Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Összeelegyítetlenül és elválaszthatatlanul?

2013. március 23. | , , , | 34 Hozzászólások

A reformátori teológia duplex beneficiumnak nevezi a megigazulás és a belső megújulás kettős kegyelmét. A megigazulás és a megszentelődés kapcsolatának szemléltetésére a kalcedoni krisztológiai definíciót fogom most analógiaként használni. Amikor az ötödik századi teológusok Jézus emberi és isteni természetének kapcsolatát próbálták megfelelő terminológiával körülírni, két téves nézet között kerestek bibliai középutat. Az egyik a nesztoriánus, a másik az eutükhiánus tévedés volt. A kalcedoni zsinat olyan definíciót fogadott el, mely ezekkel szemben kimondta: Jézusban két természet volt...

bővebben

Exegetikai téblábolás a Kőszikla körül

2013. március 20. | , , , | 55 Hozzászólások

A pápaság bibliai igazolására a Máté 16,18-ra szoktak hivatkozni azok, akik szerint fontos a pápaság bibliai igazolása. Az ominózus versben Jézus ezt mondja Péternek: „Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat (σὺ εἶ Πέτρος, καὶ ἐπὶ ταύτῃ τῇ πέτρᾳ οἰκοδομήσω μου τὴν ἐκκλησίαν)”. Az indoklás szerint Jézus Pétert tette meg Kősziklának, melyre az egyház felépül, és ez valamilyen formában érvényes a mindenkori római püspökre is. A katolikus értelmezés egyházkormányzási jelentősége miatt mind ortodox, mind protestáns bibliamagyarázók sokat tébláboltak a vers körül, hogy a...

bővebben

Bibliakritika és az értelem megtérése

2013. március 8. | , , , , , | 6 Hozzászólások

Még egy szó a történeti-kritikai módszerről. Egyik kedves professzorom, Hans Bayer hangsúlyozta a hermeneutika óráinkon, hogy teológiai értelemben minden ember Istentől független értelemmel kezdi az életét, mert a noetikus autonómia a bukott állapot egyik jellemzője. Ez persze egy gyermek esetében nem olyan feltűnő, mint egy teológus esetében, aki a szent szövegekkel foglalkozik. Amikor a bűnös értelem – megerősítve a kanti filozófiai iskola racionalizmusával – találkozik azzal a szöveggyűjteménnyel, mely önmagát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, képes úgy átgyalogolni rajta, hogy a könyv...

bővebben

Mitől „kritikai” a történeti-kritikai módszer?

2013. március 4. | , , , | 12 Hozzászólások

A bibliakutatás egyik legismertebb és legelterjedtebb módszere az ún. történeti-kritikai módszer, melyet evangéliumi körökben a kissé pongyola (hiszen jóval tágabb jelentésű) „bibliakritika” szóval is szoktak jelölni. A 19-20. században ez a módszer uralta az európai egyetemek bibliakutatással foglalkozó tanszékeit. Mivel a módszer követői azt szedték ízekre, amire a hitünk épül (a Szent Biblia üzenetének történeti igazságát), jogos a kérdés, hogy evangéliumi keresztényekként mit kezdjünk ezzel a módszerrel. Bennünket is az igazság érdekel, nem akarunk butaságokhoz ragaszkodni, de a...

bővebben

Téves vélekedések a kánonnal kapcsolatban? (6-10)

2013. február 23. | , , | 6 Hozzászólások

Folytatom azt a tízes listát, melyet Michael Kruger amerikai teológus gyűjtött össze saját blogjában az újszövetségi kánonnal kapcsolatos téves vagy vitatható állításokról. Az eddigiek: 1. A „kánon” szó csak a könyvek rögzített, zárt listájára vonatkozhat; 2. A korai kereszténységen belül semmi nem indokolta a kánon létét; 3. Az Újszövetség szerzői nem gondolták, hogy Szentírást írnak; 4. Nem tartották a könyveket Szentírásnak Kr. u. 200. előtt; 5. A korai keresztények között jelentős viták voltak a kánonba került könyvekkel kapcsolatban. Most következzen a másik öt vélekedés, és az azok...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK