Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (13) – Mélyen a történelemben

2025 jún. 2. | Divinity, Elmélkedések, Exegézis, Spiritualitás | 3 hozzászólás

Hebrón hét évvel korábban épült, mint az egyiptomi Cóan.” (4Móz 13,22)

A Kánaán kikémlelésére küldött férfiak eljutottak Hebrónig. Amikor megálltak az Anák-fiak által birtokolt város előtt, minden bizonnyal lenyűgözték őket Hebrón falai, hiszen egy olyan várost láttak, amelynek históriája mélyen visszanyúlik az ősi történelembe, korábbra még az egyiptomi Cóan (‎צֹ֥עַן מִצְרָֽיִם) városánál is.

Történészek és exegéták vitáznak azon, hogy a szövegben említett Cóan megegyezik-e azzal a Cóannal, amely egy időben Egyiptom fővárosa volt, vagy egy másik városról van-e szó. Számos exegéta (valamint az ősi görög fordítás, az ún. LXX) a Nílus-deltában elhelyezkedő Tanisz (Τάνις Αἰγύπτου) városával azonosítja, amelynek kezdeteit a Kr. e. 2. évezred elejére teszik. Mivel Hebrón első erődje a régészeti ásatások szerint is valamikor Kr. e. 2000-1750 között épült, tehát Ábrahám idejében már valóban létezett, a bibliai szöveg történelmi adatai meglepően pontosaknak tűnnek.

Ami biztos: a kémek kiküldése mélyen behatol a történelembe. Józsué, Káleb és társaik egy régi kor emlékei közé érkeztek, egy olyan korba, amelynek híres városa megelőzte még az egyiptomi Tanisz alapítását is. A kémek leereszkedtek egy szimbolikus történelmi mélységbe, hogy megvizsgálják annak erejét. És megrettentek a szédítő mélységtől. Még az Urat sem tartották elég erősnek ahhoz, hogy átvegye felette az hatalmat.

Vajon mik azok az ősi mélységek, amelyek számunkra tűnnek legyőzhetetlennek? Mik azok az emberi hagyományok, amelyek felett úgy érezzük, a Teremtő sem lehet úr? Mik azok a sátáni erődítmények, amelyeket még a seregek Ura sem hódíthat meg? Vannak olyan történelmi magaslatok számunkra, amelyek mellett apró szöcskéknek látjuk magunkat és a mi Istenünket is?

Bár a kémek váltig hajtogatták, hogy a föld erődítményei bevehetetlenek, Káleb és Józsué azt mondták a népnek: „Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert le tudjuk győzni őket!” (30) Ez a hit szava volt, amelyre ősidők óta az jellemző, hogy erősebbnek látja a mindenható Istent a bevehetetlen falaknál is.

Urunk, ijesztő magaslatok előtt állunk! A történelem hullámai átcsapnak felettünk, a mélybe húznak, erőtleneknek és jelentékteleneknek látjuk magunkat primitív erődjei előtt! De Te nagyobb vagy a történelemnél! A te ősi hatalmad nem hét évvel, de egy örökkévalósággal öregebb Hebrón falainál, sőt, a világ alapjainak levettetésénél! Benned reménykedünk!

 

3 hozzászólás

  1. Gergely Erzsébet

    „Vajon mik azok az ősi mélységek, amelyek számunkra tűnnek legyőzhetetlennek? ……..”

    Építő a posztot olvasva eljutni a fent idézett kérdésig, ami jelen élethelyzetünkben válaszkeresésre ösztönöz. Majd imatársul szegődni a szív mélyéből feltörő fohászhoz, amiben Ádámmal együtt eléd tárjuk jelen élethelyzetünket, miközben számolunk nagyságoddal, hatalmaddal, örökkévalóságoddal. Ám bízva valljuk: „Benned reménykedünk!”

  2. JGy

    Hű, mekkora bátorítás és micsoda emlékeztető volt ez most számomra, Ádám!

  3. Harsányi Tibor

    Saját kötődési, megküzdési mintázataink, Istentől való független életre való görcsös törekvés melyet a legnehezebb felfedni és még ha tudatába is jövünk, egyedül szenvedésen keresztül tudjuk őket elhagyni.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK