Hadd mutassak egy példát arra, amikor nyilvánvalóan másolási hiba került a bibliai szövegbe. A Krónikák második könyve 21,20-ban ezt olvassuk Jórámról: „Harminckét esztendős volt, amikor király lett, és nyolc évig uralkodott Jeruzsálemben. Elment örömtelenül, és eltemették Dávid városában, de nem a királyi sírba.” A 22. fejezetben így folytatódik a leírás: „Utána Jeruzsálem lakói a legkisebb fiát, Ahazját tették királlyá, mert az idősebbeket mind legyilkolta az a rablócsapat, amely az arabokkal a táborra tört. Így lett királlyá Ahazjá, Jórámnak, Júda királyának a fia. Negyvenkét éves volt Ahazjá, amikor király lett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben.” (2Krón 22,1-2) Ha összerakjuk az adatokat, a következőt kapjuk: Jórám mindössze negyven évig élt, ebből az utolsó nyolcban uralkodott. A fia, Ahazjá két évvel apja, Jórám születése előtt (!) megszületett, majd negyvenkét éves korában, apja halálakor ő került a trónra. Ez nyilvánvalóan képtelenség.
A Királyok második könyve 8. rész 26. versében helyesen ezt olvassuk: „Huszonkét éves volt Ahazjá, amikor király lett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben.” Egyértelmű, hogy ez (a huszonkettő) a helyes adat, nem a negyvenkettő. Ebben az esetben Jórám tizennyolc évesen nemzette Ahazját, ami reális. Miért olvasunk akkor a krónikásnál mást? Vajon a krónikás tényleg azt gondolta volna, hogy Ahazjá negyvenkét éves volt, amikor király lett? Ezt józan ésszel természetesen kizárhatjuk, egészen biztos, hogy a krónikás sem hitte, hogy a fiú két évvel apja születése előtt jött a világra. A hiba minden bizonnyal a szöveghagyományozás korai fázisában keletkezhetett, amit a későbbi maszoréta másolók hűségesen megőriztek. Mivel a számokat a héberben betűvel jelölték, és a 20 (= כ) meglehetősen hasonló a 40 (= ם) jelöléséhez, a kéziratok másolásakor könnyű volt őket felcserélni, pláne, ha az adott ponton esetleg nem is volt könnyen kiolvasható az előző másoló írása.
A bibliafordítások többsége korrigálja a hibát, ezért a 2Krón 22,2-ben már a huszonkettő szerepel, nem a negyvenkettő. A hiba nem „magas” kritikai, hanem szövegkritikai probléma, amit könnyű beazonosítani. Mivel a bibliai szövegek ihletettségébe és megbízhatóságába vetett hit nem a másolatokra, hanem az eredeti szövegre vonatkozik, a 2Krón 22,2 ortográfiai hibája nem érinti ezt a hitet.
Kapcsolódó cikk:
Kedves Ádám,
Köszönöm a cikket. Ez nyilvánvaló.
Előfordulhat mégis szándékos változás (teologiai, politikai vagy más nyomás) a másoloknál és nem másolási hiba.
A The Companion Bible
https://levendwater.org/companion/append33.html
Kedves Ádám!
És az is érdekes, hogy bizonyos Septuaginta kéziratok mindkét helyen 22-őt hoznak, ami alátámasztja, hogy valóban csupán elírásról van szó. Ezt azért még leírtam volna a cikkben…üdv!
Igen, így van, köszi a kiegészítést!
Kedves Ádám!
A Károli Biblia 1908 előtti kiadásában ez olvasható: „Kinek annyának neve Athália vala, Omrinak leánya, kinek birodalmának negyvenkettődik esztendeje vala, mikor Akházia uralkodni kezde, ki csak egy esztendeig uralkodék Jérusálemben.”
Ez a bibliavers szintén megoldja a problémát, csak egészen máshogy, így még szövegkritikai probléma sincsen. 🙂
Az Evangéliumi kiadó egy egész könyvet szentelt a hasonló témáknak nem túl rég (Ellentmondások a Bibliában?), ott is szóba kerül röviden ez a kérdés a 80-81. oldalon, ami szintén az előbbi megoldás felé tereli a történetet és további adalékokkal szolgál. „A legrégebbi zsidó kronológia (Széder Ólám) azt feltételezi, hogy a 42 év Omri dinasztiájának fennállására utal.” A könyv megemlíti a másolási hiba lehetőségét is, de nekem ez az új információk fényében kevésbé tűnik valószínűnek. (Sajnos a könyvben szintén van némi értelemzavaró bizonytalanság a neveknél és számoknál…)
Az 1908-as fordítás azért nem oldja fel a problémát, mert csak átrendezi a héber mondatot, mintha a 42 év Omri uralkodására is utalhatna. De a héber mondatban az „annyának neve Athália vala, Omrinak leánya” (וְשֵׁ֣ם אִמּ֔וֹ עֲתַלְיָ֖הוּ בַּת־עָמְרִֽי׃) a vers végén szerepel, és ez igaz a LXX görög fordítására is (καὶ ὄνομα τῇ μητρὶ αὐτοῦ Γοθολια θυγάτηρ Αμβρι). Megnéztem a Széder Ólám szövegét (angolul és héberül), az sem oldja fel a problémát, csak megjegyzi, hogy Rebbé Jószé (רבי יוסי) is szóvá tette, hogy az apa nem lehet két évvel fiatalabb a fiánál.
A Biblia tökéletes, az értelmem véges. Vannak jó, és kevésbé jó fordítások. Van egy „teljes”, és vannak „romlott” bibliai kéziratok.
Fentiekre egy példa (mely a legutóbbi, „Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (2) – A szövetség sója” című poszthoz is kapcsolódik):
„Mert mindenki tűzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg.” (Mk 9:49, Károli bibliafordítás )
„Mert majd minden ember tűzzel sózatik meg.” (Mk 9:49) (Revidiált újfordítás)
Kedves Ádám!
Engem ez a téma nemrég újdonságként ért, de talán azért, mert elhessegettem a gondolatot, hogy baj lehet a magyar fordításokkal (is), pedig angolul már tudtam róla… Nem akarnám erőltetni a kérdést, ha zavar, akkor ne is folytassuk inkább.
Mégis bennem felmerül a kérdés, hogy Károli miért fordított éppen így (lehet-e mégis helyes ez a fordítás éppen Károlitól), illetve ez miért nem zavart kb. 300 évig senkit, aki szóvá tette volna, aztán meg hogyan jelenhetett meg egy olyan állítólag revíziós szöveg, ami nyilvánvaló, értelemzavaró ellentmondást tartalmaz például az előbbi igehelyen is?
Van jó pár új fordításom otthon, amiket olvasok is, de egyre inkább azt látom, hogy mégis a régi, 1908 előtti Károli „az igazi”, illetve a Váradi-Károli, mint ennek az örököse.
Kedves Sándor,
nincsen egyetlen tökéletes fordítás sem, ahogy nincs egyetlen tökéletes kéziratmásolat sem. Ezért van rengeteg különböző bibliafordítás, és ezért van a szövegkritika tudománya is, amely a legtisztább, eredeti szöveg rekonstruálására törekszik. A héber szövegben (amely másolás révén maradt fenn) ott van a probléma, és nagyon régóta tudjuk ezt (erre bizonyíték a Széder Ólám is a középkorból, amely hivatkozik arra, hogy már Rebbe Jószé a 2. században is szóvá tette a másolatba került hibát).