Szabados Ádám, Author at Divinity

Még egyszer a hajadonokról – és rólunk

2015. február 12. | Divinity, Egyén, Spiritualitás | 14 Hozzászólások

Elmondom egyszerűbben, érthetőbben és személyesebben is azt, amit az előző bejegyzésben teológusul írtam. Vajon miért tanácsolta Pál a korinthusi hajadonoknak, hogy a súlyos nehézségek és a vég „közelsége” fényében fontolják meg a függetlenséget? Azért, mert tévesen azt hitte, Krisztus még az ő idejükben el fog jönni? Ha igen, akkor Pál félrevezette ezeket a szerencsétlen lányokat, ráadásul egy olyan kérdésben, ami mélyen a húsukba vágott. Ez nem csak miattuk lenne baj, de miattunk is, akik ezek után hogyan hihetnénk Pálnak, amikor más területeken ad apostoli tanácsokat és rendelkezéseket?...

bővebben

Pál tévesen gondolta, hogy közel a világvége? (1Kor 7)

2015. február 9. | Divinity, Exegézis | 159 Hozzászólások

A blogközi párbeszéd jegyében szeretnék reagálni arra a dilemmára, amit Sytka egy friss blogbejegyzésben vázolt fel az 1 Korinthus 7-tel kapcsolatban. A dilemma lényege az, hogy ha Pál úgy gondolta, hogy közel a világvége (Sytka ezt az értelmezést fogadja el, bár a cikk végén elvi nyitottságot mutat más magyarázatra is), és ennek fényében tanácsolta a szűz lányokat, hogy ne menjenek férjhez, vajon lehet-e Istentől ihletett, amit tanácsolt, illetve ha nem, milyen alapon fogadjuk el Pál apostoli tanácsait más esetekben? A Sytka által felvetett dilemma érthető és jogos, amennyiben elfogadjuk a...

bővebben

Jézus igen, evangéliumi etika nem?

2015. február 6. | Divinity, Egyén, Közösség, Rendszeres teológia, Spiritualitás | 22 Hozzászólások

Etikai paradigmaváltás zajlik a nyugati kereszténységben (vagy egyes szegmenseiben), mely a szemünk láttára veri szét az evangéliumi erkölcs korábban megkérdőjelezhetetlennek gondolt építményét (leglátványosabban a szexuális etika terén). Mégsem új jelenségről van szó, legfeljebb számunkra új és sokkoló ez. A mostani paradigmaváltás lényege ugyanaz, mint ami az őskereszténységet is fenyegette: Jézus és az evangéliumi etika különválasztása. Vagyis a tévhit, hogy Jézus és a vele való kapcsolat megélése elválasztható az apostoli hagyomány erkölcsi vonatkozásaitól. A második századi gnosztikusok...

bővebben

A világ az egyházban?

2015. február 3. | Divinity, Közösség, Spiritualitás, Társadalom | 13 Hozzászólások

Rowland Hill tizennyolcadik századi metodista prédikátor mondta: „A világhoz való igazodás minden korban az egyház romlásához vezetett.” Ezt ma is visszaigazolják a statisztikák, melyek földgolyó szerte a liberális egyházak és gyülekezetek hanyatlását mutatják. Horatius Bonar tizenkilencedik századi skót lelkipásztor tovább is ment ennél, szerinte „a világ azért szippantja magába az egyházat, mert az egyház is örül ennek”. Vagyis könnyű Katót táncba vinni, ha maga is akarja. És ez az igazán fejbekólintó igazság. A „világ” akkor jön be az ajtón, ha beengedjük, mi pedig többnyire akkor...

bővebben

Amióta Jézus követője lettem…

2015. január 30. | Divinity, Elmélkedések, Spiritualitás | 18 Hozzászólások

Valaki arra kért, írjak egy cikket arról, mi változott bennem azután, hogy Jézus követője lettem. Megpróbálok eleget tenni a kérésnek. Kezdem a reménnyel. Könnyen azonosulni tudok az egzisztencialisták világlátásával, melyben a halál mindent abszurddá tesz. De amióta Jézus követője lettem, van reménységem. Olyan nekem Krisztus feltámadása, mint egy jövőbe nyíló ablak. A reménység alternatívája az ablaktalanság, a világba való bedobottság heideggeri élménye, Beckett értelmetlen, abszurd világa, ahol az emberi élet nem bír több jelentéssel, mint bármelyik galaxis bármely szegletében található...

bővebben