Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Spiritualitás

Irány India…

2014. március 24. | , , , | 17 Hozzászólások

Amióta Isten kegyelme megragadott és Krisztus követőjévé tett, szinte mindig intenzíven foglalkoztatott a világmisszió kérdése. Fiatal hívőként faltam az életrajzokat, amelyek nagy kockázatokat vállaló misszionáriusokról szóltak (mint Charles Studd, Hudson Taylor, Isobel Khun vagy az indiai sadhu Sundar Singh), és egy időben én magam is arra készültem, hogy misszionárius leszek egy távoli országban. Ennek érdekében konkrét lépéseket is tettem, a kilencvenes években részt vettem például egy nagy missziói konferencián, majd egy egész nyarat a bolíviai dzsungelben töltöttem, ahol Dórámmal...

bővebben

Luther és a három világosság

2014. március 16. | , , | 2 Hozzászólások

Luther szerint három episztemológiai világosság van: a természet világossága, a kegyelem világossága és a dicsőség világossága. A természet világossága az a világosság, mely minden ember számára rendelkezésre áll. Ennél a világosságnál sokféle bölcsességre eljuthatunk, de ez a fény túlságosan messzire nem vezet bennünket, részben végességünk, részben értelmünk bukottsága miatt. A természet fényénél a legfontosabb dolgok – mint például Isten szándékai, vagy Isten igazságossága – felfoghatatlanok maradnak számunkra. „Kicsoda az ember Istenhez képest?!” – kérdezi Luther A szolgai akarat...

bővebben

Az Intelligent Design mozgalom és a gyanakvás lélektana

2014. február 21. | , , , | 125 Hozzászólások

Az Intelligent Design mozgalomról fogok írni, de kicsit távolabbról indítok, mégpedig a gyanakvás lélektanától. Olyan rendszerben nőttem föl, ahol az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak kellett hazudni, Magyarország szovjet megszállását felszabadulásnak, a Szovjetuniót barátunknak, a vallást a nép ópiumának, a jugoszláv mogyorókrémet nutellának, a kubai narancsot pedig finomnak. Életem első tizenhét évében megtanultam gyanakodni és a sorok között olvasni. Aztán nagyot változott a világ, én is változtam, és szép lassan a gyanakvásomban is gyanakodni kezdtem. Ráéreztem annak a kellemes...

bővebben

Higgyünk vagy kételkedjünk?

2014. február 5. | , , | 20 Hozzászólások

Hinni is és kételkedni is kétféleképpen lehet, attól függően, hogy általuk melyik irányba haladunk. Van „hit”, amely paradox módon a kétely felé visz, és van „kétely”, amelynek valódi iránya a hit. Nem mindegy, hogyan hiszünk, és az sem mindegy, hogyan kételkedünk. Az a „hit”, amelyik nem kérdez, lényegét tekintve hitetlenség, mert aki nem kérdez, nem bízik, hanem fél. Van tehát „hit”, amelyik lényegét tekintve bizalmatlanság. Néha bölcs döntés félretenni a kérdéseinket, amíg eljön az idő, amikor tisztelettel tudunk velük foglalkozni. Soha nem bölcs viszont letagadni, hogy vannak kérdéseink,...

bővebben

Az „új kálvinisták” az új „emergent church”?

2014. január 9. | , , | 34 Hozzászólások

A New York Times január 3-i véleményrovata az amerikai kálvinizmus meglepő újjáéledésével foglalkozik. ’Evangelicals Find Themselves in the Midst of a Calvinist Revival’ (Evangéliumiak kálvinista ébredés kellős közepén) c. évkezdő kolumnájában Mark Oppenheimer az „új kálvinizmus” jelenségét veszi górcső alá. Bár a cikk kritikus hangot üt meg – felhívja például a figyelmet a kálvinizmus terjedése miatti gyülekezeti és felekezeti feszültségekre, és megszólaltat ellendrukkereket, mint a kálvinizmust régóta nem szívlelő baptista teológust, Roger E. Olsont –, a vallási témáiról ismert publicista...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK