Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

A mai naptól nem vagyok egyházi személy

A mai naptól nem vagyok egyházi személy. Nem hagytam abba a lelkipásztori szolgálatomat, csak a Magyar Evangéliumi Egyház, melynek eddig lelkésze voltam, március 1-jén valószínűleg egyházból egyesületté vált. Azért „valószínűleg”, mert az új egyháztörvény és annak alkalmazása kapcsán nehéz bármit határozottan kijelenteni. Az Alkotmánybíróság egyszer már megsemmisítette az egyházakról szóló törvényt, ezután is megteheti (remélem, meg is teszi). A Velencei Bizottság is foglalkozik az üggyel, és nem kizárt, hogy valamelyik kisegyház panasza Strasbourgig is eljut. Fokozza a bizonytalanságot,...

bővebben

A Wellhausen-paradigma hanyatlása?

A tudomány paradigmákkal dolgozik. Először felállít valaki egy hipotézist, mely megmagyarázza és rendszerbe foglalja az ismert tényeket, aztán ha ez a hipotézis elég meggyőző erővel bír, és a tudósok többsége magáévá teszi, tudományos paradigma válik belőle. A paradigma ezután meghatározó befolyással lesz arra, hogy általa a tudósok mit vesznek észre és mit hagynak figyelmen kívül. A paradigma szociológiai szűrőként is viselkedik: a tudományos közvélemény egészen addig az elfogadott paradigma követését várja el a terület kutatására bejelentkező tudósoktól, amíg egy újabb paradigma át nem...

bővebben

Vannak régészeti bizonyítékok az exodusz mellett?

Israel Finkelstein az egyik legismertebb képviselője annak az Izráel történetével foglalkozó „minimalista” történettudományi iskolának, amelyik alapjaiban kérdőjelezi meg az ószövetségi történetek hitelességét; nem csak a pátriárkák életét, de az Egyiptomból való kivonulást, sőt, Dávid királyságát is. Finkelsteinnél vannak radikálisabb képviselői ennek az iskolának (pl. Philip R. Davies, Thomas L. Thompson, Niels P. Lemche), de Finkelstein (és szerzőtársa, Neil Asher Silberman) The Bible Unearthed: Archaeology’s New Vision of Ancient Israel and the Origin of its Sacred Texts c. könyve tette...

bővebben

Összehangoljuk a Genezist a tudománnyal?

Konkordista értelmezésnek szokták nevezni a Genezisnek azt a magyarázatát, amelyik a tudományos konszenzus és a bibliai beszámoló közötti harmóniára törekszik. Tévedés lenne azt gondolni, hogy kizárólag a konkordista értelmezés próbál hidat verni a Biblia és a tudomány között, hiszen a „fiatal” világegyetemet feltételező kreacionista magyarázatok is igyekeznek a maguk oldalára állítani a tudományt, csak az ő esetükben mintha inkább egy törpe kisebbség vívna reménytelen harcot a tudományos közvéleménnyel. A tudomány és a Genezis összehangolása régóta izgatja a hívőket. Van, ahol mindig az...

bővebben

Nyugodt vitairat?

A bibliai eredettörténet sajátos kapcsolatban áll az ókori közel-keleti mítoszokkal. Hasonló kérdésekre ad választ, mint a többi eredettörténet, de a válaszai gyökeresen eltérőek. Ebből néha azt a következtetést vonták le, hogy a mózesi teremtéstörténet eleve polemikus éllel íródott: a korabeli mítoszokkal száll vitába. A bibliai történetben leggyakrabban az Enuma Elis eredetmítoszával összevetve fedezték fel a vitatkozó jelleget, de az Athrahaszísz-eposz és a sumér Enki és Eridu eposza is alapot szolgáltatott az összehasonlításra. Mostanában inkább az utóbbi kettő. Egyáltalán nem eldöntött...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK