Túl katolikus lettem, hogy katolikus legyek?
Én is hallottam már a közhelynek is felfogható bölcsességet, hogy „soha ne mondd, hogy soha”, de vannak dolgok, melyekről tényleg úgy érezzük, soha nem történhetnek meg velünk. Mostani fejemmel például elképzelhetetlennek tartom, hogy valaha is katolizáljak. Bár a környezetemben ez nem lenne példa nélküli, bevallom, nehéz megértenem azokat, akikre Róma vonzást gyakorol, mert ennek az erejét én még nem éltem át. Számos teológiai, kulturális és esztétikai gát van bennem, melyek élesen elválasztanak a római egyház barokk világától, és nem hiszem, hogy ezeken könnyedén át tudnék törni. Mind...
Katám! Hagyj békében az aggódásoddal!
Mulatságos időtöltés Luthert olvasni, leginkább akkor, amikor a teológiát a hétköznapi élet dolgaiba mártja. Különösen mókásak azok a levelei, melyekben feleségét, Bóra Katalint próbálja leszoktatni az aggódásról. Találtam néhány ilyen gyöngyszemet Virág Jenő Dr. Luther Márton önmagáról (Ordass Lajos baráti kör, 1991) c. dokumentum-gyűjteményében. A most következő levélrészleteknek az ad sajátos fűszerezést, hogy ezek Luther utolsó Katalinnak szóló levelei. A doktor csipkelődő szavaiból érződik Kata iránti szeretete, és hogy a kapcsolatukba belefért a humor és az irónia. A levelek valódi...
Csendesen leigázó isteneink
Kiváló könyvet írt Tim Keller, New York-i presbiteriánus lelkész a modernkori bálványimádásról. Kellert egyrészt The Reason for God c. New York Times bestsellere (magyarul a Harmat adta ki Hit és kételkedés címmel) tette ismertté, másrészt 2001. szeptember 11. drámai eseményei után tömegeket vonzó gyülekezete, melynek tagjai közt szokatlanul nagy számban vannak egyedülálló fiatalok és volt homoszexuálisok. Pedig Keller evangéliumi hite nem a puha, megengedő változatból való. Bálványimádásról szóló kötetében sem kerüli a kényes kérdéseket. A Counterfeit Gods (Dutton, 2009) lapjain a pénz, a...
Másság
Erosz a különbözőség szeretete: a világban lévő másság és „hierarchia” teszi rendkívül erőteljessé. Erosz akkor van igazán elemében, ha legalább kettő közül választhat, és választását a másik értéke motiválja. Erosz szívesen mondja, hogy szeretetének egyik tárgya szebb, jobb vagy igazabb, mint a másik. A választás hiánya viszont Eroszt egy idő után közönyössé, szárnyaszegetté teszi. Erosz számára a férfi és nő kapcsolata a legizgalmasabb, hiszen mindkét nem számára az ellenkező nem mássága jelenti a megkülönböztető értéket. Erosz esetében tehát a másság elsősorban a heteroszexuális vonzalom....
Mit üzen a meleg?
Az előző bejegyzések folytatásaként – és a szombati Budapest Pride okán – logikus volna, hogy írjak egy cikket a homoszexualitás üzenetéről is. Balavány Gyuri hvg-s posztját olvasva komoly kísértést éreztem, hogy ráforduljak erre a témára, de némi mérlegelés után ezt a kanyart ezúttal mégis kihagyom. Olcsó poén, hogy túl meleg van egy ilyen vitához, de ez áll legközelebb az igazsághoz; ebben a dögletes hőségben normális embernek nincs kedve vitatkozni, akinek van, annak meg nem tanácsos. Hideg fejjel józanabbul tudok írni, mint úgy, hogy egy légkondicionálás nélküli szobában az agyvizem...
Miért paráznaság a bálványimádás?
A bálványimádás egyik legalaposabban megrajzolt metaforája a Bibliában a paráznaság. Izráel évszázadokon át olyan vallási környezetben élt, ahol a termékenységi kultuszok egybefonódtak a rituális szex különböző formáival. A bálványszobrok isteneket és istennőket testesítettek meg, akiktől a kánaáni népek a termékenységet, a szaporulatot, a sikeres aratást remélték. Az Aserák és Baálok szerves részét képezték a kánaáni vallási életnek, fallikus kőoszlopok és faszobrok utaltak a termékenységgel kapcsolatos reményekre (Jer 2,27). Amikor a kánaáni szokások megjelentek Izráel vallási életében is,...
És mi a szexualitás üzenete?
Eugene Peterson szerint „az Énekek éneke legmeglepőbb vonása az abban található erotika: olyan szerelmes versek gyűjteménye, melyben mindent átjár a nyilvánvaló szexualitás. Ez annyira szembeötlő, hogy néhány olvasó nem is lát mást benne… De ha modern exegéták számára az Énekek éneke legmeglepőbb vonása az erotika, a könyv értelmezésének történetében a legmeglepőbb vonás annak áhítatos jellege… Mert bármilyen messze is megyünk vissza az időben, a tények azt bizonyítják, hogy zsidók és keresztények egyaránt úgy olvasták, mint a lelki élet – az elmélkedő és imádkozó élet – leírását…...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK