Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Hermeneutika

Mindig igazat mond a Biblia?

2012. március 17. | , , , , | 13 Hozzászólások

Tévedhetetlenség, csalhatatlanság, verbális inspiráció, szó szerinti ihletettség, tévedésmentes, hibátlan szöveg. Ezek azok a kifejezések, amelyek a Bibliával kapcsolatba hozva kiugrasztják a nyulat – pontosabban a fundamentalistát – a bozótból. Na meg a liberálist. „Hiszed, hogy a Biblia tévedhetetlen?” „Igen”, mondja az egyik, és azonnal fundamentalista lesz belőle. „Nem”, mondja a másik, és máris megkapja a „liberális” címkét. Lehet, hogy joggal. Nem tudom, melyik címke a rosszabb, de rám aggatták már mindkettőt. Voltam „bemerevedett ultrafundamentalista”, és voltam „kretén liberális”....

bővebben

Isten írta a Bibliát?

2012. március 12. | , , | 26 Hozzászólások

George Herbert angol metafizikus költő mondta a Bibliáról, hogy az nemcsak Isten könyve, hanem a könyvek Istene is („not only the book of God, but the God of books”). Ez persze túlzás, de egy költő túlozhat, nekünk meg nem kell többet olvasnunk a szavaiba, mint ami azokban van. Más kérdés, hogy tartalmilag igaza volt-e Herbertnek. Ha költőktől nem is várunk el teológiai pontosságot, nem túlzás-e egy teológus részéről, ha azt állítja – akármennyi kitétellel és magyarázattal ellátva is –, hogy a Biblia szerzője maga Isten? Nem hiszem. Herbert a hagyományos keresztény álláspontot foglalta...

bővebben

JHVH és Elohim vagy Jahvista és Elohista?

2012. március 7. | , , , , | 49 Hozzászólások

Volt-e „jahvista” és „elohista” forrás a Genezis mögött? A Wellhausen-paradigma abból az egyszerű megfigyelésból született, hogy az 1 Mózes 1 Istent kizárólag az Elohim (אלהים) névvel illeti, a 2,4 második felétől kezdődő szakasz viszont következetesen a JHVH Elohim (יהוה אלהים) szóösszetételt használja. Ebből a tényből először Jean Astruc (1684-1766) párizsi tudós szűrte le a következtetést, hogy a szerző (nála még Mózes) valószínűleg két különböző forrásra támaszkodott, amikor a számunkra ismert szöveget összeállította. A források száma Wellhausen elméletével négyre emelkedett (Jahvista,...

bővebben

Milyen értelemben történet a Genezis?

2012. február 12. | , , | 9 Hozzászólások

Vajon tekinthetjük-e a Genezist történeti beszámolónak? A dilemmát gyakran két lehetőségre redukálják: a mózesi eredettörténet vagy történeti leírás, vagy nem az. Pedig érdemes lenne rákérdezni, hogy mit is értünk a Genezis történetisége alatt. A kérdés nyilván nem az, hogy a Genezis történet-e, hanem az, hogy a szöveg milyen kapcsolatban áll a valódi történésekkel, vagyis hogy van-e történeti referencialitása. Az, hogy a Genezis történet, nem jelent semmit, hiszen a Bhagavad-Gíta és a Szilmarilok is az, mégsem használjuk egyiket sem történeti forrásként. Azt kell eldöntenünk, hogy...

bővebben

Az ószövetségi történetek műértő olvasása?

2012. február 9. | , , , | 16 Hozzászólások

Hogyan olvassuk az ószövetségi történeteket úgy, hogy megértsük az üzenetüket? Ószövetséges teológusok ebben nem mindig nyújtanak valódi segítséget. Egészen a közelmúltig a történeti-kritikai módszerrel dolgozó Ószövetség-kutatók a bibliai történetek kapcsán legszívesebben vélt szerkesztőkről és egymásra rakódott hagyományrétegről beszéltek, a téziseik csak abban különböztek egymástól, hogy hány redaktort és hány réteget azonosítottak, és mely részleteket mely réteghez soroltak, valamint a különböző rétegekben melyik szerkesztő utólagos simításainak a nyomait vélték felfedezni. Az átlag hívő...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK