Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Egyén

Hogyan kezeljük a sikert?

2011. november 7. | , , | 3 Hozzászólások

„Annál rosszabb nem történhet senkivel, mint hogy sikeres legyen, mielőtt kész lenne rá” – mondta egy alkalommal Martyn Lloyd-Jones, walesi lelkipásztor. A siker könnyen átokká válik, ha nem tudjuk megfelelően kezelni. Márpedig a sikert legalább annyira nehéz jól fogadni, mint a kudarcot. A kudarc fájdalmas, mert megkérdőjelez bennünket. Önvizsgálatra kényszerít és szerénységre szólít fel. A sikert viszont megerősítésként fogadjuk, és nagy kísértést jelent, hogy általa az önvizsgálat alól is felmentést szerezzünk magunknak. A kudarc természetes módon emlékeztet bennünket vétkeinkre és...

bővebben

Liberális teológus megtérése (2)

2011. november 5. | , , , , , | 5 Hozzászólások

„Teológusként mélyen belesüllyedtem a történeti-kritikai módszerbe. Ha az Úr nem ragadott volna ki belőle, ma is benne lennék. De az Úr bármit megtehet, meg tud szabadítani bennünket a teológiánkból is.” Eta Linnemann ezekkel a mondatokkal a kaliforniai Grace Valley Christian Centerben elmondott bizonyságtételét vezette be 2001. november 7-én, huszonhárom évvel azután, hogy kollégái és a teológus világ nagy megdöbbenésére hátat fordított a történeti-kritikai módszernek (olvasóit arra kérve, hogy semmisítsék meg korábbi írásait), és Indonéziába ment, hogy ott misszionáriusként...

bővebben

Liberális teológus megtérése (1)

2011. november 3. | , , , , | 2 Hozzászólások

Eta Linnemann megtérése az én szememben az egyik legcsodálatosabb bizonyíték a Szentlélek újjászülő munkája mellett. Megható egy alkoholista vagy drogfüggő ember szabadulása és megtisztulása. Izgalmas egy ismert sportoló vagy filmszínész megtérése. Nagy dolog, amikor egy nyíltan ateista gondolkodó eljut a felismerésre, hogy Jézus valóban feltámadt a halálból. Annál lenyűgözőbb eseményt mégsem tudok elképzelni, mint mikor egy liberális teológus, aki a történeti-kritikai módszer alapján miszlikre szedte az Újszövetség szövegét, egyszer csak meglátja az evangéliumokban Isten dicsőségét,...

bővebben

Kinek a szolgája vagyok?

2011. október 23. | , , , , | 6 Hozzászólások

Hacsak nincs rossz idő, vasárnap reggel gyalog sétálok el az istentiszteletre. Veszprém szélén lévő lakásunkból nagyjából negyvenöt perc alatt érek be a Városi Művelődési Központba, ahol termet bérelünk az istentiszteletek megtartására. Útközben remek kilátás nyílik a veszprémi várra és a történelmi belvárosra. Szükségem van erre a sétára ahhoz, hogy ráhangolódjak a délelőtti feladataimra: az igehirdetésre, az alkalom vezetésére, a gyülekezeti tagok bátorítására, és arra, hogy mindezt a Szentlélek erejében tudjam végezni. Spurgeon pulpitusára tizenöt lépcső vezetett, minden lépcsőn...

bővebben

A bűnbánat: a menny gyémántjai

2011. október 18. | , , | 8 Hozzászólások

Könyvajánlót új könyvekről szoktak írni, de én most eltérek ettől a gyakorlattól, és egy kétszeresen is régi könyvre hívom fel a figyelmet. Thomas Watson a tizenhetedik században írta A bűnbánat (The Doctrine of Repentance) c. könyvecskéjét, a Koinónia pedig már több mint tíz éve adta ki magyarul a lelkiségi irodalomnak ezt a gyöngyszemét. (Azóta online is olvasható.) Bár kevesebb figyelmet kapott, mint amennyit megérdemel, a lélek gyógyításában nagyobb ereje lehet, mint számos lelkigondozói alapműnek. Watson Isten félelmében ír az emberi szív mélységeiről, a bűnbánat természetéről,...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK