A huszadik század egyik legismertebb ateista filozófusa 2004-ben azzal sokkolta a közvéleményt, hogy a bizonyítékok és érvek meggyőzték: mégiscsak van Isten. A Tűzfal podcast hetvennegyedik részében Antony Flew (mert róla van szó) három évvel később megjelent könyvéről beszélgetünk. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
on FéregKözel 10 év telt el a fentebbi kommentem óta, és k…
on Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (14) – Örömteli istenfélelemÁmen. on Miért jobb szeretni a felebarátot, mint megenni?Kísértés: "... ha esztek belőle (a jó és rossz tud…
on Miért jobb szeretni a felebarátot, mint megenni?Milyen különös, hogy a Legfőbb Jó létezése, pláne…
on Az Isten országa (12) – A búza és a konkoly példázataNagyon jó hozzászólások, köszönöm Nyílván a teljes…
on Antony Flew: Mégis van Isten!Végighallgattam az egészet, szerintem nagyon jól c…
on A kétszázötven éves amerikai demokrácia alkonyát látjuk?Az Egyesült Államok jelenlegi állapotáról sok mind… on A kétszázötven éves amerikai demokrácia alkonyát látjuk?"Ha a népből a hit hiányzik, minden kormányzás leh…
on Nem, nincs rendben a világ világiassága sem!A válasz: Krisztus uralmát és az Isten országát hi…
on Nem, nincs rendben a világ világiassága sem!Szerintem sem szabad legitimizalni a világ világia…
Meghallgatom majd. Már lefordítottam Flew egy írását egyszer magyarra…a Zarándokutam a teizmustól az ateizmusig – ot, de ezt a könyvet nem ismerem, csak hallomásból.
Kedves Miklós! Ez melyik írás volt? Nem találom sehol. Köszönöm, ha megosztja.
Üdv,
Péter
Kedves Péter! Én ezt egy „kereső” barátomnak csináltam, ajándékba, és nem jelent meg a neten sajnos. Ezért nem tudom megosztani, nem tudok linket adni hozzá. De ha ad egy emailcimet, akkor megpróbálom előkotorni a saját dolgaim közül.
Kedves Péter!
Az angol változat viszont fent van a weben (ha olvasol angolul): https://digitalcommons.liberty.edu/lts_fac_pubs/333/
Még nem tudtam végighallgatni a beszélgetést a maga egészében, csak az első harmincöt percet. Énszerintem nagyon jó, hogy sort kerítettetek erre a beszélgetésre, Flew megtérése nagyon fontos téma – hívőknek és nemhívőknek egyaránt – és jól is csináljátok a felvezetést. Ellenvetéseim mégis vannak az elhangzottakkal kapcsolatban.
1. Ádám azt mondja, hogy amikor Flew fiatal filozófus volt, akkor „a filozófiát” a pozitivizmus uralta. Ez így pontatlan. Az angol analitikus filozófiát uralta a pozitivizmus akkoriban, a franciát vagy a németet egyáltalán nem.
2. Nem ártott volna kicsit elmagyarázni a hallgatóknak, hogy mi is az analitikus filozófia.
3. Bolyki László a rossz problémájárnak tárgyalásakor túl magabiztosan beszél arról, hogy ennek egy egyszerű, kézenfekvő megoldása a bukásról, a bűn „világba-jöveteléről” szóló bibliai elbeszélés.
Ámde hogyha Isten létezése kétséges (a rosszból vett ateista érv szerint nem csak kétséges, hanem valószínűtlen), akkor az, hogy a Biblia Isten kinyilatkoztatása, még kétségesebb. Következésképpen kétséges a bukásról szóló bibliai elbeszélés, koncepció is. Hogyha egy hipotézist egy ellene szóló empirikus ellenérvtől csak úgy lehet megmenteni, hogy olyan segédhipotézisekhez nyúlunk, amelyek az eredeti hipotézisból nem következnek és nem szólnak mellettük egyéb empirikus adatok sem – akkor a hipotézis valószínűségét ez csökkenti.
Kedves Miklós,
valóban pontosabb lett volna, ha konkretizálom, hogy a mondatom a brit analitikus filozófián belül igaz, és hasznos lett volna, ha legalább egy mondatban kifejtjük, mi az analitikus filozófia. Köszönöm a pontosítást.
A harmadik pontra: a beszélgetésben mi Lacival felvállaltan keresztény világnézet mentén nézünk a világra, Flew könyvét is keresztényekként mutattuk be, a hallgatóink többsége is feltehetően keresztény, szerintem Laci ezért mert a Bibliára hivatkozni akkor is, amikor érvelt. Ha Veled vagy más ateistával vitatkozna, biztosan nem közös alapként hivatkozna a Bibliára, legfeljebb a saját kiindulópontjaként, amit ő tekintélyforrásként elfogadott.
Már a beszélgetés fent van a Facebookon is, a „Leresztény-ateista vitacsoport” posztjaként és számos – egyenetlen színvonalú – komentet kapott!.
Végighallgattam az egészet, szerintem nagyon jól csináltátok, kihoztátok a lényeges pontokat. Jó lenne, ha ez a könyv megjelenhetne magyarul is… Hiányoltam a beszélgetésből azt, hogy Flew, aki régebben a rosszat jelölte meg a saját hitetlensége egyik fő okaként, immár istenhívő, de nem keresztény filozófusként ad-e valamilyen választ a rossz problémájára?