Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Tudomány

Mesterséges intelligencia: a vesztünkbe rohanunk?

2023. március 8. | , , , | 1 Hozzászólás

A ChatGPT jelentőségét sokan az internet megjelenéséhez hasonlítják. Az biztos, hogy meg fogja változtatni az életünket, csak azt nem tudjuk még, hogy milyen mértékben és pontosan hogyan. Mindenesetre egyszerre lenyűgöző és ijesztő, és ez még csak a kezdet. A Tűzfal kilencedik részében arról beszélgetünk, hogy az emberiség a mesterséges intelligencia létrehozásával vajon a saját sírját ássa-e meg. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!

bővebben

A ChatGPT prédikál

2023. január 29. | , , | 17 Hozzászólások

Elkezdtem játszani a ChatGPT Open AI (Mesterséges Intelligencia) programmal. Nagyon durva. Egy perc alatt szinte bármit megír, amire kérem, legyen az esszé, stratégia, program, vers, vagy megoldás bármely tetszőleges problémára. Még az orosz-ukrán háború okairól és a feleket terhelő felelősségről is józan, mérlegelő, sok szempontot figyelembe vevő gyors válasszal tisztelt meg. Gondoltam, megkérem, írjon egy igehirdetést a Máté evangéliuma 3. fejezetéről, amelyről múlt vasárnap prédikáltam. Beírtam a chat-ablakba: „Írj egy igehirdetést a Máté 3-ról!” (Így, magyarul, mert az OpenAI egész jól beszéli obskurus finnugor nyelvünket is.) Azonnal köpte ki válaszul ezt a homíliát:

bővebben

Régészeti felfedezés, amely végleg nyugdíjba küldheti a Wellhausen-hipotézist

2022. november 23. | , | 25 Hozzászólások

Még márciusban jelentettek be egy szenzációs felfedezést, csak akkor az ukrán-orosz háború minden mást háttérbe szorított, ezért nem kapott akkora figyelmet, amelyet érdemelt volna. Most viszont ejtsünk szót róla, mert ha bebizonyosodik, hogy valóban arról van szó, ami a hírekben van (az archeológiában egy-egy lelet ellenőrzése és publikálása hosszú éveket vehet igénybe), akkor a régészeti lelet a Biblia datálását illetően korunk egyik legjelentősebb felfedezése, amely az ószövetségi tudományban végleg tarthatatlanná tesz megingathatatlannak hitt bibliakritikai premisszákat és következtetéseket, és visszavisz korábbi időszakok előfeltevéseihez. Erről szól az a november eleji interjú is, amelyben Justin Brierley faggatja Dr. Scott Stripling ásatásvezetőt az ominózus leletről.

bővebben

Nobel-díjas tudósok az értelmes tervezettség mellett

2022. szeptember 25. | , | 10 Hozzászólások

Kevés olyan kérdés van, amely hevesebb vitákat generálna a tudomány világában, mint az értelmes tervezettség hipotézise. A kérdés megválaszolásának világnézeti következményeit tekintve ez nem is meglepő. Az viszont sokaknak meglepő lehet, hogy hány Nobel-díjjal kitüntetett tudós áll ki valamilyen formában amellett, hogy a tudomány a világ értelmes tervezettsége felé mutat, és hogy ezt a tudós tudósként is kimondhatja. Az alábbi lista huszonegy (plusz egy) Nobel-díjas tudós megnyilatkozásaiból szemezget – a teljesség igénye nélkül. Vannak ezek között olyanok, akik egyszerűen az univerzum vagy az élővilág teleologikus, szándék-vezérelt tervezettségéről beszélnek, mint amit a természet vizsgálata a tudós előtt feltár, és vannak olyanok is, akik kifejezetten az elmúlt évtizedekben felerősödött (és harcosabb darwinisták által gyakran áltudománynak bélyegzett) ID (Intelligent Design) elmélet érveinek tudományossága mellé is odaállnak, hiszen az ID éppen ezeket az intelligens okokat kutatja, összegzi és demonstrálja a természetben. Érdemes végigolvasni az egész listát, izgalmas nevekkel találkozunk benne.

bővebben

A tudomány szenvedélyei – válasz Sitku Tibornak

2022. szeptember 22. | , , | 14 Hozzászólások

Sitku Tibor (Sytka) A színfalak mögötti Intelligens Tervezés című válaszcikkében (Az ID nem „kreacionizmus”, miért mondják sokan mégis annak? c. posztomra reagált) a feltételezett vallásos motivációt kéri számon az értelmes tervezettség (ID) paradigmán. Érdekes módon ezzel éppen azt a hibát követi el, amit a cikkemben szóvá tettem: összekeveri a tudós motivációját a tudományos kutatással. Ha a tudományos kutatás kritériuma a megfelelő világnézeti motiváció (vagy annak hiánya) lenne, ezer és ezer módon diszkvalifikálhatnánk tudományos projekteket, ahelyett, hogy magára a tudományra és az érvekre figyelnénk. Ha megnézzük, hogy többek közt mi motiválta mondjuk Darwint (személyes tragédiák miatt az istenhite megrendülése), mi motiválja Dawkinst (lehessen intellektuálisan megelégedett ateista), vagy mi motiválta Keplert, Newtont, Faradayt, Pasteurt, Maxwellt és Planckot (a teremtésben Isten gondolatainak felfedezése), ugye, a motiváció alapján nem is olyan egyértelmű, hogy akkor most ki végez valódi tudományos kutatást. Pontosabban teljesen egyértelmű: mindegyikük. Mert a motiváció egy dolog, a kutatás egy másik.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK