Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Biblia

A Szentírás Isten igéje (9)

A „Szentírás” és „Isten igéje” fogalmak semleri elválasztása teljesen újszerű gondolat volt Kálvin teológiájához képest is. Kálvin számára magától értetődő volt, hogy Krisztus Isten testet öltött Igéje, azonban az egyház töretlen hagyományát követve a Szentírást is Isten igéjének nevezte. „Ami pedig azt a kérdést illeti, honnan tudjuk, hogy Istentől származik az Írás, hacsak az egyház döntéséhez nem fordulunk? ez épen olyan, mintha valaki azt kérdezné, hogyan különböztetjük meg a világosságot a sötétségtől, a fehéret a feketétől, az édeset a keserűtől? Mert a Szentírás nem kevésbé hordozza...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (8)

A kálvinista hitvallások sorában a Skót Hitvallás (Koinónia, Kolozsvár, 1998) az utolsó, ahonnan szemelvényeket mutatok annak alátámasztására, hogy a „Szentírás” és „Isten igéje” fogalmak összekapcsolása régi keresztény meggyőződés. A Skót Hitvallás az egyik legkorábbi reformátori hitvallás, keletkezésének kezdeteit egyháztörténészek 1520-ra teszik, bár a Skót Királyság rendjei csak 1560-ban fogadták el és hagyták jóvá „Isten Igéje tévedhetetlen igazságán alapuló üdvösséges és egészséges tanításként”. A hitvallás leginkább John Knox skót reformátor kézjegyét viseli magán. A többi...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (7)

Ahogy időben visszafelé haladunk, remélem most már teljesen nyilvánvaló, hogy a Szentírás és Isten igéje azonosítása nem a liberálisokkal vitatkozó fundamentalisták találmánya, de még csak nem is a Westminsteri Zsinaté, hanem a klasszikus reformátori álláspont. Az 1561-ben született Belga Hitvallás ugyanezt támasztja alá. A hitvallást Guy de Brés fogalmazta francia nyelven a holland protestánsok számára, majd az Emdeni Református Szinódus fogadta el tíz évvel később, és a Dordrechti Zsinat öntötte végső formába. Ez ma a holland reformátusok legfontosabb hitvallása. Lássunk néhány szemelvényt...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (6)

A svájci eredetű II. Helvét Hitvallás a magyar reformátusok hitvallása is, ezért nevezték egy időben helvét hitűeknek a magyarországi kálvinistákat. Az 1566-os svájci hitvallás az eddig látott hitvallásokhoz hasonlóan rögzíti, hogy a Szentírás Isten igéje. Akik a két fogalom azonosítását a fundamentalizmushoz kötik, nincsenek tisztában azzal, hogy milyen régi párosításról van szó. Pedig a hitvallás megalkotói még azt is ünnepélyesen kijelentették, hogy készek akár a hitvallást is módosítani, azoknak engedve, „akik Isten igéjéből jobbra tanítanának” (A Heidelbergi Káté és A Második Helvét...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (5)

Kálvin és Béza keze is benne volt a La Rochelle-i Hitvallás szövegezésében. A hitvallást a francia protestánsok 1571-ben fogadták el saját hitszabályuknak. A La Rochelle-i konfesszió negyven pontjáról 1598-ban Montpellier-ben mondták ki, hogy nem változtatható (ne varietur). A hitvallás egy sokat szenvedett közösség hitének kordokumentuma, szorosan kapcsolódik a reformáció időszakának legvérzivatarosabb időihez és helyszíneihez, és ami számomra most fontos: ugyanazt a meggyőződést tükrözi, mint az eddig megvizsgált későbbi hitvallások. A Szentírás Isten igéje, és mint ilyen, legfőbb...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK