Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Újjászületés a Férfiasság jelenlétében?

2013. április 12. | , , , , | 10 Hozzászólások

Az emberi kultúrák többsége úgy gondolta, hogy a férfi és női princípiumok megértése a valóság és önmagunk megismerésének egyik kulcsa. Kevesen tudják, de C. S. Lewis írt egy sci-fi trilógiát, melynek első része a Marson játszódik (A csendes bolygó, Harmat, 2007), második része a Vénuszon (Perelandra, Harmat, 2007), a harmadik pedig a Földön (A rettentő erő, Harmat, 2007). A görög-római mitológiában Mars a férfiasság jelképe, Vénusz a nőiességé. Lewis fikciójában Mars és Vénusz isteni ideákként a szerelemnél is magasabb mennyei szférákba vezetnek bennünket: Isten és ember egyesüléséhez, mely...

bővebben

Non habemus papam!

2013. március 13. | , , , | 61 Hozzászólások

A mai nap ünnep a római katolikus felekezet számára. Felszállt a fehér füst, habemus papam. Megválasztották Itália új primását, Róma püspökét, Isten szolgáinak szolgáját, Vatikánváros Állam uralkodóját, az egyetemes egyház Pontifex Maximusát, a Nyugat pátriárkáját, Jézus Krisztus helytartóját, az Apostolfejedelem utódát. Amikor még szokás volt, hogy megkoronázzák az új pápákat, a fejükre tett tiara jelképezte földi hatalmukat: „Accipe tiaram tribus coronis ornatam, et scias te esse patrem principum et regum, rectorem orbis in terra vicarium Salvatoris nostri Jesu Christi, cui est honor et...

bővebben

Rex Lex

2013. március 11. | , | 44 Hozzászólások

Igazság és jog a hatalom támasza. Ebben a mondatban foglalható össze a Szentírás legfontosabb politikai krédója. Az igazság és jog elvét talán egyetlen keresztény gondolkodó sem fogalmazta meg tisztábban, mint a skót presbiteriánus Samuel Rutherford. Lex Rex című művében a 17. századi Anglia (és Skócia) politikai dilemmáira igyekezett bibliai válaszokat adni. A könyv címe pontosan összefoglalja Rutherford tézisét: az uralkodó is alá van vetve a törvénynek. Nem a Rex Lex (a király a törvény) állapot felel meg Isten akaratának, hanem az, amikor maga a törvény a valódi király (Lex Rex). A bölcs...

bővebben

Bibliakritika és az értelem megtérése

2013. március 8. | , , , , , | 6 Hozzászólások

Még egy szó a történeti-kritikai módszerről. Egyik kedves professzorom, Hans Bayer hangsúlyozta a hermeneutika óráinkon, hogy teológiai értelemben minden ember Istentől független értelemmel kezdi az életét, mert a noetikus autonómia a bukott állapot egyik jellemzője. Ez persze egy gyermek esetében nem olyan feltűnő, mint egy teológus esetében, aki a szent szövegekkel foglalkozik. Amikor a bűnös értelem – megerősítve a kanti filozófiai iskola racionalizmusával – találkozik azzal a szöveggyűjteménnyel, mely önmagát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, képes úgy átgyalogolni rajta, hogy a könyv...

bővebben

Mitől „kritikai” a történeti-kritikai módszer?

2013. március 4. | , , , | 12 Hozzászólások

A bibliakutatás egyik legismertebb és legelterjedtebb módszere az ún. történeti-kritikai módszer, melyet evangéliumi körökben a kissé pongyola (hiszen jóval tágabb jelentésű) „bibliakritika” szóval is szoktak jelölni. A 19-20. században ez a módszer uralta az európai egyetemek bibliakutatással foglalkozó tanszékeit. Mivel a módszer követői azt szedték ízekre, amire a hitünk épül (a Szent Biblia üzenetének történeti igazságát), jogos a kérdés, hogy evangéliumi keresztényekként mit kezdjünk ezzel a módszerrel. Bennünket is az igazság érdekel, nem akarunk butaságokhoz ragaszkodni, de a...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK