Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

A csendben feltett kérdés

2014. április 19. | , , , | 12 Hozzászólások

„A Krisztusról szóló tanítás hallgatással kezdődik” – írja Bonhoeffer krisztológiai jegyzeteiben. Jézus Krisztus az Ige, aki által Isten megszólít. Amíg mi beszélünk, ő nem tud hozzánk szólni. Az emberi Logoszt a „hogyan?” érdekli, nem a „ki vagy?”, ezért a megismerés rossz oldaláról közelít a legnagyobb titokhoz, az isteni Logoszhoz. Közeledése személytelen, tiszteletlen és süket. Az isteni Logosz az emberi Logosz antitézise, egyfajta „Anti-Logosz”, mely széttöri az emberi gondolkodás építményeit. A keresztény teológia alapja az a zavarba ejtő tény, hogy Krisztusról nem lehet érdemben a...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (25)

2014. április 5. | , | 0 Hozzászólások

Nagy Szent Baszileiosz (Vazul) Nazianzoszi Gergely barátja és Nüsszai Gergely testvére volt, szorosan véve őket hármójukat szokták együtt kappadókiai atyáknak nevezni. Baszileiosz biblikus szerző, könyvei zsúfolásig vannak bibliai idézetekkel, melyeknek fontosságára ő maga hívta fel a figyelmet újra és újra. Az egyházatya számára a Szentírás – Ó- és Újszövetség – abszolút tekintély volt, hiszen a Szentlélektől sugalmazott könyvnek tartotta. Ezt lépten-nyomon leszögezi és érvelésének alapjává teszi (pl. Nagy Szent Baszileiosz művei. Szent István Társulat, 2001, 88, 129, 137, 187, 191, 198,...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (24)

2014. március 28. | , | 1 Hozzászólás

A görög egyházatyák közül Nazianzoszi Szent Gergellyel folytatom a sort. A katolikus egyház „doktorai” között számon tartott Gergely egyike a kappadókiai atyáknak, akik a negyedik század második felében írásaikkal hozzájárultak a bibliai Szentháromság-tan mélyebb fogalmi megértéséhez. Nazianzoszi Gergely a „theologosz” címet is megkapta, egyedül a keleti atyák közül. Gergely elsősorban Krisztust nevezte Isten Igéjének, de az Ó- és Újszövetségre is időnként Isten igéiként utalt, és úgy is viszonyult hozzájuk. Nazianzoszi Szent Gergely beszédei az Ókeresztény írók sorozat 17. kötetében...

bővebben

Kr. e. 4004. október 23. előestéje?

2014. március 12. | , , | 17 Hozzászólások

James Ussher ír érsek nevéhez fűződik az a számítás, mely szerint a világegyetem teremtése (a Gergely-naptárt követve) Kr. e. 4004. október 23. vasárnap előestéjén történt. Ussher a dátumot a Genezis nemzetségtáblázataiból vezette le. Vajon van-e okunk kételkedni ennek a megközelítésnek a helyességében? Szerintem igen. Bár nem hiszem, hogy Pál a Genezis nemzetségtáblázatai körül kialakult modern vitákat jósolta volna meg, amikor annak idején arra figyelmeztette az efézusi gyülekezet egyes tagjait, hogy „ne… foglalkozzanak mondákkal és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal, amelyek inkább...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (23)

2014. március 9. | , | 2 Hozzászólások

Vajon Isten szavának tartotta-e a Szentírást a katolikus egyház „doktorai” közé sorolt négy keleti teológus? Nézzük meg először Aranyszájú Szent Jánost (Krüszosztomoszt), aki Kr. u. 397 és 404 között volt Konstantinápoly pátriárkája. Krüszosztomosz nem is annyira egyházi pozíciója, mint inkább erőteljes igehirdetései miatt lett ismert, ez pedig a Szentírás iránti szeretetéből és tiszteletéből táplálkozott. Hitte és vallotta, hogy az embert nem az okoskodás tanítja meg az igazságra és a helyes életvitelre, hanem az isteni kinyilatkoztatás. A Felfoghatatlanról szóló második prédikációjában...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK