Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

spiritualitás

Francis Schaeffer és az új szuperspiritualitás

Emlékszem, amikor a 90-es évek elején szóba került Francis Schaeffer könyveinek magyarra fordítása, többen azt vetették ellene, hogy Schaeffer gondolatai addigra elavultak. Volt némi igazság ebben, hiszen Schaeffer kontextusa az 1950-es és 1980-as évek közötti időszak volt, az egzisztencializmus hőskora, amikor a posztmodern szót sem igazán használták még a tömegek, mert épp akkor konstruálták kiábrándult marxista értelmiségiek. A világ tényleg sokat változott azóta, és bár indokolt lenne többet beszélni az egzisztencialista filozófia mai kultúrára gyakorolt hatásáról (sokkal erőteljesebb, mint gondolnánk), Schaeffer zenitjén legalább ötven évvel túl vagyunk, és már a 90-es években is túl voltunk rajta. És mégis, van valami egészen különleges váteszi előrelátás Schaeffer írásaiban, ami meglepően relevánssá teszi őt napjainkban, és relevánssá tette őt a kilencvenes években is. Ez most azért fogalmazódott meg bennem, mert tegnapelőtt újraolvastam Schaeffer The New Super-Spirituality c. könyvét, amit még 1993-ban vásároltam az angliai L’Abriban.

bővebben

Kút vagy út?

A keresztény lelkiségre sokan úgy tekintenek, mint egy mély kútra, amelybe alá kell szállnunk. A lelkiség lényege az Istennel való kapcsolat, az elcsendesedés, a szemlélődés, az önvizsgálat és az önmagunkról való megfeledkezés, a belső kastély bejárása, a formálódás, az imádkozó élet. Gazdag irodalma van ennek, különösen a monasztikus hagyományban, amely az ezredforduló környékén protestánsok közt is reneszánszát élte, és ma sem teljesen érdektelen. A kút képe kifejezi a modernitás sekélyességével és rohanásával szemben érzett tiltakozást, valamint a kétezer éves kereszténység spirituális öröksége iránti szeretetteljes vágyakozást.

bővebben

Megtalálták a vallásosságért felelős agyterületet?

Időnként megdöbbent, hogy magasan képzett természettudósok mennyire naiv filozófiai elképzelésekkel értelmezik saját tudományos eredményeiket. Erre egy friss példa az a kutatás, amelyről az Index így adott hírt: „Megtalálták a vallásosságért felelős agyterületet”. A kutatás a Harvard Egyetem orvosi karának egyik intézetében készült, és a Biological Psychiatry nevű szaklapban jelent meg. Tudománynépszerűsítő újságírók persze mindig a szenzációs tálalást részesítik előnyben, ebben nincs semmi különös, de most mintha a kutatás vezetője, Michael Ferguson sem venné észre, hogy saját szakterületét átlépve metafizikai megállapításokat tesz, amikor így összegzi a kutatást: „Eredményeink arra mutatnak, hogy a spiritualitás és vallásosság alapja egy mélyen az idegrendszerbe szőtt neurobiológiai dinamika. (…) Megdöbbenésünkre a spiritualitás központját az evolúció során egyik leginkább megőrzött agyi struktúrában találtuk meg.”

bővebben

Kövessük a misztikusokat? – Gondolatok Kovács Endre és Márkus Tamás beszélgetéséhez

A Teológusok párbeszédben sorozat keretében két hozzám közel álló ember folytatott beszélgetést a keresztény misztikáról. Egyikük Kovács Endre lelkiségi teológus, régi barátom, a másik Márkus Tamás református teológus, akivel éppen két hete az Evangéliumi Fórum teológus műhelyében szolgáltam együtt. Az érzékelhető kezdeti idegenkedés ellenére kifejezetten barátságos hangulatban zárult (?) a beszélgetés. Nem azért örültem ennek, mert szükséges lenne az egyetértés, vagy mert ne lennének valódi különbségek Tamás és Endi álláspontja között, mégcsak azért sem, mert a spiritualitásnak az...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK