A Biblia első két szava: berésit (בראשית) és bárá (ברא). Magyarul: kezdetben és teremtett. A bibliafordítások elsöprő többsége valahogy így adja vissza a Genezis elejét: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt...” Időnként azonban felmerül annak a lehetősége, hogy az első szóban a héber ב prepozíció és a ראשית főnév talán inkább időhatározói mellékmondatot vezet be, ezért jobb lenne így fordítani: „A menny és a föld teremtésének kezdetén a föld kietlen és puszta volt...” Ha a בראשית szót birtokos szerkezet részeként értjük, a Biblia első szava...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Exegézis
Felejtsük el végre, hogy Warfield szerint Isten „diktálta” a Bibliát!
Visszatérő, makacs vád a teológia világában, hogy a „verbálinspiráció” evangéliumi vagy fundamentalista (a különbségtétel hiánya is beszédes) tana egyfajta mechanikus inspirációt takar, vagyis arról szól, hogy Isten lényegében tollba mondta a szavait, sőt, szinte ő fogta a szentírók kezét, amikor leírták, amit diktált nekik. A vádat ismételgetők a jól értesültség látszatát keltve ilyenkor B. B. Warfield nevét szokták bedobni, és akik még tájékozottabbnak akarnak látszani, a „princetoni teológusok” csoportmegnevezést is a nézet mellé biggyesztik, jelezve, hogy ez a lesújtóan primitív felfogás...
A legjobb igehirdetés-sorozat Jónás könyvéről, amit eddig hallottam
Életem során rengeteg igehirdetést hallottam Jónás könyvéről, de Schauermann Tamás háromrészes sorozatát különleges gyöngyszemnek tartom. Tamással a barátságunk őszintébb annál, hogy hízelegjek neki vagy olyanért dicsérjem, amit nem érdemel meg, de ez a sorozat tényleg jó. Azért jó, mert Tamás gyakorlatilag semmi mást nem csinál, csak kibontja a régi történetet és engedi, hogy az ige szólaljon meg. És az ige meg is szólal, nem is akárhogy! A sorozat illusztrálja a mély meggyőződésemet, hogy az igehirdető fő dolga az, hogy az igét hirdesse. Ha a prédikátor ezt teszi, az emberek bekerülnek...
Hitünk nagy misztériuma
Ha valaki azt kérné tőlünk, hogy foglaljuk össze röviden a hitünk lényegét, mit mondanánk? Valószínűleg nem sokunknak jutna eszébe Pál Timóteusnak írt összefoglalása, holott az apostol határozottan azzal a céllal írta, hogy a hit titkát tegye megjegyezhetővé általa. Erre gondolok: „Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.” (1Tim 3,16) Csodálkozom, hogy három évtizedes hívő életem során nem találkoztam még olyan énekkel, amelynek egy az egyben...
Mi a jó és a rossz tudásának a fája?
A jó és rossz tudásának fája, amelyről a bibliai teremtéstörténetben olvasunk, évezredek óta foglalkoztatja az emberek képzeletét. Sokszor „a tudás fája”-ként utalnak rá, tükrözve a felvilágosodás filozófusainak előfeltevését, hogy a bibliai hit és a tudomány valamiképpen szembenállnak egymással, sőt, a vallásos hit el is akar zárni a tudástól. A szövegben azonban nem a „tudás fája”, hanem a „jó és rossz tudásának a fája” áll. De vajon mit jelent ez a kifejezés, és minek a szimbóluma ez a különös fa? A Genezis első lapjain ezt mondja az Úristen az embernek: „A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának a fájáról (עֵץ הַדַּעַת טוֹב וָרָע) nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.” Miért nem ehetett az ember erről a fáról a halál súlyos következménye nélkül? Vegyük sorra a lehetséges magyarázatokat!

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK