Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (17) – Bibliaolvasó király

2026 szept. 25. | Divinity, Elmélkedések, Spiritualitás | 1 hozzászólás

„Amikor királyi trónjára ül, írassa le magának e törvény másolatát abból a könyvből, amely a lévita-papoknál van.” (5Móz 17,18)

Szent Ágoston a bűnbánó zsoltárokat tartotta az ágya mellett, és gyakran tanulmányozta őket könnyek között. Isten a leendő királyt is arra szólítja fel, hogy amikor trónra kerül, csináljon egy másolatot a Tórából (מִשְׁנֵה הַתּוֹרָה – misné há-Tórá). „Tartsa azt magánál, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni az URat, az ő Istenét, s hogy megtartsa ennek a törvénynek minden igéjét, és teljesítse mindezeket a rendelkezéseket.” (19)

A királynak nyilván ezer feladata lesz, de a legfontosabb ezek közül, hogy olvassa a Bibliát. A bibliaolvasó király számos hibás döntéstől és csapdától megmenekül, mert Isten igéje jelöli ki számára a kormányzás legfontosabb sarokpontjait. A Biblia istenfélelemre tanítja a királyt. Őt, akinek hatalom van a kezében, hatalom alá rendeli. A szívébe vési, hogy van fölötte akarat, amelynek engedelmességgel tartozik.

Ezért folytatódik így a szöveg: „Ne legyen gőgös a szíve testvéreivel szemben, és ne térjen el ettől a parancsolattól se jobbra, se balra, hogy hosszú ideig uralkodhasson ő is meg a fiai is Izráelben.” (20) Az istenfélelem és a gőg ellentétei egymásnak. Aki gőgös, nem féli Istent. Az istenfélő király Isten igéjéből tanulja meg az alázatot először az ÚR előtt, majd testvérei felé.

A felfuvalkodott, gőgös király összeomlása előbb-utóbb elkerülhetetlen. Szerencséje vagy ítélőképessége éppen olyan ponton hagyja majd cserben, ahol Isten igéje eligazította volna. Aki viszont naponta olvassa a Bibliát, az előtt igazolni fogja magát a Bölcsesség, és ha a nép ennek ellenére elbukik és ítélet alá kerül, az nem a király miatt lesz.

„Urunk, adj olyan országvezetőket, akik félik a nevedet és olvassák az igédet! Tégy bennünket is ilyen emberekké a magunk felelősségi területein! Figyelmeztess, ha elhanyagolnánk a Könyved olvasását! Hadd járjunk mindvégig a Te utaidon!”

 

1 hozzászólás

  1. Szilágyi József

    Zsoltárok 138:4
    „A föld minden királya dicsőítsen Téged,
    amikor meghallja ajkad szózatát.”
    (kat.ford.)

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK

  • Szabados Ádám on A fékek kioldvaA szembeállítást nem értem. Mert szerintem sem csa…
  • Majnár Tivadar on A fékek kioldvaKedves Ádám! Köszönöm a válaszodat. Értem, amit ír…
  • Szabados Ádám on A fékek kioldvaKedves Enci, most megint azt csinálod, amit Kovács…
  • Enci on A fékek kioldvaKedves Ádám! Én arra utaltam, hogy mivel Ukrajnába…
  • Szabados Ádám on A fékek kioldvaEnci, az órás analógiád abból indul ki, hogy szeri…
  • Enci on A fékek kioldvaKedves Ádám! Egyszer hallottam egy kárpátaljai lel…
  • Szabados Ádám on A fékek kioldvaKedves Marcell Miklós, azért nem érted, amit írok,…
  • Mártonffy Marcell Miklós on A fékek kioldvaÉn komolyan nem értem ezt a posztot, és Ádám többi…
  • Szabados Ádám on A fékek kioldvaMiklós, igen, ez igaz, de még Tarr Zoltán sem azt…
  • Szabados Ádám on A fékek kioldvaKedves Kokó, én ezt a szerelem dolgot kívülről úgy…