„Te ma azt kívánod az ÚRtól… Az ÚR pedig azt kívánja ma tőled…” (5Móz 26,17-18a)
Szent Ágoston szerint nem az a valódi szabadság, amikor választhatunk a jó és a rossz között, hanem az, amikor a jót akarjuk választani, mert olyankor rendeződik össze belső lényünk abban a szabadságban, amelyre teremttettünk. A megosztott akarat rabság: a bűn szolgasága.
Abban a történelmi pillanatban, amelyet a szöveg itt úgy nevez, hogy „ma” (הַיּוֹם – hájjóm), ritka összerendeződését látjuk az isteni és az emberi akaratnak. Annak a tárgya, amit a nép kíván, egybeesik azzal, amit az ÚR kíván. Te ma azt kívánod az ÚRtól, hogy a te Istened legyen, az ÚR pedig azt kívánja ma tőled, hogy légy az ő tulajdon népe. Mindkét fél akarja ezt a kapcsolatot.
A „kívánja” mögött álló héber ige, az אָמַר (ámár) hifil alakja ünnepélyes kinyilvánításra utal. Izráel ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy az ÚR legyen az Istene. Az ÚR ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy Izráel legyen a tulajdon népe. Nem csupán belső óhajtásról van tehát szó, hanem nyilvános megvallásról, mint ahogyan egy menyegzőn a férj ünnepélyesen megvallja, hogy szeretetből veszi el menyasszonyát feleségül, a menyasszony pedig ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy szeretetből megy vőlegényéhez feleségül.
A szövetségi aktus kölcsönös, de nem egyforma. Az ünnepélyes deklaráció Izráel esetében azzal jár, hogy az ÚR útjain jár, megtartja rendelkezéseit, parancsolatait és törvényeit, és hallgat az ÚR szavára. Az ÚR pedig azt ígéri, hogy szent népeként Izráelt a többi nép fölé emeli, hogy „dicséretes, hírneves és tisztelt” legyen.
Amikor így egybeesik az emberi és az isteni akarat, abból mérhetetlen áldás fakad. Izráel jól felfogott érdeke, hogy az ÚR tulajdon népe legyen, az ÚR pedig valamiért szintén ezt akarja. Csodálatos egybeesés, szabad akaratközösség, boldog elköteleződés, nagy titok, áldások kútfeje.
„Urunk, hadd legyünk a tulajdon néped, hadd járjunk a te utaidon, hadd tegyük azt, amit helyesnek látsz, hogy minden nép előtt nyilvánvalóvá váljon: boldog nép az, amelynek az ÚR az Istene!”


0 hozzászólás