Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Hermeneutika

Episztemológiai jelentőségű igék (2)

2015. április 20. | , , , , | 8 Hozzászólások

Az episztemológiai jelentőségű igék sorát kezdjük egy jól ismert szakasszal: „Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (1)

2015. április 16. | , , , , | 30 Hozzászólások

Cikksorozatot indítok episztemológiai (ismeretelméleti) jelentőségű bibliai igékről, melyek rámutatnak a megismerés összetett és személyes folyamatára. Ebben az első részben ennek a sorozatnak ágyazok meg egy Polányi Mihálytól származó ismeretelméleti gondolattal. Azt szeretném megmutatni, hogy a Biblia megismeréssel kapcsolatos képe összhangban van azzal, ahogy a tudásszerzés más esetekben is történik (beleértve a tudományos módszert). Polányi tudományfilozófiai meglátásait meggyőzőeknek tartom, és úgy gondolom, nem a bibliai, hanem az azzal szemben álló pozitivista episztemológia kerget...

bővebben

Az édeni kígyó elvesztette a lábát és az eszét?

2014. november 22. | , , , | 62 Hozzászólások

„A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az ÚRisten alkotott.” (1Móz 3,1) Egyesek szerint lába is volt neki. Ezt persze nem mondja a Genezis szövege, azt viszont igen, hogy esze volt neki. Nem is akármilyen! A kígyó minden mezei állatnál ravaszabb volt! Nem üres szemekkel bámult Évára, ahogy ma egy piton mered ránk a terrárium üvegén át, hanem okos és ravasz fondorlattal. A kígyó cselt szőtt, és rendes emberi hangokkal, értelmes szintaxissal, logikus eszmefuttatásokkal érvelt hazug álláspontja mellett, megtévesztve az Isten képmására alkotott emberpárt. Vajon tudhatunk-e...

bővebben

Igazságigény és igazságérték

2014. július 23. | , , | 74 Hozzászólások

A Biblia kapcsán sok felesleges vitától és kételytől őrizhet meg bennünket, ha különbséget teszünk egy szöveg igazságigénye és igazságértéke között. A megkülönböztetés Meir Sternbergtől származik, több általam ismert teológus legalábbis  egymástól függetlenül neki tulajdonítja. The Poetics of Biblical Narrative (Indiana University Press, 1985) c. könyvében Sternberg kézenfekvő, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott szempontra hívja fel a figyelmet. A történetírás nem válik fikcióvá attól, ha vannak benne történeti tévedések, ahogy a fikció sem lesz történetírás attól, hogy vannak benne...

bővebben

Források, redaktorok és a józan paraszti ész

2013. december 3. | , , , | 8 Hozzászólások

Az egyszerű, józan gondolkodás időnként a teológiában is nagy előny. A narratív kritikai szempontok megjelenése előtt az újszövetséges szakmában (konzervatív köröket leszámítva) napi gyakorlatnak számított, hogy kutatók újabb és újabb forráselméletekkel, redaktorokkal és hagyományrétegekkel álltak elő, szinte versenyezve, ki tud eredetibb ötletekkel előhozakodni. Ez különösen az evangéliumok esetében volt igaz, ahol a legkorábbi „Jézus-hagyomány” felfedezése érthetően nagy érdeklődésre tartott számot. A narratív kritikai szempontok térnyerésével ez megváltozott, a szakma az utóbbi egy-két...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK