Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Van Istennek humora?

Umberto Eco legismertebb regényében Burgosi Jorge, a vak szerzetes kőkemény ellenzője a nevetésnek. Manapság azonban inkább azt gondoljuk, hogy a nevetés hozzátartozik a lelki egészséghez, sőt, magának Istennek is van humora. Hogy ez dogmatikai szempontból megáll-e, arról viszont nem olvastam még igazán átgondolt fejtegetést (sőt, azt hiszem, még átgondolatlan fejtegetést sem), ezért felkaptam a fejemet Rik Peels holland keresztény filozófus egyik előadásának a címén: Does God Have a Sense of Humor? Riket az ELF-ről ismerem, izgalmas témákat szokott elővenni, melyeknek általában teológiai...

bővebben

Krauss, Meyer, Lamoureux vita

Nagyon vártam a régóta beharangozott vitát Lawrence Krauss, Stephen Meyer és Denis Lamoureux között. A vitára március 19-én a Torontói Egyetemen került sor a Wycliffe College rendezésében. A nyilvános disputa különlegességét a témája mellett (What’s Behind It All? God, Science, and the Universe) elsősorban a szereplők adták. Krauss ismert ateista kozmológus (Dawkins társaságában haknizta végig a világot, melyből Unbelievers címmel dokumentumfilm is készült), Meyer tudományfilozófus, több tudományos bestseller szerzője (Signature in the Cell, Darwin’s Doubt), az ID mozgalom egyik ismert arca,...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (10)

Kis kihagyás után folytatom az ismeretelméleti jelentőségű bibliai szakaszokról szóló sorozatot. Több bejegyzésben a hallgatólagos dimenzióban (Polányi kifejezése) lévő előfeltevésekkel és ismeretelméleti szűrőkkel kapcsolatos igékről írtam. A 7. bejegyzés óta viszont elsősorban olyan igéket veszek elő, melyek azt mutatják meg, amit Isten tesz a belső világunkban, hogy újfajta megismerésre jussunk. A most következő idézet Máté evangéliumából van. „Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta: ’Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és...

bővebben

Nobel-díjas tudósok Istenről (Chain és Smalley)

Az etológus Dawkins szerint „teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy aki nem hisz az evolúcióban, az tudatlan, ostoba vagy bolond (vagy gonosz, de ezt a lehetőséget inkább hagyjuk)”. Valóban így van? Biológiai Nobel-díj nem létezik, úgyhogy aki a biológia (különösen a sejtbiológia, a molekuláris biológia és a biokémia) területén ér el átütő eredményeket, az jó esetben a fiziológiai és orvostudományi vagy a kémiai Nobel-díjat kaphatja meg. Aki ilyen Nobel-díjat kap, az valószínűleg nem tudatlan, ostoba vagy őrült a biológia kérdéseit illetően. Ezért mindenképpen érdekes annak a két...

bővebben

Mi történt az evolúciós törzsfával?

Miközben a közös leszármazás elmélete a modern biológia egyik legdogmatikusabban kezelt előfeltevése, és a mai napig szakmányban jelennek meg írások, melyek bizonyított tényként kezelik (mint az a dawkinsi közhelyeket puffogtató cikk, amely pár napja az Origo címlapján jelent meg), az elméletet makacs és napról napra növekvő szkepszis övezi, a legmagasabb akadémiai körökben is. Egyik barátom a St. Louis-i Washington University mikrobiológia professzora, szerinte a tudós társadalomban a Darwin elméletével szembeni kétely sokkal erősebb és elterjedtebb, mint ami a felszínen látszik, csak a...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK