Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Exegézis

A fonémák tánca (2) – Tagolatlan vágyakozás

Ha az újszövetségi nyelvekenszólás nem valamiféle „jelajándék” a hitetlen zsidóknak, és nem is xenolália (létező emberi nyelv beszélésére kapott természetfeletti képesség), akkor hogyan gondolkodjunk erről a jelenségről? A glosszolália természetének megértéséhez hasznos fogódzókat találunk az 1Kor 14-ben, abban a fejezetben, ahol Pál hosszasan foglalkozik a nyelvekenszólás gyülekezeti használatával. A 2. versben például ezt olvassuk: „Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat.” A nyelvekenszólás tehát az imádság...

bővebben

B’résit bárá – egy következményekkel járó fordítási dilemma

A Biblia első két szava: berésit (בראשית) és bárá (ברא). Magyarul: kezdetben és teremtett. A bibliafordítások elsöprő többsége valahogy így adja vissza a Genezis elejét: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt...” Időnként azonban felmerül annak a lehetősége, hogy az első szóban a héber ב prepozíció és a ראשית főnév talán inkább időhatározói mellékmondatot vezet be, ezért jobb lenne így fordítani: „A menny és a föld teremtésének kezdetén a föld kietlen és puszta volt...” Ha a בראשית szót birtokos szerkezet részeként értjük, a Biblia első szava...

bővebben

Felejtsük el végre, hogy Warfield szerint Isten „diktálta” a Bibliát!

Visszatérő, makacs vád a teológia világában, hogy a „verbálinspiráció” evangéliumi vagy fundamentalista (a különbségtétel hiánya is beszédes) tana egyfajta mechanikus inspirációt takar, vagyis arról szól, hogy Isten lényegében tollba mondta a szavait, sőt, szinte ő fogta a szentírók kezét, amikor leírták, amit diktált nekik. A vádat ismételgetők a jól értesültség látszatát keltve ilyenkor B. B. Warfield nevét szokták bedobni, és akik még tájékozottabbnak akarnak látszani, a „princetoni teológusok” csoportmegnevezést is a nézet mellé biggyesztik, jelezve, hogy ez a lesújtóan primitív felfogás...

bővebben

A legjobb igehirdetés-sorozat Jónás könyvéről, amit eddig hallottam

Életem során rengeteg igehirdetést hallottam Jónás könyvéről, de Schauermann Tamás háromrészes sorozatát különleges gyöngyszemnek tartom. Tamással a barátságunk őszintébb annál, hogy hízelegjek neki vagy olyanért dicsérjem, amit nem érdemel meg, de ez a sorozat tényleg jó. Azért jó, mert Tamás gyakorlatilag semmi mást nem csinál, csak kibontja a régi történetet és engedi, hogy az ige szólaljon meg. És az ige meg is szólal, nem is akárhogy! A sorozat illusztrálja a mély meggyőződésemet, hogy az igehirdető fő dolga az, hogy az igét hirdesse. Ha a prédikátor ezt teszi, az emberek bekerülnek...

bővebben

Hitünk nagy misztériuma

Ha valaki azt kérné tőlünk, hogy foglaljuk össze röviden a hitünk lényegét, mit mondanánk? Valószínűleg nem sokunknak jutna eszébe Pál Timóteusnak írt összefoglalása, holott az apostol határozottan azzal a céllal írta, hogy a hit titkát tegye megjegyezhetővé általa. Erre gondolok: „Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.” (1Tim 3,16) Csodálkozom, hogy három évtizedes hívő életem során nem találkoztam még olyan énekkel, amelynek egy az egyben...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK