Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

Hogyan végződött eredetileg Márk evangéliuma?

2011. május 15. | , , | 8 Hozzászólások

A modern bibliafordítások általában zárójelbe teszik Márk evangéliuma utolsó fejezetének 9-20. verseit, jelezve, hogy hitelességüket komoly kétely övezi. Vajon milyen megfontolások állnak az óvatosság mögött? Miért kételkednek tudósok a szöveg eredeti voltában? Honnan tudhatjuk, hogy ezek a versek benne voltak-e Márk szövegében, vagy későbbi betoldásokról van-e szó? Sokakat talán meglep, de Márk evangéliumának valójában nem kettő, hanem négy ismert végződése maradt fenn. Nem csak az a kérdés, hogy benne volt-e Márk evangéliumában a 9-20. szakasz, hanem az is, hogy ha a 16,8-nál mégsem...

bővebben

Benne volt János evangéliumában a házasságtörő nő története?

2011. május 13. | , , | 7 Hozzászólások

A János 7,53-8,11-ben olvasható házasságtörő nő története szerves részét képezte azoknak a bibliafordításoknak, melyek a bizánci szöveget (az ún. Textus Receptus-t) követték, de a modern fordítások általában jelzik valamilyen formában az olvasóknak, hogy a szakasz eredetiségével komoly gondok vannak. A szöveg kritikai elemzése alapján a tudósok többsége arra a következtetésre jutott, hogy a történet valószínűleg nem volt része az evangélium János által véglegesített szövegének. Nézzük meg, hogy milyen külső és belső bizonyítékok szólnak a szakasz eredetisége mellett, és milyen érvek szólnak...

bővebben

Miért nincs benne az új fordításokban?

2011. május 11. | , , | 10 Hozzászólások

Sokan azért szeretik a Károli fordítást, mert az újabb fordításokban nincsen benne néhány mondat, ami a Károliban még megtalálható. Az új fordításokból hiányzik például János első levelének a Szentháromságra utaló mondata („Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben: az Atya, az Ige, a Szentlélek, és ez a három egy”), és zárójelbe téve, vagy egyenesen lábjegyzetben olvasható néhány más mondatrész is, melyek a Károli fordításban még a szöveg háborítatlan részei. Legfájdalmasabb veszteségnek az a két hosszabb szakasz tűnik, melyek kétes eredetére az újabb fordításokban zárójel...

bővebben

A családi kör közepén: asztal vagy képernyő?

2011. május 9. | , , | 2 Hozzászólások

Családban élőkhöz szeretnék most szólni, az asztal szerepéről. Generációk nőttek fel Arany János Családi kör című versén, melyben az asztal egy szegény családot és egy sebesült katonát tesz pillanatok alatt valódi közösséggé. Az asszony „Kiteszi középre a nagy asztalszéket / Arra tálalja fel az egyszerű étket”. A férj unszolja, hogy ő is üljön le: „Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek, –  / Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.” Az asztal emberléptékű kört rajzol a család számára, hogy apa, anya és gyermekek mesterkéltség és feszengés nélkül köré gyűljenek és egymás felé...

bővebben

Milyen forrásokból ismerjük meg az első századi judaizmust?

2011. május 7. | , , | 0 Hozzászólások

Vajon milyen lehetett Jézus korában a zsidók hite? Az Újszövetségből sok dolog kiderül, de van-e információnk a zsidó hitgyakorlásról más forrásokból is? Ahhoz hasonlított a zsidó vallás, amilyen a judaizmus egyik vagy másik ága ma, vagy egészen más volt? Milyen forrásokból ismerhetjük meg az első századi judaizmust, azt a judaizmust, amelyben Jézus és az első tanítványok életek? A héber Biblia (protestáns Ószövetség) utolsó könyve évszázadokkal Jézus kora előtt íródott, a zsidó vallásgyakorlás sok változáson mehetett át ebben az időszakban. A Talmud évszázadokkal a kereszténység kezdetei...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK