Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

A „mi-ők” különbségtételről

2022. június 9. | , , , | 6 Hozzászólások

Az emberek közötti konfliktusokért sokan a „mi-ők” megkülönböztetést teszik felelőssé. Az érvelésük logikája egyszerű. Aki „mi” és „ők” kettősségében gondolkodik a világról, az szétválaszt, aki szétválaszt, az pedig össze is ugraszt. Sokkal jobb lenne ezért a világ, ha nem gondolkodnánk „mi-ők” kettősségekben. Ha van a „mi” és vannak az „ők”, akkor a „mi” és az „ők” előbb-utóbb óhatatlanul egymás ellen kezdenek harcolni. Ez történik a klikkek, a pártok, a nemzetségek, a törzsek, a népek és a nemzetek esetében. Ezt látjuk a fehérek és a feketék, a nők és a férfiak, a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok, a nyugatiak és a keletiek, a fővárosiak és a vidékiek, a városiak és a falusiak, az oroszok és az ukránok között. Ez történik minden alkalommal, amikor „mi és ők”-re osztjuk az embereket.

bővebben

Miért fütyülik ki a magyarok a térdelést?

2022. június 5. | , | 34 Hozzászólások

A fröccsöntött nyugati válasz a fenti kérdésre az, hogy a magyarok rasszisták. A harmincötezer gyerek, aki tegnap fütyült az angol játékosok térdelésekor, szintén rasszista. Nyilván rasszista szüleiktől tanulták a rasszizmust. A rasszizmus ragadós: láthatóan már a magyar gyerekekben is ott van. De tényleg ez a megoldás nyitja? Van ebben a válaszban akár minimális törekvés a megértésre? Nem tudom, észrevették-e a külföldi bírálók, de a magyar válogatottban jobbszélen egy fekete játékos játszott, Nego – még a neve is azt jelenti: fekete. Pedig Magyarországnak szinte egyáltalán nincs feketebőrű lakossága. Akik mégis köztünk élnek, mint Nego, azokat alapvetően kedveljük, nincsenek se történeti, se mai konfliktusaink velük. Ez a probléma egyszerűen nem része a nemzeti történelmünknek, nekünk gyarmataink sem voltak.

bővebben

Tényleg a reformáció felelős a liberalizmusért?

2022. június 4. | , , , , | 5 Hozzászólások

Pogrányi Lovas Miklós esszéista Molnár Tamás Európa zárójelben c. kötete kapcsán adott interjút a Ma7 felvidéki lapnak, és a következőt mondta: „Molnár világosan kimutatta, hogy maga a felvilágosodás a reformációban gyökeredzik. Egyfajta szemérmesség okán ezt az összefüggést ritkán hangsúlyozzuk. A katolikus konzervatívok nem akarják megsérteni protestáns barátaikat és ezért leértékelik Luther Márton gesztusának történelmi súlyát. […] Mi a reformáció lényege? Az, hogy én döntöm el, miként értelmezem a Szentírást – nem pedig a püspökök testülete. Az egyház intézményesülésének korai szakasza óta konszenzus volt arról, ki jogosult interpretálni az Írást. Egy egész intézményrendszer épült ki erre a célra. Aztán jött Luther, aki azt mondta, az én lelkiismeretem nem engedi, hogy neked igazat adjak. Ez egy rendkívül nagyhatású, forradalmi tett volt, mert ezzel az egyén hatáskörébe helyezi annak megítélését, mi helyes és mi nem, mi igaz és mi nem. A liberalizmusnak ugyanaz a lényege, autonómia. Auto nomos, saját magamnak adom a törvényt. Molnár szerint innen datálható az a szellemi fejlődés, amelynek egyik következménye a hagyományos társadalmat szétziláló liberalizmus.”

bővebben

Tények és tényellenőrök

2022. június 1. | , | 13 Hozzászólások

A posztmodern filozófusoktól évtizedeken át azt hallottuk, hogy nincsenek önmagukban tények és nincsen olyan, hogy igazság. Az igazságról és a tényekről csak birtokos szerkezetben beszélhetünk; a tények mindig valamely személy vagy közösség által értelmezett „tények”, és az igazság is mindig valakinek az igazsága, soha nem csupán „az igazság”. A posztmodernnek nevezett kor (már ha egyáltalán volt ilyen, és nem egy posztmarxista értelmiségi kör narratívateremtő szemfényvesztésének voltunk az elszenvedői, ahogy például Daniel von Wachter lichtensteini filozófus állítja) azonban legkésőbb 2016-ban – Donald Trump elnökké választásával – véget ért. Egy szempillantás alatt „kiderült”, hogy mégiscsak van igazság, vannak tények, sőt mindennél fontosabb az igazságért és a tényekért vívott harc. Orange Man lett az igazság utániság démoni szimbóluma, akit az „alternatív tények” ontológiai buborékjaiból objektív „tényellenőrök” parancsolnak vissza újból és újból az igazság szilárd platformjára, vagy épp onnan le. A posztmodern győzött önmaga felett és hangos nyüszítéssel ki is múlt.

bővebben

Megjelent az Evangéliumi Fókusz új lapszáma, benne egy tanulmány tőlem is

2022. május 28. | , , , , | 0 Hozzászólások

Kisebb kihagyás után megjelent az Evangéliumi Fókusz – Teológia és Társadalom folyóirat új, ötödik száma, benne egy exegetikai tanulmány tőlem is „Az idő rövidre szabott”: Exegetikai megjegyzések az 1Kor 7,25-31-hez címmel. A tanulmányban azt a kérdést járom körül, hogy mit értett Pál az idő rövidsége alatt, milyen küszöbön álló megpróbáltatásokra gondolt, és hogy kapcsolódik össze ez a kettő a hajadonoknak adott tanácsában. A kérdések gyakorlati szempontból is fontosak, hiszen a hajadonoknak adott tanács egészen más megítélés alá kerül, ha az apostol tévedett a kronológia kérdésében. A tanulmány legfontosabb exegetikai következtetése az, hogy a szövegben „az idő rövidre szabott” teológiai alapállás, nem kronológiai becslés, ezért az alapelv alkalmazása sem függ az utóbbitól. A lap tartalmáról további részletek Baji Péter főszerkesztő bevezetőjéből:

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK