Valaki összegyűjtötte azoknak a könyveknek a listáját, amelyeket Charlie Kirk rendszeresen elolvasásra ajánlott. Vajon mi derül ki a könyvlistából Charlie Kirk nézeteiről és gondolkodásáról? Meggyilkolása óta előszeretettel sütötték rá a szélsőjobboldali bélyeget (hogy más dehonesztáló kifejezéseket ne is említsek), és még sok keresztényben is őszintén felmerült a kérdés, hogy nem valami fura radikálisról van-e szó, aki normális keresztények számára vállalhatatlan. Vajon keresztény volt-e egyáltalán a motivációiban, vagy inkább csak valami bugris trumpista (te jó ég, micsoda előítéletek húzódnak meg emögött is, egyszer érdemes lenne kibeszélni, de most engedjük el), aki összekeverte a kereszténységet a politikával? Nos, vessünk egy pillantást a könyvlistára!

Viktor Frankl: Man’s Search for Meaning (magyarul: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus átéli a koncentrációs tábort). Frankl zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter volt, a logoterápia, az egzisztenciaanalízis, a pszichoterápia „harmadik bécsi iskolájának” egyik megalapítója. A könyvben a koncentrációs táborban megélt tapasztalatait írja le, és azt a hozzáállást az élethez, amely mindenfajta léthelyzetben az értelmet keresi a továbbéléshez.

C.S. Lewis: Mere Christianity (magyarul: Keresztény vagyok), illetve bármi, amit Lewis írt, különösen a The Abolition of Man (magyarul: Az emberiség felszámolása) és a That Hideous Strength (magyarul: A rettentő erő). Lewis írásai irodalmi igényességgel megírt standard keresztény apologetikai anyagok. Az utóbbi két könyv olyan témákat érint, mint az erkölcsi relativizmus, a szubjektivizmus, a feminizmus vagy a transzhumanizmus.

Vishal Mangalwadi: The Book That Made Your World. Mangalwadi indiai keresztény gondolkodó és filozófus, ebben a művében amellett érvel, hogy a Biblia alapvető szerepet játszott a nyugati civilizáció kialakulásában – a tudomány, az oktatás, a jog, az emberi méltóság és jogok, valamint a társadalmi együttélés terén –, és azt vizsgálja, milyen következményekkel jár, ha egy társadalom hátat fordít ezeknek a bibliai alapoknak.

John MacArthur: Gospel of John 2 Volume Set (MacArthur New Testament Commentary). Evangéliumi szemléletű kommentár az Újszövetség egyik legkedveltebb könyvéről, amely Jézus Krisztus evangéliumát tárja elénk. MacArthur idén hunyt el, az amerikai evangéliumi mozgalom egyik legismertebb arca volt.

Arthur Herman: How the Scots Invented the Modern World. Herman a könyvében azt mutatja be, hogy a skót felvilágosodás gondolkodói – filozófusok, tudósok, közgazdászok és politikai reformerek – miként járultak hozzá a modern világ alapjainak megteremtéséhez, az egyéni szabadság, a demokrácia, a szabad piac, az oktatás és a tudomány fejlődésén keresztül, és hogyan formálták ezzel nemcsak Nagy-Britannia, hanem Európa és Amerika történetét is.

Thomas Sowell: Discrimination & Disparities (vagy bármi Sowelltől). Thomas Sowell fekete konzervatív gondolkodó, ebben a könyvében amellett érvel, hogy a társadalmi és gazdasági különbségek mögött nem kizárólag a diszkrimináció áll, hanem sokféle tényező – például családi háttér, kulturális szokások, képességek, véletlen körülmények és intézményi szűrőmechanizmusok – összetett kölcsönhatása, ezért veszélyes leegyszerűsítés minden egyenlőtlenséget igazságtalanságnak vagy elnyomásnak tulajdonítani.

Harry Jaffa: How To Think About The American Revolution. Jaffa azt elemzi, hogyan formálta az amerikai forradalom az Egyesült Államok alapelveit, különösen a természetjogi és alkotmányos elveket, és bemutatja, hogy a forradalom nem csupán politikai esemény volt, hanem morális és filozófiai fordulópont, amely meghatározta az amerikai nemzet identitását és a szabadság, az egyenlőség és a jogok értelmezését a későbbi generációk számára.

Christopher Caldwell: Age of Entitlement: America Since the Sixties. Caldwell azt elemzi, hogy az 1960-as évek polgári jogi reformjai, különösen a 1964-es polgári jogi törvény, miként alakították át az amerikai társadalmat és alkotmányos rendet, létrehozva egy párhuzamos jogi rendszert, amely az egyenlőség és a történelmi igazságtétel jegyében új jogokat és kötelezettségeket hozott létre, gyakran a hagyományos jogok rovására. A könyvet a Wall Street Journal 2020 legjobb politikai könyvei közé választotta.

Jonah Goldberg: Liberal Fascism. Goldberg azt állítja, hogy a modern liberális politikai irányzatok bizonyos elemei történelmileg és elméletileg hasonlítanak a fasizmushoz, különösen az állami kontroll, a kollektivista gondolkodás és az individualizmus háttérbe szorítása terén, miközben kritikusan vizsgálja a 20. századi politikai és ideológiai fejlődését.

Mark Driscoll & Gary Breshears: Doctrine. A szerzők a keresztény hit alapvető tanításait – a Szentháromságtól az üdvösségig és az egyház szerepéig – ismertetik, miközben gyakorlati alkalmazásukat is bemutatják a mai élet kihívásaira (pl. pornográfia, depresszió, bálványimádás, fogyasztói kultúra), így egyszerre nyújt teológiai áttekintést és gyakorlati útmutatót.

George Orwell:1984. Az ismert regény egy totalitárius világot mutat be, amely ijesztően hajaz a megvalósult kommunizmusra. Ezzel kapcsolatban azt ajánlom, hallgassátok meg a Tűzfal epizódot, amelyben átbeszéljük Orwell zseniális, felkavaró könyvét, és hogy az mit mond az igazságról, a hatalomról, a múltról, a nyelvről és az emberségről.

Aldous Huxley: Brave New World (magyarul: Szép új világ). Orwell disztopikus regényeivel állítható párhuzamba – és kontrasztba: a rabság ebben a világban önkéntes.

Alexander Szolzsenyicin: Gulag Archipelago (magyarul: Gulág szigetcsoport). A Szovjetunióban zajló borzalmas deportálásokkal és népirtással kapcsolatban Szolzsenyicin törte át a hallgatás falát és nyitotta fel nyugati értelmiségiek szemét a kommunizmus szörnyűségeire. Ez a könyv a Gulágra hurcolt tömegeknek állít emléket.

Milton Friedman: Capitalism and Freedom. „Ez egy klasszikus közgazdasági könyv, amely azt állítja, hogy a versenyképes kapitalizmus szükséges előfeltétele mind a gazdasági, mind a politikai szabadság elérésének.” (Charlie Kirk)

Arthur Koestler & Philip Boehm: Darkness At Noon (magyarul: Sötétség délben). A könyv a totalitárius rendszerek belső működését és az egyén morális dilemmáit mutatja be. A hatalom, az ideológia és a személyes felelősség mélyreható elemzése.

Frank Turek: I Don’t Have Enough Faith to Be an Atheist. Turek keresztény apologéta, ő mondta Charlie Kirk temetési megemlékezésén, hogy az igazán lényeges nem az, hogy Charlie Kirk az életét adta Jézus Krisztusért, hanem hogy Jézus Krisztus az életét adta Charlie Kirkért. Ebben a könyvben Turek részletesen bemutatja, hogy a világról, az erkölcsről, a történelemről és a tudományról szóló bizonyítékok miként támasztják alá Isten létezését és a Biblia hitelességét.

Alexander Hamilton, James Madison, and John Jay: The Federalist Papers. Ezek az írások az amerikai demokrácia vitathatatlanul legfontosabb korai dokumentumai. Elmagyarázzák a kényes belső logikáját annak, ahogy az amerikai köztársaság intézményrendszere felépül, és hogy az miért nem közvetlen demokrácia.

Jim Collins: Good to Great. Collins azt vizsgálja, mi különbözteti meg a sikeres, de átlagos vállalatokat azoktól a cégektől, amelyek tartósan kiemelkedő teljesítményt érnek el. Bemutatja a vezetés, a kultúra, a stratégia és a megfelelő emberi erőforrások szerepét abban, hogy egy jó vállalatból valódi nagyvállalat váljon, miközben gyakorlati példákon keresztül elemzi a hosszú távú siker alapelveit.

Russell Kirk: The Conservative Mind (magyarul: A konzervatív eszme). A konzervatív gondolkodás történetét és alapelveit tárgyalja, bemutatva, hogyan alakították a politikai filozófiát olyan klasszikus gondolkodók, mint Edmund Burke, és hogyan nyújtanak ezek az eszmék stabil erkölcsi és társadalmi alapot a modern politikai élet számára.

Friedrich Hayek: The Road to Serfdom (magyarul: Út a szolgasághoz). A könyvben Hayek azt elemzi, hogyan vezethet a túlzott állami beavatkozás és a tervgazdálkodás a személyes szabadság fokozatos elvesztéséhez, végül totalitárius rendszerekhez, és hangsúlyozza a szabad piac, a jogállamiság és az egyéni szabadság védelmének fontosságát.

Winston Churchill: A History of the English-Speaking Peoples (és bármi Churchilltől). A brit államférfit nem hiszem, hogy bárkinek be kell mutatnom.

Patrick J. Buchanan: The Death of the West. Buchanan azt vizsgálja, hogyan veszélyeztetik a nyugati civilizáció és kultúra fennmaradását a demográfiai változások, a bevándorlás, a családok bomlása és a keresztény értékek háttérbe szorulása, miközben figyelmeztet, hogy ezek a folyamatok hosszú távon alapjaiban alakíthatják át a Nyugat társadalmi, politikai és kulturális struktúráit.

Jonathan Haidt: The Anxious Generation. Haidt klasszikus szabadelvű szociálpszichológus, ebben a könyvben azt elemzi, hogyan alakította át a digitális forradalom, különösen az okostelefonok és a közösségi média elterjedése a fiatalok gyermekkori fejlődését, társas kapcsolatait és mentális egészségét, ami a szorongás, depresszió és öngyilkosságok növekedéséhez vezetett. Gyakorlati javaslatokat is ad a szülők és iskolák számára a digitális túlterhelés mérséklésére és a személyes interakciók, szabad játék és alvás biztosítására.

Anna Lembke: Dopamine Nation (magyarul: Dopaminkorszak). Lembke pszichiáterként bemutatja a legújabb tudományos magyarázatokat arra, miért vezet fájdalomhoz, hogy fáradhatatlanul hajszoljuk az élvezeteket. Könnyen érthető metaforák és valódi esettanulmányok segítségével magyarázza el, mi történik bennünk neurológiai szinten, és hogyan tudunk úrrá lenni saját függőségeinken. (Ezt a könyvet is átbeszéltük a Tűzfalban.)

Vajon aki ezt a listát nyitottan végignézi, egy szélsőjobboldali provokátort lát Kirkben, vagy egy keresztény apologétát, aki mélyen gondolkodott saját nemzete történetéről és társadalmi problémáiról, és átgondolt keresztény meggyőződését a jelen kulturális, szellemi közegben is értelmesen, meggyőzően és hatékonyan akarta képviselni?