek ügyét. Pláne, ha ez a kisebbség egy a Szentírással nem összeegyeztethető életvitelt propagál.
Nem tévesztette el, hogy a homoszexualitást keresztényként nem tartjuk ünneplendő dolognak, és elszenvedte, hogy precedenst teremtsen arra, hogy egy kisebbség jogait a többség ellenében lehessen érvényesíteni egy „jogállamban”. Ez ezért is veszélyes, mert egy idő után bárki kerülhet bírósági ítélet alá csupán azon az alapon, hogy nem ünnepli az éppen aktuális másságot, és ezügyben megnyilvánul. És kiszolgáltatja a többséget annak is, hogy etikától függetlenül bármilyen a többség által elhajlásnak gondolt jelenséget/életvitelt/értékrendet ünneplendővé tegyen. Mindenki homofób (az uralkodó narratíva szerint), aki nem ünnepli a másságot.
Ezenközben totális zűrzavar van a fejekben, hogy a szólásszabadság gyakorlása mit is jelent, lásd pl választási kampánybeszédek KÖZszereplők szájából…és minden csatornán. Ezt az áradatot például az aktuálisan hangoztatott politikai nézetekkel nem egyetértő polgároknak is tűrniük kell (gyűlöletbeszéd, uszítás), és a bíróságok nem osztogatják az elmarasztaló ítéleteket…mivel kampány van.
Igazságtalan. Ott voltam anno, amikor a hölgyért tüntettünk, ha most lenne tüntetés, ugyanúgy mennék. Azzal viszont nem értek egyet, hogy az ő ügyét használod arra, hogy befolyásold az olvasóidat. Nem csak erre az írásodra reagálok, hanem az elmúlt napok Facebook vitáit követve mondom a következőket: a szemedben egy nagy bűne van a kormánykritikus keresztényeknek, mégpedig az, hogy mernek többre vágyni. (Hogy ezt a “többet” egy kormányváltás mennyire tudja, fogja, akarja megvalósítani, majd a jövő megmondja. Szerintem sokan reménykednek úgy, hogy közben tele vannak kétségekkel, de most nem erről akarok írni.) Rendszeresen bűntudatot és szégyent keltesz azokban, akik szeretnének egy igazságosabb, fejlettebb országban élni, mintha ez egyenlő lenne a hálátlansággal, önzéssel, baloldalisággal, langyos vagy progresszív kereszténységgel – mikor mivel. Az igazság az, hogy nem egyenlő. Azt tapasztalom nálad, hogy az együttérzésed egy bizonyos bukott énekes áldozatainál kezdődik és ér véget. Az ő sorsuk iránt végtelen együttérzést tudtál tanúsítani és teljesen egyet is értettem veled. Amit viszont nem értek, hogy akkor több millió (!) magyar ember küzdelme és félelme miért nem tudja kiváltani belőled ugyanezt? Nekik miért annyi a válasz, hogy nem elég jó keresztények, maradjanak csendben és inkább adjanak hálát?
Az, hogy a homoszexualitás fejlődési rendellenesség, nem bibliai álláspont. A Biblia nem minősíti orvosilag a homoszexuális irányultságot, sőt, eleve nem ismeri a szexuális orientáció fogalmát. (Azt csak a 19. században fedezték fel.) Amit a képviselő asszony hangoztatott, az nem teológiai, hanem pszichológiai nézet, annak pedig ma már nem mainstream. Ne tegyünk úgy, mintha a hite miatt büntették volna meg.
Egy ilyen vélemény nagyon rosszul hathat az olyan, labilis lelkiállapotban lévő emberekre, akik (még) nem fogadták el a másságukat. Nem mondom, hogy emiatt kriminalizálni kellene – jó lenne látni a szöveget, hogy pontosan milyen volt a megfogalmazás -, de azzal egyetértek, hogy valahol meg kell húzni egy határt.
Marcell,
a homoszexualitás koncepcióját (nem tudom, felfedezésnek nevezhető-e) már Arisztophanész karaktere megfogalmazta Platón Lakomájában, egy furcsa eredettörténettel együtt: „Azok a férfiak mármost, akik az egykori androgünnek nevezett kétneműről lettek lehasítva, a nőket szeretik; a legtöbb parázna ebből a fajtából kerül ki, mint ahogy a nők között is a férfiakat szeretők és a házasságtörők. Azok a nők ellenben, akik az egykori nő kettévágásából erednek, nem nagyon gondolnak a férfiakkal, hanem inkább a nők felé fordulnak, s ezekből lesznek a leszboszi szeretők. Azok a férfiak pedig, akik az egykori férfi kettévágásából erednek, azok a férfinemet keresik…”
Mármint „a homoszexualitás mint orientáció koncepcióját…”
Kedves Marcell Miklós,
a szexuális orientáció is jól ismert volt Pál idejében. Ami meg az ítéletet illeti: a bírósági azt mondta ki, hogy a röpirat azon részlete, amely a homoszexualitást a pszichoszexuális fejlődés zavaraként írta le, és amely elutasítja azt a nézetet, hogy az az emberi szexualitás természetes változata, helytelen állítások, és a homoszexuális embereket egyenlőtlen helyzetbe hozzák a heteroszexuális emberekhez képest. Nos, itt van a keresztény felfogás elítélése, és ez a lényeg. Nem az, hogy mit mond a pamflet szövege a homoszexualitás pontos etiológiájáról, hanem az, hogy a homoszexualitást nem tartja az emberi szexualitás természetes változatának. Ezt nyilvánította a finn Legfelsőbb Bíróság büntetendő véleménynek. Ez a bírósági ítélet nem egy semleges szakmai ítélet, hanem egy olyan alternatív világnézetet tükröz, amely egyre ellenségesebben lép fel a keresztény szexuáletikát képviselő hívő keresztényekkel szemben.
Kedves Szofia,
konkrét ügyekben szólalok meg. Hogy a Pintér Béla-ügyben miért szólaltam meg, azt részletesen elmondtam a Tűzfalban. A nyugati civilizációban zajló antropológiai és etikai forradalom ügyéről már évtizedek óta írok. Írhatnék sokat arról is, amit az igazságosabb, jobb világ és a mostani kormány leváltásának ötletéről (no meg a számomra egészen hajmeresztő, sőt, kifejezetten rémisztő Magyar Péter-jelenségről és a körülötte kialakított társadalmi piramisjátékról) gondolok, de erről nem szoktam írni, és most is csak az általam fontosnak tartott ügy mentén hozom szóba. Egyébként viszont igen, szerintem jogos a dorgálás a hálátlanság, a panaszkodás, lázongás, a méltatlan ítéletek, és az istentelen ideológiákra való fogékonyság ügyében. Ezekre a jövőben is fel fogom hívni a figyelmet.
Kiegészíteném a témát. Keresztény szexuáletikáról szól a dolog, de! Ha a hölgy muszlim lenne, pontosan ugyanezt mondaná. Akkor is felháborodna a keresztény közösség az ítéleten? Védenénk a muszlim szexuáletikát? Nem a Világ és a kereszténység mint két pólus létezik, hanem a Világ és felsőbb hatalomban hívők, de leginkább: adott felsőbb hatalomban hívők egy csoportja és a többi hívő+ ateisták.
A „normális” fogalmat is rendbe kellene tenni. A természet mutációs változása nem csak az evolúcióelmélet (érdekes, hogy a katolikus egyház már tényként hirdeti az evolúciót) egyik alapja, hanem egyszerű, TERMÉSZETES jelenség. A nemnormális természetes módon válik normálissá. Mi tehát a normális?
Fenti kommentem kiegészítem néhány gondolattal:
„……….. ez természetes, így meg sem fordul a fejemben, hogy ilyenkor bátor lennék.”
Időközben eszembe jutott újabb, az ige útmutatását követő esetem, amit volt aki bátor tettnek, volt aki kényszeres kitárulkozásnak nevez, számomra pedig természetes.
Ugyanis bizonyságtételeimben nyíltan beszélek a velem történtekről. Teszem ezt a 2 Kor. 4:2 vers tanácsát követve:”…… lemondunk a szégyen takargatásáról, …….”, amit komolyan veszek. Egyúttal követem Pál apostol, vagy Dávid király gyakorlatát, akik őszintén beszéltek a bűn miatti bukásaikról mert tudták, ekkor ragyog fel Isten szabadító kegyelme valóságosan.
A szólásszabadságnak is van jog szerint határa. A bíróság szerint ezt lépte át Päivi Räsänent. Nem pusztán a tartalom, hanem annak megfogalmazása és a közzététel módja is kimerítheti az elmarasztalás alapjául szolgáló tényállást. A határozat tartalmának pontos ismerete nélkül erről nehéz objektív véleményt formálni, minden más pedig csak narratíva alkotás (~ történet mesélés). A fellebbezés útja szabad, ahogy a szerző is írta: „Az ügy el fog még jutni az Emberi Jogok Európai Bírósága elé”. Azon pedig nem kell meglepődni, ami történik, mert Urunk pont ezt ígérte a tanítványainak, amellett, hogy bíztatta is őket: „Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel. 2,10)
Miklósnak, Marcellnek, és másoknak, akiket esetleg érdekel.
Úgy tudom, ez a szóban forgó pamflet, amiért Päivi Räsänent elítélték (angol):
https://www.lhpk.fi/wp-content/uploads/2019/12/Male-and-female-He-created-them.pdf
Ez tényleg megdöbbentő! 😢
Azon gondolkodtam, hogy vajon miért érzelmekkel megterhelten vitáznak az emerek a világ menetéről. Hiszen pont azon keresztül lehet legjobban befolyásolni a tömegeket! Nem hallottam jobb tanácsot annál, hogy konkrét ügyek mellé állva kell forgolódni a közéletben. Ez komoly érettséget kíván, hiszen egyik ügyben egyik emberrel másik ügyben meg homlokegyenest mást valló másikkal fogok össze. Talán ez lenne a híd szerep?
Természetesen nem a hite miatt büntették meg, hagyjuk már ezt az áldozati pózt! Jóval nagyobb a baj itt, mint a vélt keresztényellenesség.
Finnországban csorbult a szólásszabadság. Mindenkié.
A finn legfelsőbb bíróság szerint a keresztények, ezen belül a homoszexualitás megítélésében véleményt nyilvánító keresztények szólásszabadsága kevesebbet ér, mint az ateisták, vagy a melegek szólásszabadsága.
A hölgy ismét pontosan fogalmaz: „Megdöbbentem és mélyen csalódott vagyok, hogy a bíróság nem ismerte el alapvető emberi jogomat a szólásszabadsághoz”
Ha a pamflet szövegében a homoszexualitásra vonatkozó utalásokat kicseréljük „keresztényre”, akkor nem hogy nyomozás nem lett volna, hanem a vállunkat sem vonjuk meg. A pamflet sértő, na és?
Az ítélet szerint jelentősége van annak, hogy orvos a hölgy. A szólásszabadságnak semmi köze a végzettséghez, semmilyen jelentősége sincs a vádlott szakmájának, a finn legfelsőbb bíróságnál 3:2 arányban elmentek hazulról a miniputyin bíróknak. Oroszországban hoznak ilyen érveléssel ítéleteket.
(Na, milyen volt az előző bekezdés? Nem tetszett mindenkinek? Nem a te ízlésed? Hát ilyen a szólásszabadság.)
A melegek természetesen sértegethetőek, ahogy a keresztények és az ateisták is.
Korábban idéztem régi hitvitákat keresztények között, de hitvallások is tartalmaznak kifejezetten sértő kifejezéseket más keresztény felekezetre.
Miért tűri a meleg kisebbség azt, hogy a finn bíróság ilyen előjogokat vindikáljon nekik?! Bizony-bizony ki kellene állni mások szólásszabadságáért.
A radikális melegektől és a finn bíróktól nem a kereszténységet kell megvédeni, hanem a szólásszabadságot!
Nem ment el az előző kommentem? (kb. 20 perc)
Most látom, hogy pár komment automatikusan spam lett. Nem tudom, miért.
Benchmark,
természetesen a hite miatt büntették meg, hiszen azt fogalmazta meg a gyűlöletbeszédnek minősített állításában. Ez nem áldozatpóz, hanem annak egyértelműsítése, hogy ez egy világnézeti vita. Ettől még igazad van, hogy a szólásszabadságot érinti, de a kettő nem kizárja egymást, hanem kapcsolódik egymáshoz.
Ádám, teológiai érvként elfogadom, amit írsz, véleményként pedig pláne. De ez egy másik szakma. Képzeljük el, hogy az előző posztod után megkapod az idézést, meggyanúsítanak, aztán röpke hét év vegzálás után kimondja a bíróság, hogy te a finn bírók ellen gyűlölködtél, hogy valakit a hite miatt ítéltek el, amikor nem is, hanem egy cselekmény miatt.
Hoppá?! Teológus vagy? Hát az súlyosító körülmény, hát pontosan tudnod kellett, hogy – jogi értelemben – hogy még Jézust se a hite miatt ítélték el. Itt hergeled az olvasókat, nincs itt semmiféle vélemény, szegény finn bírók meg már 3:2 arányban rettegnek a tóparton, hogy miket írtál le róluk. Szóval teológusként plusz ejnye-bejnye van, ezért még egy ezres lesz a bünti. (Már ha addig bevezetik az eurót nálunk is.)
És ez nem vicc, mert Finnországban ilyen logika alapján döntött a bíróság.
A finn bíróság konkrétan súlyosító körülményként értékelte, hogy a politikusként dolgozó, eredetileg orvosi végzettségű vádlott egy – a bíróság szerint – orvosi kérdés kapcsán negatívan nyilatkozott a melegekről. Képzeljük el, hogy egy bőrgyógyász azt mondja valakiről, hogy „te megőrültél!”, akkor súlyosabb büntetést kap, mert hát orvosként pontosan tudhatta, hogy a másik ember nem áll(t) pszichiátriai kezelés alatt.
Jézusról pedig tudjuk, hogy a cselekmény miatt sem lehetett elítélni.
Benchmark,
ebben egy régóta fennálló, makacs egyetnemértés van köztünk. Te a jogi aspektust valamiért sterilen, önmagában akarod kezelni, én meg ragaszkodom ahhoz a meggyőződésemhez, hogy a jog világnézetet fejez ki, és a nyugati civilizációban jelenleg zajló jogi harcok mögött filozófiai, vallási, világnézeti szempontok húzódnak meg. Számomra ez teljesen nyilvánvaló. A finn esetben is.
Palkó Jánoshoz:
„A „normális” fogalmat is rendbe kellene tenni. A természet mutációs változása nem csak az evolúcióelmélet (érdekes, hogy a katolikus egyház már tényként hirdeti az evolúciót) egyik alapja, hanem egyszerű, TERMÉSZETES jelenség. A nemnormális természetes módon válik normálissá.”
A katolikus álláspont pedig ez:
fejlődés (lat. evolutio): az →azonosságot megőrző változás.
Bővebben -érdemes végig olvasni- :
https://lexikon.katolikus.hu/F/fejlődés.html
Tehát mint az esetleges módját, nem zárja ki, de nem is vallja!
Ádám, nincs baj azzal az egyet nem értéssel, és a makacssággal sem.
A jog (is) kognitívan nyitott rendszer, de a szakma szabályai szerint lehet ebbe a rendszerbe bejutni. Ha nem ez történik, akkor olyan manipulatív lobbiszempontok jelennek jelennek meg az ítéletekben, mint most a finn kúria rossz ítéletében, amely egy az egyben visszamondja a meleglobbi érvkészletét, sőt kiegészíti egy olyan agyrémmel, hogy egy keresztény és politikus személy alapvégzettsége (orvos) súlyosító körülmény lehet. Ez az ítélet objektíve rosszul méri fel a szólásszabadság határait. Ugyanez lenne a probléma, ha a „keresztény értékrend” vagy a „kommunista értékrend” lenne bármilyen – akár felmentő – ítélet alapja.
De nézzük a dolog jó oldalát: én az életben el nem olvastam volna ezt a kis pamfletet, de így többször is. A gyülekezetemben pedig alkalmasint tematizálni is fogom ezt az ügyet, mint a szólásszabadság megsértésének kérdését.
Igazából akkor nem értem, miben is nem értünk egyet.:)
Nekem egy bölcs hitoktató mondta. Neki elhiszem.
Szia Ádám,
Mi a helyzet a Pintér Bélás dologgal? Most láttam, hogy a „Tanítvány Baptista gyülekezetben” fog beszélni március 30-án… Hányni tudnék…
Nem gondolkoztál azon, hogy az érintettek bevonásával nyilvánosságra hozd a hangfelvételeket?
Köszi! Üdv: Gábor
keresztény értékrend – politika – Päivi Räsänen álláspontja
Kedves Ádám, egyetértek a leírtakkal (in: Törékeny, Keresztény értékrend ? stb.) és a példáid is jók. És Benchmarkkal is (in. Törékeny) . Ideológiai váltás van. A gondolat- és vélemény nyilvánítás szabadsága egy olyan jogi vívmány (szabadság jog), amit ezek kifiléztek (felpuhítottak) teljesen minden finn állampolgár vonatkozásában. Én senki helyében nem érezném magamat annyira nyugodtnak, akkor sem, ha egy keresztényen „gyakoroltak”. Mert instabil a jogértelmezés lehetősége. Hogy Jézust idehozzam, a „szúnyogot szűrik, a tevét benyelik” ha úgy tartja kedvük.
Ezért nem mindegy, hogy egy társadalmat a keresztény értékrend át tud-e hatni és azok is azonosulnak vele sokan, akik egyébként még nem tértek meg az Úrhoz.
Amikor a politika vállalja ezen értékek képviseletét, mert szimpatizál vele, akkor általában jogi védelmet is biztosít ezeknek, mely a jogalkotást, jogértelmezést és jogalkalmazás gyakorlatát is jobban átformálja. Ez békét jelent a keresztények számára és áldást szerintem az egész társadalom vonatkozásában is. Ezt Krisztus úgy fogalmazta meg, hogy „ha az én beszédemet megtartották, a tieteket is megtartják majd…az Én Nevemért.” Van más út persze, az üldöztetés útja.
A finn asszony esete és a 3-mad fokú ítélet végtelenül szomorú. Büntetőjogi értelemben is a legdogmatikusabb és legelvontabb, betű szerinti alkalmazás. Ez Európa tragédiája, remélem kimaradunk belőle. Egyszerűen ebben az értelmezésben, melynek tartalma bármivel feltölthető, amit gyűlöletnek gondol az ember, sőt Benchmark szerint kiterjesztőleg értelmezték pl. a tekintetben, hogy az elítélt orvosi hivatását súlyosító körülménynek vették, nem fognak tudni jogot alkalmazni csak elfogultan a saját kutyájuk kölyke javára és mások terhére. Ez szimpatikus vélemény nekem – jó, akkor ez nem gyűlöletbeszéd, ez meg nem szimpi, akkor ez az – a „finndemokrácia” jegyében. Nem túlzok sokat.
Negatív értelemben a kereszténység és bárki célcsoport lehet, ha a bírónak nem tetszik. A wikipedia szerint: Az USA állami és szövetségi hatóságai számára fellépésre csak akkor van lehetőség, ha a gyűlöletbeszéd közlés KONKRÉT FENYEGETÉST jelent (imminent danger): vagyis KÖZEL AZONNALI, MEGHATÁROZOTT CÉLCSOPORT ELLEN IRÁNYULÓ, TÉNYLEGESEN MEGNEVEZETT,SÚLYOSAN ILLEGÁLIS FELLÉPÉSRE USZÍTt és az így kiváltandó ERŐSZAK CSELEKMÉNY FELTÉTELEI A VALÓSÁGBAN IS ADOTTAK. Ezt jegyezzük meg a ténylegesen racionális (nem a valóságtól elrugaszkodott) gondolkodás és helyes megítélés kapcsán.
A gondolat- és vélemény nyilvánítás szabadságának védelme a klasszik konszenzus alapján kiemelten fontos az egész társadalom számára.
Sajnos a végén a legnagyobb ütközés hitem szerint Krisztus és a mindenkori és bármilyen értelemben vett farizeizmus között fog bekövetkezni, ideértve a szekuláris farizeizmust és a biblikusnak látszó farizeizmust is, mely leköveti a betűt és „nem ismeri az Istent”.
Egy hét múlva Húsvét lesz, bár mi keresztények minden nap megemlékezünk arról, mit jelent nekünk személyesen és a világ történelmében Krisztus Személye, feltámadása, a Bárány vére. Az én életemben minden idők egyik legfurább húsvétja ez.
Sz’al ki a nagyobb farizeus? Sokszor és nagyon meggondolnám a fotelharcosok helyében, hogy egy emberről – legyen az magát hívőnek valló politikus – azt állítsam, nem keresztény, nem valódi hívő, csak egy politikus. szélhámos,csaló, tolvaj, hiába térdepel a templomban állandóan, hiába mondja fel a mantrákat, nem hiteles, szeme sem áll jól stb. Itt – úgy tűnik – csak súlyozni lehet, hogy mennyi jó vagy épp rossz gyümölcsöt vélek felfedezni.
Vonatkozik az ellenzéki, magát kereszténynek valló politikusra is, akinél általában csak azt nem értem, hogy mit keres pl. a pride-on? Ők sem demonstrálnak Päivi Räsänen mellett, hogy ugyan hadd mondhassa már el a véleményét pl. róluk a vélemény nyilvánítás szabadsága jegyében.
A végső megítélés Krisztusi kompetencia, „az ítéletet az Atya egészen a Fiúnak adta.”
Kedves Anikó,
minden soroddal egyetértek.
„Az, hogy Magyarországon másfél évtizede olyan kormányzat van, amely jól-rosszul, de a keresztény civilizációs értékek mellé áll, eddig bennünket is védett ezektől a folyamatoktól.”
De kedves Ádám! Jól-rosszul? Hát énszerintem olyan önminőséggel áll mellé, hogy annál súlyosabb aláaknázását (pl. a fiatalok szemében) a kereszténység erkölcsi iránytű szerepének én alig tudom elképzelni. Téged hogy nem fog el szent harag annak láttán, hogy fontos és helyes etikai álláspontunkat olyanok hordják zászlajukon, akik minden más tekintetben a kereszténydemokrácia elveinek ellenében politizálnak (de a súlyos erkölcstelenségig menően), sőt sokan még a saját életvitelükkel is hiteltelenítik, amit politikai termékként képviselni látszanak?
Én bizony szeretnék esélyt adni olyan politikai formációknak, amelyek esetleg úgy haladhatnak majd párhuzamosan keresztény elvekkel, hogy nem árulják el és nem hiteltelenítik azt jóvátehetetlenül, és ennek érdekében még annak a (szerintem nem túl magas) kockázatát is hajlandó vagyok vállalni, hogy esetleg mégsem fognak párhuzamosan haladni. Majd akkor szavazok ellenük. Vagy bármilyen értékperzselés elnézhető egy hatalomnak szerinted, ha a woke-nak politikai látványtermékként ellene tart, csak hogy minimalizáljuk a kockázatot, hogy az utódja majd esetleg nem vagy kevésbé tesz így? Nem akarok a szádba adni semmit, ezért kérdezem, te hogy látod? Én mit látok szerinted rosszul? Egyszerűen csak arról lenne szó, hogy rosszul mérem fel a kétféle károkozás kockázati dimenzióit? Mert én azért koránt sem látom magunkat egyelőre a finn állapotok küszöbénél. De ha egyszer ne adj’Isten leszünk, azt inkább fogom a jelenlegi fideszpolitika vadhajtásos gyümölcsének látni, semmint hősies kudarcának.
felician,
szeretnék esélyt adni olyan politikai formációknak, amelyek esetleg úgy haladhatnak majd párhuzamosan keresztény elvekkel, hogy nem árulják el és nem hiteltelenítik azt
Csak remélni merem, hogy nem Magyar Péter formációjára gondolsz.
Ádám,
De, jelen esetben sajnos jobb híján igen.
(Vagy tán máris elkövetett valami olyasmit, amit – mutatis mutandis – OV formációja még nem?)
Igen. Ez az ember nemrég még a NER egyik legvisszataszítóbb arca volt. Megtestesített szinte mindent, ami irritáló a mostani rendszerben. Érdemtelenül szerzett állások, yuppie mentalitás, túlárazott szerződések, bennfentes kereskedelem, stb. Majd az ellenzéki karrierjét azzal kezdte, hogy miután elapadtak a forrásai, majd a bántalmazott felesége (erről rendőrségi jelentések is vannak) elvált tőle, ő elárulta a bajtársait, majd koncként vetette oda a feleségét a köz elé, akit ő maga lehallgatott. A többit nem sorolom, mert ezután már nem is érdekes. Benne kellene a hitelességet látnom?
Szia Ádám, nekem is ezek a kérdéseim. Jó lenne, hogyha az egykori Ludas Matyikból Döbrögikké vált uraságokkal szembe jönne végre egy Ludas Matyi. Jön is egy, de én nem ilyet képzeltem el.
A dilemmám az, hogy mit tegyek majd 12.-én. A választási rendszerünk ugyanis olyan, hogy kis szavazat többséggel is meglehet a 2/3. Azt viszont nem szeretném, hogy megint a 2/3 Fidesz folytatódjon, az nem lenne jó senkinek.
MP „Megtestesített szinte mindent, ami irritáló a mostani rendszerben”
Ha jól értem, azt véled, hogy ugyanilyen lesz MP rendszere. Ha nincs jó, válasszuk a legkevésbé rosszat – hirdeti Facebook oldalán a katolikus hitoktató, aki az evolúciót hirdeti – központi alapvetésként. De ha mind rossz, miért ne választhatnánk bátran mást? Isten meg tud áldani bármilyen vezetőt. Meg is fogja MP-t. Ha ez az Ő akarata. És OV-t is persze, ha ez az Ő akarata.
Antos,
Döbrögi kapcsán valóban Ludas Matyi jut eszünkbe, és ha a jelenlegi kormányt Döbrögivel azonosítod, akkor nyilván érthető a dilemmád, bár nekem Magyar Péterről pedig Ludas Matyi az utolsó, aki bármilyen formában eszembe jutna. De vajon ez méltányos summázata annak, ami mögöttünk áll?
@Várady Antal
Bocsánat, hiszen nem tőlem várja a választ, de mégis válaszolok.
Egyszerű a választás, mivel keresztény alapállásból arra ‘inkább érdemes’ szavazni, aki legalább szóban keresztény, míg arra ‘kevésbé érdemes’ szavazni, aki már szóban sem az (sőt keresztényellenes gúnyolódással él, gyűlölködik, jogilag és etikailag nonszensz fenyegetésekkel él, stb.).
Továbbá jogilag nem kötelező szavazni, ha nincs alkalmas-érdemes jelölt a kínálatban – ez is egy megoldás.
Az idea, miszerint kompromisszumos együttműködéssel vezetik sokan az országot, szép ugyan, de ehhez alapfeltételek biztosítottsága szükséges – pl. a résztvevők erre való hajlandósága (ami a jelenlegi képet elnézve nem áll fenn: mindenki zéró összegű játszmát hirdet fennhangon, kompromisszumnak, együttműködésnek nyoma sincs. Világnézet, gazdasági érdek és államfelfogás szerint is egymást kizáró alapállásból érkező szereplők adják a kínálatot).
E tekintetben a gyakorlati kérdés az marad, hogy a 2/3-os működés vagy a patthelyzetben megrekedés a jobb lehetőség…? (Miközben persze senki nem tudhatja előre, hogy milyen eredményt dob majd ki a gép a végén, vagyis előre kell okosnak lenni, mert utólag már nincs mód visszakozni, javítani).
Azt ugyancsak idealista álomképnek vélem, hogy szentéletű ájtatos szerzeteseket kívánnak politikusnak a keresztény szavazók. A szentek nem szavazólapon szereplő indulók, nem tömegjelenségek, a politika pedig – lényegéből adódóan – olyan, amilyen (az egész történelem folyamán, mindig, mindenhol).
Katolikusként is muszáj megjegyeznem, hogy a nyakas kálvinisták/puritánok legalább gyakorlatiasabbak/földhözragadtabbak a világi intézményi működésekkel kapcsolatban, mint bármely más keresztény „frakció”.
Nem gondolom, hogy pont a politikában kellene túlérzékenykedni. Jézus is megmondta: az igen legyen igen, a nem legyen nem. Ha van, őszintén, hitelesen elfogadható induló jelölt, arra kell szavazni. Ha nincs, akkor tartózkodni is van mód.
De politikai (országgyűlési) választáson a legfőbb szempont az (ország)menedzsment hatékonysága, e mellé nélkülözhetetlen(!) az elvi dimenzió (pl. keresztény tanítások mentén való értékválasztás a szavazó részéről). Hiába szent egy politikus (és egész köre/kormánya akár), ha semmire sem tud jutni (alkalmatlan). És hiába zseniális egy politikus, ha vállalhatatlan emberi minőséget, értékrendet és programot képvisel.
A gyakorlatban azt vélem mintázatként felismerni, hogy csak és kizárólag szélsőértékek léteznek a keresztény szavazók részéről: egy hiba és pokolba kívánják, vállalhatatlannak titulálják a (legalábbis szóban) keresztény politikai aktorokat, ezzel szemben – pontosan az ilyen leminősítettekkel szemben – viszont a legmegengedőbb attitűddel karolják föl a „bárki kihívót” (mindegy, miféle). Ugyanez másképp: keveredik, összemosódik a fejekben egy prédikátor bukása (tökéletlensége, emberi bűnre való hajlama) és egy politikus bukása (tökéletlensége, emberi bűnre való hajlama). Ez hiba szerintem.
Palkó János,
nem, azt gondolom, hogy összehasonlíthatatlanul rosszabb lenne.
Paivi Ratsanen asszony elítélését felháborítónak, a szólásszabadság megsértésének tartom. Azt gondolom, egy pamflet senkinek jogos érzékenységét sem sérti, akinek sérti az érzékenységét, az ne vásárolja meg. A hölgy pedig nem tett mást, mint elmondta azt, amit keresztény hite diktált – meggyőződésem szerint helyesen, mert egyszerűen nem tudom elképzelni a Biblia, a kereszténység olyan legitim, józan értelmezését, amely megengedné a homoszexualitást. Még akkor sem, ha a homoszexualitás orvosi, vagy biológiai szempontból egészséges és természetes. A Biblia nem mondja, hogy az emberi természet „jó”, és ezért minden, ami „természetes” az már jó is. A Biblia szerint az emberi természet a bűneset következtében megromlott és ennek számos olyan hajlam, attitűd, érzés a következménye, amely a még meg nem tért ember szemében persze „természetes”, hiszen ott van az ő és az általa ismert emberek természetében. De attól még Isten megtiltja a Bibliában. Ez a Biblia és a keresztény teológiai hagyomány álláspontja, és aki ettől eltér, az azt mondja, hogy a Biblia és a keresztény teológiai hagyomány téved, és akkor nincs is világos kritériumunk arra, hogy mi számít keresztény tanításnak és mi nem.
Ha Magyarország csatlakozna az európai ügyészséghez akkor nálunk ugyanez a helyzet állhat elő. Pl Ádámot elítélhetnék a blogban kifejtett véleménye miatt. Remélem senki sem akarja ezt
Kedves Ádám!
Írásaid alapján úgy látom, sok esetben túlaggódod a helyzetet, és emiatt más, lényegesen nagyobb gondokat nem veszel észre. De legalábbis nem írsz róluk. (Bár belátom, ez szubjektív.) Korábban az abnormális norvég gyermekvédelmi törvényhez fűzött írásod kapacsán volt ilyen érzésem. (Mondjuk a kegyelmi ügy után elfogadott tényleg egy nagy lépés volt afelé, így van igazság mondandódban.) Most megint így érzem. Tényleg úgy látod, hogy ez a szégyenteljes ítélet, vagy a mögötte meghúzódó etika (már, ha tényleg erről, és nem egy röhejes jogértelmezésről van szó) komoly hatással is lehet hazánkra? Hogy egy esetleges kormányváltás egy nagy lépés lesz arrafelé?
Még korábban beszélgettem az amúgy hívő, volt helsinki nagykövetünkkel a perről, aki elmondta, hogy Finnországban olyan nagy visszhangja nincs, azon viszont sokan meglepődtek, hogy külföldről mekkora érdeklődés követi.
Egy kicsit más, de felmerül bennem a kérdés, hogy személyiségüket, előéletüket stb. tekintve van-e különbség Trump és MP közt? Mindketten narcisztikus pszichopaták, nem kevés messiáskomplexussal megspékelve. Mindketten „elárulták a bajtársaikat” (Trump korábban lelkes demokrata volt), és a nők iránti „tiszteletük” is közismert. És lehetne sorolni napestig. Az egyikről mégis inkább pozitívan, a másikról pedig egyértelműen negatívan vélekedsz. Szerintem ez nem koherens.
Mert monomániásan más logika mentén próbálod értelmezni az írásaimat, mint ahogy azok bennem megszületnek.
Szerintem te értelmezed monomániásan máshogy hozzászólásaimat. Erre próbálok rámutatni.
A kifogások – MP jelenség ügyben szeretnék reagálni egy pár mondatot, csak azért, hogy ne az legyen, hogy túl van hangsúlyozva a jó, el van tussolva a rossz:
Az afféle érvelést, miszerint MP azért nem jött ki a részletes cselekvési tervvel (jobb helyeken pártprogram), mert biztos nem akarta ilyen apróságokkal traktálni, összezavarni az embereket ebben a nehéz helyzetben – itt olvastam a fórumon, döbbenettel veszem. Kiket – a nebulókat, a hülyegyerekeket? Mivel – az esetleges adóemeléssel, rezsicsökkkentés kivezetésével, piaci rendszer átalakításával, a háborút ki ne felejtsem stb. ?
A választójog cselekvőképességhez kötött, a cselekvőképesség pedig nem azt jelenti, hogy el tudok sétálni a hivatalig, hogy leszavazzak.
Én két elemét ismerem a programnak, ami biztosnak vehető:
1. pride engedélyezése – nem keresztény téma, irreleváns. A szólás szabadságért bármely fórumon kiállok, de hogy elmennék azért demonstrálni, hogy legyen pride. Biztos nem!
2. lesittelünk mindenkit (is) – röviden, tömören. Bár örülök, hogy ilyen őszinte, ez a velejéig demagóg szöveg a legsötétebb időket idézi. Nem keresztény cél.
3. A többi titok, biankóra.
4. Az alkalmasság tekintetében – amik kijöttek, az botrány. Biztos léprecsalták….hallom. Ennyiszer? A sajátjai? ……biztos…..hogyne meg persze….
Azzal a felvetéssel, miszerint Isten majd megáldja MP-t, úgyis az a mestersége – én óvatos lennék. A „királyi” székek valóban az Úréi. Ezért ebben a székben akármit nem lehet megcsinálni, ezt hiszem. De ez nem jelent automatikus áldást. A kijelentés beszámolói szerint, bár Isten mindig is földi (bizonyos értelemben romlott) emberekkel dolgozott, voltak hozzá közelebb és távolabb állók és olyanok is, akit oda sem engedett a pulthoz, mert „megszomorították Szent Szellemét és Ő hadakozott ellenük”. Vagyis a földbe állította bele őket.
Arra az érvre, hogy Orbánék a szövetségüket tapossák – EU: Isten – hitem szerint valóban szövetségekben is gondolkodik, szereti, ha ebben korrektek a felek. De sajnos ebben a szövetségben az Uniós vezetés az, amelyik úgy tart vissza pénzeket mondva csinált okokra hivatkozva, hogy azok jogszerűen járnak a magyar népnek, nem Orbán Viktornak. Magyarország jogállam, demokrácia, annyira legalább, mint Ukrajna. És Szlovákia m.elnöke épp a minap nyilatkozott arról: teljes nonszensz, hogy az Eu vezetés előnyben részesít egy nem tag államot (Ukrajna), miközben két tagállam energia ellátását (de lassan más saját magukat is) veszélyezteti, akadályozza, arra hivatkozva, hogy az orosz gáz nem elég demokratikus. Nos, ez valóban a szövetség megtaposása. A szövetségi döntéshozatal úgy működik, hogy közös döntés van és vétó, ha valakinek a felvetés nem oké, ez viszont nem szövetségszegés. Az EU továbbá felvett hitelekből folyósítana multimilliárdos hadi kölcsönt Ukrajnának (egy nem tag országnak), de nem ám úgy, hogy akkor a bevállalós tagállamok vegyék fel a hitelt a saját nemzeti költségvetésük terhére (a saját költségvetésben jelenne meg és törlesztődne), hanem közös hitelként, hogy mindenki nyögje azt. Micsoda ötlet, tényleg….. A szövetség nem arról szól, hogy akkor most a nyugati szél felé nyalizunk ezerrel.
„Semmiben nem értek egyet azzal, amit mondasz, és halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.”
Akár mondta ezt Voltaire, akár nem, akár így mondta, akár másképp – igaz (akár szeretjük Voltaire-t, akár nem). Amit ma polkorrektnek neveznek, az sok esetben az ellentétes vélemények erőszakos elfojtása. Ne bíróság, ne állami erőszak döntse el, hogy mit mondhat egy polgár, hanem kitartó vitákkal-érveléssel kell keresnünk az igazságot.
Apostolok cselekedetei 21:13
„De Pál így felelt:
– Miért sírtok, és miért keserítitek meg a szívemet? Hiszen én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok az Úr Jézus nevéért.”
„Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Nem, mondom nektek, hanem inkább meghasonlást.”
(Lukács 12:51)
.
Az Úr Jézus Krisztus (is) megosztó személyiség.
Nem hagy békén „Térjetek meg!” felszólítása.