Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Filozófia

Előadás Harariról

2020. február 23. | , , , , , , | 7 Hozzászólások

Február 10-én szokatlanul hosszú cikk jelent meg a The New Yorker amerikai lapban Yuval Noah Harari izráeli történészről, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra c. könyvek szerzőjéről. Az viszont egyáltalán nem szokatlan, hogy ismét Harariról van szó. Harari világszerte ismert gondolkodó, technológiai korunk egyik guruja, vagy talán inkább vátesze. Szinte Bibliaként kezelt könyveit közel ötven nyelvre lefordították, kedvelt előadó a világ minden táján. Tavaly májusban Magyarországon is tartott előadást a CEU-n, rengeteg érdeklődő előtt. Én pedig novemberben tartottam előadást...

bővebben

A büntetés humanitárius elmélete igazságtalan és kegyetlen

2020. január 3. | , , | 10 Hozzászólások

A büntetés humanitárius elmélete – ahogy C. S. Lewis egy 1949-es esszéjében (The Humanitarian Theory of Punishment) logikusan elmagyarázta – alapvetően igazságtalan és kegyetlen. Ez elsőre furán hangzik, mert homlokegyenest szembemegy azzal a zsigeri érzésünkkel, hogy éppen a megtorló büntetés durva és irgalmatlan, és a humanitárius nézet jóságos és emberséges. Humanitárius nézet alatt Lewis azt a meggyőződést érti, hogy a büntetésnek nem szabad a megtorlásra irányulnia, a büntetés célja csak a megjobbítás vagy az elrettentés lehet. A büntetés eszerint nem a bűn ellentételezéséről szól,...

bővebben

Szekularizmus – az itt és most vallása

2019. október 26. | , , | 11 Hozzászólások

A mai európai kultúra megértéséhez szükséges, hogy tisztában legyünk a szekularizmus szó valódi jelentésével. Ehhez először is meg kell különböztetnünk egymástól a szekularizáció és a szekularizmus fogalmát. Szekularizáció alatt általában azt a folyamatot értik, hogy a társadalmakban fokozatosan nő a vallásilag semleges közös tér, a magánszférába száműzve a vallásokat, intézményeikkel együtt. Ez a folyamat Európában látványos gyorsasággal ment végbe. A szekularizáció következtében a keresztény vallás a társadalmat szervező erőből muzeális épületekre redukálódott és marginális közösségekbe...

bővebben

Mi a jó és a rossz tudásának a fája?

2019. szeptember 30. | , , | 30 Hozzászólások

A jó és rossz tudásának fája, amelyről a bibliai teremtéstörténetben olvasunk, évezredek óta foglalkoztatja az emberek képzeletét. Sokszor „a tudás fája”-ként utalnak rá, tükrözve a felvilágosodás filozófusainak előfeltevését, hogy a bibliai hit és a tudomány valamiképpen szembenállnak egymással, sőt, a vallásos hit el is akar zárni a tudástól. A szövegben azonban nem a „tudás fája”, hanem a „jó és rossz tudásának a fája” áll. De vajon mit jelent ez a kifejezés, és minek a szimbóluma ez a különös fa? A Genezis első lapjain ezt mondja az Úristen az embernek: „A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának a fájáról (עֵץ הַדַּעַת טוֹב וָרָע) nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.” Miért nem ehetett az ember erről a fáról a halál súlyos következménye nélkül? Vegyük sorra a lehetséges magyarázatokat!

bővebben

A boldogság nyomában – Karthágóból Hippóba

2019. szeptember 10. | , , , , | 12 Hozzászólások

Augusztinusz Vallomásai az elmúlt kétezer év keresztény irodalmának egyik legcsodálatosabb alkotása, amely ráadásul teljesen korszerű is. Az afrikai egyházatya mai szemmel is lenyűgöző őszinteséggel ír arról, hogy változtatta meg Isten kegyelme az akarata irányát. Augusztinusz életében Karthágó és Hippó egy-egy szimbólum. Karthágó testesíti meg az érzéki szenvedélyeket és az akarat általuk való megkötözöttségét, Hippó azt az időszakot, amelyben az Isten tiszta szeretete teszi szabaddá a szenvedélyek által űzött akaratot. Az alábbi idézetek felvillantják a Karthágó és Hippó közötti éles és...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK