Milyen szempontok alapján gondolják az előző bejegyzésben említett exegéták, hogy nem helytálló Witherington és mások értelmezése, miszerint kitörölhetik egyesek nevét az élet könyvéből? Nem egyértelmű Jézus szava? „Aki győz... annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből...” Lehet tehát olyan eset, hogy egy embernek ott van a neve a könyvben a világ teremtése előtt óta, mégis kitörlik onnan, mert nem jut el a célba. Vagy mégsem erről van szó? Beale, Ladd, Beasley-Murray, Hendriksen és további szerzők a következő szempontokra mutatnak rá: Először is vegyük észre, hogy a szóban forgó mondat...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Szabados Ádám
Kitörlik egyesek nevét az élet könyvéből? (1)
A Jelenések könyve megcáfolja a predesztinációt? A 3,5-ben Jézus azt mondja a szárdiszi gyülekezetnek: „Aki győz... annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt.” (3,5) Ezeket a szavakat időnként kálvinisták mellének szegezik, valami ilyesmi magyarázattal: „Maga a Biblia tanítja, hogy ki lehet törölni egyes hívők nevét az élet könyvéből. Ha pedig ez így van, akkor nyilván nem igaz az a tanítás, hogy a választottak biztosan öröklik az üdvösséget, vagyis hogy nem lehet kitörölni a nevüket az élet könyvéből. Ez a vers tehát...
Gyimesbükk
D. A. volt az, aki a 2004. december 5-i kettős népszavazás kudarca után először írt nyílt levelet az erdélyi magyarok nevében, és másokkal ellentétben azonnal békítő hangot ütött meg. Csalódása elképzelhetetlenül nagy lehetett, hiszen D. A. a gyimesi csángó magyarok patrónusaként sokat tett a nemzeti öntudat megőrzéséért. Minden évben Magyarországról érkező csoportokat vezetett a Gyimesbükk szélén található „ezeréves” határhoz, melyet a mai napig egy határkunyhó és egy kisebb hegyvonulat jelez. Rövid személyes ismeretség alapján békülékeny szelídségét leginkább annak a romantikus nemzet- és...
A magyar kultúrától idegen egyházak?
A napokban három dolog kapcsán is elgondolkodtam azon, hogy miért van szükség Magyarországon új egyházakra, gyülekezetekre, vallási közösségekre. Egyrészt szombaton két előadást tartottam a kereszténység és a kultúra/társadalom kapcsolatáról, és óhatatlanul felmerült a témával kapcsolatban az új struktúrák és közösségi formák ügye. Vasárnap pedig a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezetben prédikáltam a Kolossé 2,6-23 szakaszról, ahol Pál apostol a Krisztusban található teljességet az emberi hagyományok üres bölcsességével állítja szembe, és ez szintén a régi és az új formák területére vitte a...
Isten megismerhetetlen?
Don Carson Christ and Culture Revisited (Eerdmans, Cambridge, 2008) c. kiváló könyvében szinte mellékesen mutat rá egy problémára, mely az Isten lényével kapcsolatos diskurzusokban egyre gyakrabban előkerül. Sok alázatosnak tetsző szó esik a mostani időben Isten megismerhetetlenségéről, valamint arról, hogy a hívők Isten lényével kapcsolatos növekvő bizonytalansága nagyon is mély hitre utal. Eszerint Isten megismerhetetlenségének megvallása tulajdonképpen a reformáció gyökeréig hatol, a Kálvin által is hirdetett „sola fide” elv talán legtisztább megélése. Carl Raschke The Next Reformation:...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK