Az Intelligent Design mozgalomról fogok írni, de kicsit távolabbról indítok, mégpedig a gyanakvás lélektanától. Olyan rendszerben nőttem föl, ahol az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak kellett hazudni, Magyarország szovjet megszállását felszabadulásnak, a Szovjetuniót barátunknak, a vallást a nép ópiumának, a jugoszláv mogyorókrémet nutellának, a kubai narancsot pedig finomnak. Életem első tizenhét évében megtanultam gyanakodni és a sorok között olvasni. Aztán nagyot változott a világ, én is változtam, és szép lassan a gyanakvásomban is gyanakodni kezdtem. Ráéreztem annak a kellemes...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Szabados Ádám
Mondhatjuk az evolúcióelméletről, hogy tény?
A történeti tudományok máshogy bizonyítanak, mint a kísérleti tudományok. Történeti tudományok alatt most elsősorban nem a történettudományt értem, hanem a természettudományok közül azokat a tudományágakat, amelyek a múlt jelenségeivel foglalkoznak, mint például a kozmológia, az archeológia, a geológia, a paleontológia és az evolúcióbiológia. (A csillagászatot azért nem sorolom ide, mert bár a fény hosszú útja miatt az is a „régmúltat” vizsgálja, de a múlt gyakorlatilag a szemünk előtt zajlik.) Az előbb említett tudományok módszertana szükségszerűen különbözik a kísérleti tudományok...
Eredetkutatás a Genezis világosságánál
Ez a cikk az előző bejegyzés folytatása, ahol arról írtam, hogy hit által a tudomány is messzebb lát, mint hit nélkül. Most annak a hitnek a tartalmáról szeretnék néhány gondolatot megosztani, amely hit a Zsidókhoz írt levél szerzője szerint közelebb juttat az eredet megértéshez, mint bármely más módszer. A kulcs a mózesi teremtéstörténet. A bibliai Genezist Isten népe mindig a hit alapvető dokumentumának tartotta, Jézus Krisztus is így tekintett rá (vö. Mt 19,4). Igaz, hogy a Genezis első fejezete műfajilag közelebb áll a költői prózához, mint a tudományos leíráshoz, de jól értelmezve is a...
A tudomány hittel messzebb lát, mint hit nélkül
„Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.” (Zsid 12,3) Ebből a mondatból kiindulva szeretnék néhány gondolatot mondani a hit és a tudomány kapcsolatáról, különös tekintettel a világ, az élet és az ember eredetének kutatására. Az igevers a hit fontosságára mutat rá, de rögtön le kell szögezni, hogy a hit hangsúlyozása egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne kutassuk kíváncsian és becsületesen a jelenségeket, melyekből a teremtés hogyanjára következtethetünk. Éppen ellenkezőleg! Ahogy Augusztinusz mondta: a hit érteni szeretne (fides...
Higgyünk vagy kételkedjünk?
Hinni is és kételkedni is kétféleképpen lehet, attól függően, hogy általuk melyik irányba haladunk. Van „hit”, amely paradox módon a kétely felé visz, és van „kétely”, amelynek valódi iránya a hit. Nem mindegy, hogyan hiszünk, és az sem mindegy, hogyan kételkedünk. Az a „hit”, amelyik nem kérdez, lényegét tekintve hitetlenség, mert aki nem kérdez, nem bízik, hanem fél. Van tehát „hit”, amelyik lényegét tekintve bizalmatlanság. Néha bölcs döntés félretenni a kérdéseinket, amíg eljön az idő, amikor tisztelettel tudunk velük foglalkozni. Soha nem bölcs viszont letagadni, hogy vannak kérdéseink,...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK