Májusban két nagyszerű evangéliumi teológussal beszélgettem a teológusok egyházban betöltött szerepéről. Egyikük Lindsay Brown walesi történész-teológus, evangélista, vezető és mentor, aki két meghatározó nemzetközi szervezetnek is volt hosszú időn át elsőszámú vezetője (az IFES-nek és a Lausanne-i Mozgalomnak), teológiai diplomát az általam is nagyra tartott Henri Blocher tanítványaként szerzett, és személyesen jól ismerte az evangéliumi mozgalom két huszadik századi óriását, John Stottot és Martyn Lloyd-Jones-t. A másik Leonardo De Chirico olasz evangéliumi teológus, lelkész, a Reformanda Initiative és a Rome Scholars Network vezetője, több könyv szerzője, aki az elmúlt évtizedekben különösen a római katolicizmus kutatásában jeleskedett. Mindkettőjüket régóta ismerem és tisztelem, kíváncsi voltam a véleményükre és a tapasztalataikra. A beszélgetést itt tudjátok megnézni:
What Does the Church Need from Its Theologians and Its Leaders? – Brown, De Chirico, and Szabados
Nagyszerű, hogy fonetikusan is megjelenik a beszélgetés, amit megítélésem szerint a Google remekül fordít, így tudom olvasni. Ennek eredményeként hozzájutok építő gondolatokhoz. Ilyen pl. az alábbi rövid rész a beszélgetés elejéről:
Ádám kérdezi:
Mi tehát a teológusok szerepe az egyház életében?
Leonardo De Chirico válasza:
Először is a teológusok az egyház tagjai. Tehát ők is a gyülekezet részei. Nem tartoznak más kategóriába, mint a gyülekezet többi tagjai. Van egyfajta értelem (értelmezés?), amelyben mindannyian teológusok vagyunk abban az értelemben, hogy Isten kegyelméből egyedül Krisztusban vagyunk kapcsolatban Vele, és kötelességünk, megtisztelésün (megtiszteltetésünk?) olvasni a Szentírást, és alkalmazni azt a közösségi életben, valamint a mindennapi hivatásunkban és helyzetekben. Szóval ez mindenkire vonatkozik. De a legjobb példák a teológusokra az egyháztörténetben azok, akik mindig is az egyház szerves részének tekintették magukat. Gyakorolták és szolgálták az egyházat, és munkájukat az egyházért végzett szolgálatnak tekintették. …………”
Köszönöm az interjút.