„Mózes tehát csinált egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt.” (4Móz 21,9)
A magasba emelt rézkígyó a Biblia egyik legerősebb szimbóluma. A náhás nehóset (נְחַ֣שׁ נְחֹ֔שֶׁת) héber szójáték, már a siklószerű, sziszegő hangzása is emlékezetbe idézi az Édenben megjelenő kísértőt. „Kutyaharapást szőrivel” – tartja a magyar mondás. A kígyó által megmart zsidóknak a póznára tűzött kígyó által van a gyógyulás.
A rézkígyót maga Jézus nevezte az evangélium jelképének: „És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,14-16)
Furcsa, hogy a kígyó szimbóluma helyére maga Jézus került. De éppen ez a mozzanat a megváltás kulcsa. Pál szerint Jézus „bűnné lett értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Kor 5,21) Ő „átokká lett értünk” (Gal 3,13), hogy mi áldást örökölhessünk.
Régi prédikátorok gyakran hangsúlyozták, hogy fel kell néznünk Jézusra, hogy üdvözüljünk. A Zsidókhoz írt levél szerzője is ezt mondja: „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült.” (Zsid 12,2) Amikor feltekintünk Jézusra, a kereszten értünk szenvedő Jézusra tekintünk fel. Arra tekintünk fel, aki értünk vállalta a gyalázatot. A Szabadító nem mindenható erejével győzte le a halált, hanem azáltal, hogy azonosult a problémával.
A feltekintés a hit mozdulata. Akit megmart a pusztában a kígyó, annak nem volt sem ideje, sem ereje, hogy mást tegyen a gyógyulásáért. Isten kegyelme olyan megoldást kínált, amelyhez nem kellett egyik sem. A szabaduláshoz elég volt a feltekintés. Elég volt egy pillantás. Elég volt a hit.
A hit a saját problémáját a kereszten látja. A bűnt és a bűn ítéletét az Igaz Jézuson. Számunkra Jézus a náhás nehóset. A kereszten felemeltetett Emberfia gyógyít meg a kígyó marásától. A hit pedig egyszerűen csak feltekint rá. A szabadulás nem a szemben van, hanem abban, amire a szem pillantása irányul. A rézkígyó ment meg a haláltól. A megfeszített Jézus.
Ez az evangélium.
„Urunk, ha a szemünk elhomályosult, és nem találja az Emberfiát, te igazítsd útba! Nyisd fel a szemünket, hogy lássunk! Mutass a kereszt irányába, hogy felnézhessünk rá!”
Köszönöm Ádám az újabb posztot, ami a megváltás személyes valósággá válásának lényegéről szól. Vagyis a bűn fel és beismerésekor (ami halálos), feltekinthetek Jézusra. Hálám végtelen, hogy ezt tehettem, tehetem és földi vándorutam befejezéséig tenni fogom.
Van egy kérdésem a „„Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – „” versrészlettel kapcsolatban.
Ugyanis a King James fordításban így olvasom: „….. who for the joy that was set before him ……” azaz, „….. aki az előtte lévő öröméért …….” Ez utóbbi szerintit már olvastam a Divinityn is. Kérdésem, az eredeti hogy fordítja?
A fordítási eltéréseket a görög prepozíció többféle lehetséges jelentése okozza. A görög mondatrész: ἀντὶ τῆς προκειμένης αὐτῷ χαρᾶς. Az a kérdés, hogy itt mit jelent az ἀντὶ + genitívusz (vagyis a prepozíciós szerkezet). Az egyik lehetséges jelentés az, hogy valamiért cserébe, valamit elérni azzal, amit teszünk, vagyis ebben az esetben: az örömért vállalta Jézus a gyalázatot. A másik lehetséges jelentés az, hogy valami helyett. Vagyis Jézus az öröm helyett, arról lemondva vállalta a gyalázatot. Előbbi esetben a gyalázatot követő örömről van szó, aminek eléréséért vállalta Jézus a gyalázatot. Utóbbi esetben az öröm az itteni, földi örömöt jelenti, amiről Jézus lemondott, amikor vállalta helyette a gyalázatot. Nem egyértelmű, hogy melyik itt a jobb fordítás, nyelvészek is vitáznak ezen.
Köszönöm a válasz.
Kedves Ádám!
Köszönet a helyes, szép és igaz magyarázatért.
Egy helyen szeretnék pontosítani: a rézkígyó több mint „jelkép”. Sokféle jelkép van, de ez egyértelműen „előkép”, mint Te is tudod. Az igaz, hogy a „tüposz” szó itt nem szerepel, de az egyházatyáktól kezdve a rézkígyót mindmáig inkább tipológai (figurális) jelképnek tartják.
Igen, leginkább minta, előkép (τύπος) értelemben jelkép. Előre jelzi egy képpel azt, ami Krisztusban fog megvalósulni. Jézus rámutat a jelképre (előképre), amely előre jelezte a megváltás és a hit mozzanatát. Ebben az értelemben használtam én is a jelkép fogalmát.
I.Korinthus 2:2
„Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, öróla is mint a megfeszítettről.”
„……. Kérdésem, az eredeti hogy fordítja? ”
Helyesbítés:
Kérdésem, az eredetiben hogy van írva?