Jézus szolgálatában az Isten országa váratlan formában jött el. Ez a váratlan forma ejtette zavarba Keresztelő Jánost, aki a Messiás érkezésével együtt várta az ítéletet is. Bár Jézus körül hatalmas csodák történtek, a kozmikus várakozásokhoz képest ez erőtlennek tűnt. Ráadásul nagy volt az ellenállás is, és a vallási vezetők a római elnyomókkal szövetkeztek, hogy Jézust megöljék, a körülötte kibontakozó mozgalmat pedig eltiporják. A tanítványok is értetlenül álltak az ország megvalósulásának ilyen formája előtt. Jézust ezért példázatokban kezdte elmagyarázni nekik az Isten országa titkát. Számos példázat közül most kettőre irányítom a figyelmet – a mustármag és a kovász példázatára –, amelyek ugyanazt a központi igazságot szemléltetik: az ország egy nagy jövő kicsiny kezdete.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Isten országa
Az Isten országa (9) – Jelen és jövő feszültsége
Az előző részben az Isten országa és a kereszt közötti kapcsolatról volt szó. Azzal fejeztem be, hogy „a feszültség nem az ország és a kereszt, hanem a jelen és a jövő között van”. A kereszt megszerezte számunkra a teljes megváltást a gonosz erők fogságából (a bűnbocsánatot és az új életet, a gyógyulást, szabadulást, örök életet), de a megváltást nem élvezzük még teljességében. Üdvösségünk reménység (Róm 8,24). A megigazulás már ma is garancia, de a bűnnel és a Sátánnal állandó harcban állunk, gyógyulást nem mindig tapasztalunk, és a halál még ellenség (1Kor 15,58). Ennek a feszültségnek az az oka, hogy az Isten országa nem egy, hanem két fázisban jön el. Ez a „már igen” és a „még nem” eszkatológiai feszültsége.
Az Isten országa (8) – Az ország vagy a kereszt evangéliuma?
Rátérek az Isten országa és a kereszt kapcsolatára. A sorozat előző részében így definiáltam az Isten országát: Isten királyi uralmának gyakorlása, mely által legyőzi a jelenlegi gonosz világkorszak erőit, és megszabadítja népét azok hatalmából, hogy Isten legyen az egyetlen úr az egész földön. Az Isten országa Isten dinamikus uralma, amely a Messiás által változást hoz ebbe a gonosz világkorszakba: gyógyulást, szabadulást, feltámasztást, bűnbocsánatot és új életet. De hogyan kapcsolódik ez a keresztről szóló evangéliumhoz? Miről szól Jézus Krisztus evangéliuma? A szabadulásról és a gyógyulásról, vagy az engesztelő áldozatról és a kegyelemből való megigazításról? Ugyanarról az evangéliumról van egyáltalán szó?
Az Isten országa (7) – Mi az Isten országa?
A sorozat eddigi részeiben arról volt szó, hogy az Isten országa az Izráelnek adott ószövetségi ígéretek beteljesülése, köze van a két világkorszakhoz (jelen és eljövendő), valamint Istennek a Sátán feletti uralma mutatkozik meg benne. Az Isten országa közelségét Keresztelő János hirdette meg, pontosan jelezve, hogy az eljövendő ország Jézus Krisztus személyében és szolgálatában közelített el. Arról is szó volt, hogy Jézusban hogyan köszöntött be ez az ország. Definíciót azonban eddig még nem adtam az Isten országára. Ezt most megteszem, de mielőtt rátérek, tisztázzunk egy különbséget, amely a szinoptikus evangélisták szóhasználatában jelentkezik.
Az Isten országa (6) – Az ország eljövetele
Keresztelő János bejelentette az Isten országa küszöbönálló eljövetelét, a Messiás érkezését, a közeledő szétválasztást és ítéletet. Később azt is meg kellett értenie, hogy a Messiás eljövetele először nem hoz még ítéletet. „Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa.” (Jn 3,17) Ez az Isten jókedvének esztendeje, de még nem a bosszúállása napja. Most azt nézzük meg, hogyan érkezett meg Jézus személyében és szolgálatában az Isten országa. Ez főleg a szinoptikus evangélisták, Máté, Márk és Lukács témája. János is beszélt az Isten országáról, csak ő inkább az örök élet és a világosság szavakkal illette (pl. „múlik a sötétség, és fénylik már az igazi világosság”).

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK