Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Az információ eltünteti saját történetét?

2016. február 25. | , , | 48 Hozzászólások

Rendkívül érdekes gondolattal találkoztam a minap. Dr. David Snoke, a Pittsburgh-i Egyetem fizika és asztronómia professzora az entrópiáról és az információról tartott előadásában (itt meghallgatható) kitért az információ egyik különös tulajdonságára: arra, hogy az információ eltünteti saját történetét. Ez az első hallásra meglepő, de teljesen logikus és ésszerű gondolat nekem nem önmagában érdekes, hanem azért, mert hatással van arra, ahogyan az információdús rendszerek eredetéről (például az élet rendszereiről és a biodiverzitásról), és magának az információnak az eredetéről gondolkodunk....

bővebben

A Név rózsája

2016. február 21. | , , , | 11 Hozzászólások

„Nomina nuda tenemus" – írta Umberto Eco A rózsa neve utolsó lapján. „A hajdani rózsa név csupán, puszta neveket markolunk." Eco – az olasz irodalom egyedülálló géniusza – péntek este kilépett a jelek világából, és belépett egy másikba, ahova most nem követhetjük. Arra a helyre, ahol a szimbólumok leszaladnak a testről, ahol még a test is lefoszlik a testről, és ahol szerintünk, hívők szerint mindenek felett a Nomina Sacra uralkodik. Eco immáron ruhátlanul, testetlenül kucorog a Szent Név előtt, akinek reális valóságában nominalistaként nem hitt. A Név előtt, akiben a hívő realisták szerint...

bővebben

Nobel-díjas tudósok Istenről (Eccles és Murray)

2016. február 20. | , | 5 Hozzászólások

Richard Dawkins matematikus és tudományfilozófus kollégája, a szintén oxfordi John Lennox szerint a modern tudomány nem hogy nem temette el Istent, de létezésének újabb és újabb nyomaira bukkan. Lennox szerint tudósoknak nem egyre kevesebb, inkább egyre több okuk van hinni Isten létezésében. Számos példát láttunk már ebben a sorozatban arra, hogy a tudományos világ legeredményesebb kutatói közül sokan osztják Lennox véleményét. Az orvostudomány területéről hozom a következő két példát. John Carew Eccles 1963-ban kapott megosztott Nobel-díjat az idegsejt-membránok működésének ionos...

bővebben

T. S. Eliot: konzervatív vagy keresztény?

2016. február 16. | , , , | 5 Hozzászólások

Fontos különbségre szeretnék T. S. Eliot segítségével rámutatni. Eliotra bélyegként került a mondat, amit megtérése után nem sokkal esszéi nézőpontjáról mondott: „irodalomban klasszicista, politikában királypárti, vallás tekintetében anglo-katolikus”. Sokak számára a keresztény Eliot ezzel a politikai konzervativizmus megtestesítője lett. Hagyománytisztelő imázsát a Notes Toward the Definition of Culture (magyar kiadásban: A kultúra meghatározása) és The Idea of a Christian Society c. könyvei is erősítették. Az irodalomról, politikáról és vallásról szóló provokatív mondatát Eliot azonban...

bővebben

Keresztények és irodalom – lehet egészséges kapcsolat?

2016. február 12. | , | 20 Hozzászólások

„Ne mondd, hogy a keresztény művészet lehetetlen” – mondta Jacques Maritain francia filozófus. De vajon lehet-e egészséges kapcsolat keresztények és az irodalom között? Erről a kérdésről tartottam előadást a tavalyi European Leadership Forumon. Az angol nyelvű előadásban azt járom körül, hogy keresztényként hogyan lássuk az irodalom szerepét, természetét, eredetét és célját, hogyan fogadjuk azt megfelelőképpen, és hogyan alkossunk, ha elhívást kaptunk erre. A FOCL honlapján az előadással együtt elérhetővé vált néhány interjúrészlet is – ugyanebben a témában. Akit érdekel az irodalom...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK